Csak az nem olvas, aki nem akar

Olvasási idő kb. 4 perc

A következő napokban újra Margófeszt zenével, tánccal, és főleg irodalommal. Olyan, mint a Könyvhét, csak színesebb és lazább.

Fotó: margofeszt.hu

Lapozz bele a városba!

A 85. Ünnepi Könyvhéttel egy időpontban, mondhatni azt kiegészítve, idén már negyedik alkalommal töltik meg élettel a szövegeket a Margó Irodalmi Fesztivál szervezői és résztvevői. A kicsit mindig hivatalos és belterjes Könyvhéthez képest a Margófeszt a kortárs irodalom oly sokat hiányolt emberközeli és popkulturális oldalát mutatja meg: azt, hogy az irodalom nem feltétlenül csak az elefántcsonttornyokban – avagy romkocsmákban – merengő állástalan bölcsészek szenvedélye és szórakozása lehet.

A jelszó június 11-15. között kétségtelenül az, hogy “Lapozz bele a városba!” A Margó fő helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum, de lesznek programok a város egyéb pontjain is. Épp ez a lényege: megmutatni, hogy a kortárs kultúra ugyanúgy hozzátartozik egy nagyváros lüktetéséhez, mint az autók zaja, vagy a biciklik suhanása.

A fesztivál egyik fontos eseménye június 11-én 18 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Rambo átviszi a szerelmet című médiaművészeti kiállítás megnyitója, ahol egyebek mellett az is hallható lesz, ahogyan John Rambo Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című, jól ismert versét szavalja. Boldizsár Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős hallgatója a költészetet és a popkultúrát társítja, ismert filmrészletek jeleneteire vágja rá az elszavalt klasszikus magyar verseket, néhány vírusvideót már láttunk a sorozatból. Bullshit vagy szellemes geg? Majd elválik.

Fotó: margofeszt.hu

Családmese szaxofonnal

A fesztivál népszerű programjának ígérkezik még a Megyek utánad – 2 Grecsó, 2 Dés című est, ahol Dés László és Dés András mellett Grecsó Krisztián író és Grecsó Zoltán táncművész keverik a műfajokat. Grecsó (mármint Krisztián) nemrégiben megjelent, Megyek utánad című regényének bemutatóján már kipróbálta magát a két Déssel, úgy tűnik, hogy elérkezettnek látták az időt a családi kötelékek továbbfűzésére.

Háy János a 30Y frontemberével, Beck Zoltánnal Háy Come Beck címmel készül közös produkcióval. Ők egyébként mindketten gyakori fellépői a Rájátszás nevű programsorozatnak, amit azok is szeretni szoktak, akik könyvet utoljára az első bében olvastak. A zenés-kocsmázós estek során kötetlenül, koncertszerűen kerül a közönség elé a kortárs irodalom krémje, színe és java. Mindeközben egymáshoz szokott, később is jól működő párosok születnek, ezt bizonyítja a szintén fellépő Erdős Virág és Kollár-Klemencz László példája. Közös szerzeményük, az Ezt is elviszem magammal nemcsak Erdős zajos sikerű Ezt is el című tavalyi kötetének címadó verse, de egy egész elvándorló generáció szomorkás himnusza is lett a keletkezése óta eltelt rövid idő alatt.

Lovasi, slam, felolvasás

Szintén most jelent meg Lovasi András és Lévai Balázs közös kötete Lovasiról, aki azonban ezúttal nem saját magát, hanem Lackfi János írót kíséri. Lackfi verseit ugyanis Lovasi jó barátja, Heidl György filozófus zenésítette meg, Lovasi pedig ezúttal csak előadja őket – de ezt általában jól csinálja.

A Margó Fesztivál fő programjának ebben az évben is azIrodalom Éjszakája ígérkezik: 21 író 7 rendhagyó és népszerű helyszínen mutatja be művét, a szerzők és szövegek kimozdulnak megszokott közegükből, a könyvtárakból és könyvesboltokból. Kiszabadulnak a szövegek és a szerzők, az este folyamán a közönséggel együtt fedezik fel Budapest ismeretlen arcát az irodalom tükrében. Lesz irodalmi városséta Bereményi Gézával, és Térey János nagyon várt, Átkelés Budapesten című új kötete is bemutatásra kerül június 13-án 18 órakor. A Margó a kezdetektől nagy nyilvánosságot biztosít az utcai költészetnek, a rendezvényeken a hazai slam legjobbjai lépnek fel. Az idei eseménynek különleges apropót ad, hogy ekkora jelent meg a magyar irodalomtörténet első slamperiodikája Slam.pont címmel, a Libri Kiadó gondozásában.

Fotó: margofeszt.hu

Ne szarozz vele!

Látják, érdemes lesz, szóval jöjjenek minél többen a Margófesztre, hiszen a szövegeknek csak úgy van értelme, ha mások is olvassák őket! Erdős Virág tavaly ezzel a verssel csalogatta az embereket, nem tudnánk ennél jobbat írni: “ne légy suttyó ne légy kába, vár a Lánchíd pesti lába, nézz szembe a rideg ténnyel: lehet verset írni fénnyel, szintivel meg szakszival is, bárhogy jöhetsz (taxival is), ott folytatom, ahol kezdtem: talizzunk a Margó Feszten! érdekel? ne szarozz vele: gyere el és lapozz bele!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hermann Veronika
Hermann Veronika
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?