Többek között Salman Rushdie, Orhan Pamuk és Reindert Falkenburg elemzi a világ egyik legrejtélyesebb alkotását.
Az év egyik legmenőbb művészettörténeti sorozatának, a Művészet templomai-nak keretében vetítik azt az ismeretterjesztő filmet, ami az 500 éve elhunyt németalföldi festő, Hieronymus Bosch (vagy ahogyan a spanyolk hívják El Bosco) leghíresebb munkájáról, a Gyönyörök kertjéről és annak titkairól szól. A José Luís López Linares által rendezett filmet megnézve pedig bárki kedvet kap arra, hogy ellátogasson a festő szülővárosában, ‘S-Hertogenboschban évente megrendezésre kerülő Bosch Parádéra, és többet megtudjunk arról a világról, amiben a festő alkotott.
“A festmény hosszú évek óta töretlenül sugározza a készítője szellemét” – mondja az egyik elemző, de a dokumentumfilmben helyet kapott többi művészettörténész, zenész, művész, festő és író is felhívja a figyelmet Bosch rejtélyes újításaira, valamint a vallási témák újragondolására és kifigurázására.
A filmben megszólaló Salman Rushdie író is, szerinte Bosch műve annyira modern és kortalan, hogy szinte akár ma is festhette volna; míg mások felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt évszázadokban már mennyi művész merített inspirációt a szárnyasoltárból; egyikük Salvador Dalí, akinek a munkásságában megtalálható párhuzamokra külön ki is tér a film. Persze a legelvetemültebb magyarázatok is helyet kaptak: volt, aki a kert számtalan pontján feltűnő nyúlban egyenesen Totoro (Hayao Miyazaki egyik legismertebb rajzfilmfigurája) elődjét vélte felfedezni, míg mások a mindent megváltoztató Woodstocki fesztivállal vontak párhuzamot a mű láttán. Az egymással néha szöges ellentétben álló vélemények között elhangzott, hogy a festőcsaládból származó Bosch egy zenész segítségével alkotott, míg mások szerint forgatta a képet festés közben.
“Kaotikus, fájdalmas és félelmetes” – mondja a metaforákban gazdag kép láttán Rushie, egy másik művész elemzése szerint inkább egy lázban eltöltött nap gyötrelmeit látjuk a festményen.
A madridi Prado múzeum művészettörténészei egy speciális technika segítségével bepillantást engedtek abba is, hogy milyen vázlatok rejlenek az utánozhatatlan mestermű alatt illetve egy tudományos vizsgálat során az álomfejtéssel is megpróbálkoztak.
“Ez a világ egyik legnagyobb rejtélye. Hát ki tudná ezt megfejteni?” – teszi fel a kérdést egy másik Bosch “rajongó” , de a film lehetséges magyarázatokat ad arra is, vajon milyen gondolatai támadhattak a kép láttán a korabeli nézőknek, és mit mond a mai kor emberének. A filmet szeptember 1. óta játsszák a mozik, a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos moziban is meg lehet nézni, a vetítések időpontjait ide kattintva találja.
