Könyv interaktív árnyjátékkal, nem csak gyerekeknek

Olvasási idő kb. 1 perc

A lappárok közül kiemelkedő 3 dimenziós alakzatokhoz csak zseblámpa kell és fantázia. Nézze meg a videón, hogyan lesz a fából villámcsapás, vagy hogyan mozdul meg a pillangó!

Motion Silhouette (Mozgó körvonal) interaktív japán gyerekkönyvet Megumi Kajiwara és Tathuhiko Nijima készítették. Amiért különleges: nem a szöveg a lényeg, hanem a könyvbe épített árnyjáték. A szétnyitott könyv lappárjai közt ugyanis különleges formák várják, hogy megvilágítás hatására ilyen vagy olyan értelmezésben részei lehessenek a történetnek: ami az egyik oldalpáron fa lesz, az ágai közt röpködő madarakkal, a másik oldalpárra vetülve már a városra lecsapó vihar villámaként látszik majd. Innentől már csak a gyerek és az ön képzelete szab határt, hogy mit lát(nak) bele az oldalon lévő rajzokba, és a köréjük vetülő árnyakba. És mivel az árny mozgását ráadásul a megvilágítás szögének változása határozza meg, így lehetőség van arra is, hogy a madár berepüljön a kalitkába, vagy a pillangó fennakadjon a pókhálón.

A könyvvel nem csak a gyerek fantáziáját mozgathatja meg, de játékosan fejlesztheti a gondolkodását is. A könyvet – amit csak rendelésre gyártanak – ehhez képest szinte egészen kedvező áron szerezheti be: 6000 japán jenért, azaz körülbelül 13 500 forintért.

A kiadványnak van előzménye is: a Silhouette, ami szintén nagyon klassz darab. Ebben is különálló, egymástól teljesen független képek segítségével játszadozhat mozgó árnyékokkal.

 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becca
Becca
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.