Partra vetett bálna tűnt fel egy németalföldi festményen

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A 17. századi képről valószínűleg azért tüntették el később az apró részletet, mert a partra sodródott bálnákat katasztrófa előjelének tartották.

Vicces, eddig ismeretlen részletre lett figyelmes a Hamilton Kerr Institute kurátora és restaurátora, Shan Kuang, aki a 17.századi németalföldi festő,Hendrick van Anthonissen egyik 1641 körül festett A Kilátás Scheveningenre című festményét restaurálta. A felújítása során ugyanis kiderült, a képet keletkezése után valamikor átfestették, a festékértegek eltávolítása során pedig előkerült a kép egy újabb szereplője: egy partra sordódott ámbráscet – írja az eredetileg csak a hágai tengerparton sétálókat és egy kisebb, akkor még ismeretlen okból összeverődött csoportot ábrázoló misztikus festményéről a theguardian.com.

A festmény bálna nélkül
Fotó: facebook.com/fitzwilliammuseum

„Első ránézésre ezen a képen egy unalmas tengerparti jelenet látható télen. Látjuk, hogy az emberek valami ismeretlen oknál fogva a parton gyülekeznek. Teljesen váratlanul ért minket a bálna felbukkanása. Napjainkban már önálló alkotásként tekintünk a festményekre, de eleinte egyszerű dekorációs  célt szolgáltak, ami miatt egy meghatározott helyre akasztották ki őket.

Elképzelhető, hogy a bálnát azért kellett eltüntetni a képről, mert azt valamelyik későbbi tulajdonos nem találta odaillőnek, vagy egyszerűen csak zavarónak vélte az állati tetemet. De az sem kizárt, hogy a bálna nélkül sokkal eladhatóbb lett a festmény. A kortárs felfogással ellentétben ugyanis a bálnákat félelmetes szörnyként, katasztrófa előjeleként tartották számon. A feljegyzések azt mutatják, hogy jelentettek partra vetett bálnákat Hollandiában a 17.század elején" – magyarázza a feltételezhető okokat Kuang, akit eredetileg csupán csak azzal bízott meg a múzeum, hogy szedje le a képről a megsárgult lakkréteget. Valószínűleg azt még álmában sem gondolta, hogy mikor az oldószerekkel és szikével nekiáll a kép restaurálásának, akkor ilyen kincsre bukkan majd.

A festmény bálnával
Fotó: facebook.com/fitzwilliammuseum

Bár Hendrick van Anthonissen nagyon szép stílusban dolgozott, és a szélfútta holland tengerpart kopár szakaszáról készített képe a dűnék között kukucskáló és sétáló emberekről profira vall , munkásságával mégse emelkedett ki a németalföldi festészet izgalmasabb festői közül. Valószínűleg így látta a lelkészként, művészként és műgyűjtőként is ismert  Edward Kerrich is, akinek gyűjteményében megtalálhatók voltak Rubens olajfestményei és Albrecht Dürer munkái is. Anthoissen tengerparti jelenete is az ő tulajdonában volt egészen 1873-ig, majd megvált tőle és a múzeumnak adományozta.

Így került a kép a cambridge-i Fitzwilliam Museum tulajdonába, és ott is volt az elmúlt 140 évben. A kurátoroknak viszont még nem sikerült kideríteniük, hogy körülbelül mikor radírozhatták le a partra vetett hatalmas lényt a képről, melyet először csak valami misztikus állatnak véltek, melyet a festő a hullámok között rejtett el. Kuang azt gyanítja, hogy a kor ízléséhez való átalakításra a 18.században kerülhetett sor, amire most sem derült volna fény, ha a Hamilton Kerr Institute nem szervezett volna egy tárlatot a holland festők aranykorából, melyet a napokban nyit majd meg a nagyközönség előtt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ez volt Sisi titkos menedéke: a bécsi Hermész-villában volt először telefon és közvilágítás

Amikor Ferenc József császár rájött, hogy gyönyörű feleségét, Sisit megfojtja a bécsi udvar merev etikettje, egy egészen elképesztő, erdei luxuspalotát építtetett neki a főváros szélén, remélve, hogy ezzel otthon tarthatja a folyton utazó királynét. Ez lett a Hermész-villa, az „Álmok kastélyaként” emlegetett menedék, amely a kulisszák mögött a kor legfejlettebb technológiai csodáit rejtette: itt működött Bécs egyik legelső telefonvonala, a hozzá vezető utca pedig a város első elektromos közvilágítását kapta meg.

Mindennapi

Új forintérméket bocsátott ki az MNB: ritka címlet is van köztük

Öt új emlékérmét bocsánatank ki júniusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026-os emlékérme-programjának keretein belül. A darabok között 50 ezer, 30 ezer, 6 ezer és 5 ezer forintos névértékű érmék is szerepelnek, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét és Miskolcot bemutató, valamint I. Mátyás aranyforintját idéző változatok.

Világom

A világ legerősebb földrengése 9,5-ös volt: ezt élték át az emberek

Helyi idő szerint szerda este két nagy erősségű földrengés rázta meg Venezuelát, a szomszédos országokat is érintve. A szakértői becslések szerint akár százezren is meghalhattak a 7,2-es, illetve 7,5-ös erősségű rezgések miatt, melyek pusztítása hatalmas – de kisebb, mint amilyen a világ legerősebb földrengéséé volt.

Offline

Villámkvíz: melyik együttesben énekelt Csepregi Éva?

A magyar retró zene legfontosabb alakjai halhatatlannak tűnnek: egy-egy korszak magyar populáris zenéjét alapjaiban határozták meg. Te vajon tudod, hogy melyik zenekarokban énekeltek a híres frontemberek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években?

Testem

A sárgarépán túl: ezek az ételek megvédhetnek a korai látásromlástól

Mindannyian hallottuk már a gyerekkori tanácsot, miszerint a sárgarépától jól fogunk fütyülni, és a látásunk is éles marad. Bár a sárgarépa béta-karotin tartalma valóban hasznos, a monitorok és az okostelefonok korában a szemünknek ennél sokkal komolyabb, összetettebb belső védelemre van szüksége. A mindennapi képernyőbámulás okozta oxidatív stressz és a száraz szem szindróma ellen ma már célzott, antioxidánsokban és jó zsírokban gazdag étrenddel is harcolhatunk.

Életem

Tovább durvul az időjárás: közel a 40 fok, 17 megyére adtak ki riasztást

Még tovább emelkedik a hőmérséklet, az elmúlt napokhoz képest is melegebb lesz ma. A meteorológiai előrejelzések szerint az ország nagy részén zavartalan napsütésre készülhetünk, kisebb gomolyfelhők csupán a középső és déli országrészben jelenhetnek meg, ezekből azonban nem várható csapadék.

Offline

Rejtélyes kőszívek a Balaton-parton: hátborzongató titkot őriz a híres balatonudvari temető

A Balatonudvariban található, évszázados műemléktemető mellett elhaladva sokak hátán futkos a hideg: a dús fűből több tucat, embermagasságú kőszív mered a Balaton felé. Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje nem mindennapi titkot őriz. A helyi legenda szerint az egész egy balatoni viharban elhunyt, gyönyörű halászlány tragédiájával és az utána maradt kőfaragó legény megszakadt szívével kezdődött.

Testem

Elveheti a gyerekek látását a túl sok mobilozás: drámai mértékben nő a gyerekkori rövidlátók száma

Ijesztő statisztikák mutatják, hogy rohamléptekben nő a szemüveges gyerekek száma világszerte. Bár a szülők hajlamosak a genetikára fogni a bajt, a szemészek szerint a valódi bűnös a modern életmódunk: a végtelen képernyőbámulás, a közeli fókuszálás és a természetes napfény hiánya. Mivel a gyerekek nem tudják, milyen a tökéletes látás, ritkán panaszkodnak – miközben a szemgolyójuk észrevétlenül nyúlik meg a tabletek előtt, megalapozva a felnőttkori súlyos szembetegségeket.