A csigaház tökéletes harmóniája, a kristályok szabályos szerkezete, az egysejtű ostor megmagyarázhatatlan kialakulású motorja és számtalan hasonló jelenség tartja életben az örök kérdést: vajon mindez csak véletlen, csinos baki, vagy a természet szeszélyes játéka? Találtunk egy érdekes weboldalt, ami a teremtés-elmélet és az evolúció kérdését is boncolgatja, igen izgalmas formában. Az oldalról aztán eljutottunk egy olyan blogra, ahol szkeptikusok és az élővilág tervezettségét vallók heves vitákat folytatnak egymással. Felvettük a kapcsolatot az oldal szerkesztőjével, és akkor még nem sejtettük, milyen véget nem érő témába nyúlunk...
Az Értem.hu honlap folyamatosan kapja a bátorító és kihívó leveleket is. Ezekre személyesen, vagy olykor nyilvánosan a honlapon válaszolnak. „A blogot tudatosan úgy állítottuk be, hogy ott kommentek ne terelhessék el a figyelmet a két szervezet közötti párbeszéd fő (és kulturált) érveiről. De az Értem Egyesület (és gondolom a Szkeptikus Társaság is) örömmel fogad észrevételeket a saját honlapján, illetve e-mail címén" - mondja Tasi István, kulturális antropológus, az oldal alapítója.
Darwin nem oldotta meg a rejtélyt
Soha, senki nem figyelte meg, hogy akár egyetlen faj is egy másikból jött volna létre. Könyve címével ellentétben Darwin nem oldotta meg a fajok eredetének rejtélyét. Követői azóta is lázasan keresik az evolúció „forró nyomait”, azonban sehol sem találják.Ha az elsőt kivéve tényleg az összes faj egy másik faj módosult leszármazottja, akkor Darwin elméletében minden azon múlik, hogy a már létező fajokból újaknak kellene létrejönniük. Ezt a feltételezett folyamatot nevezik az evolucionista biológusok fajkeletkezésnek. A létező fajokon belül megfigyelhető változások ebből a szempontból lényegtelenek. „Darwin azért adta fő művének A fajok eredete címet, mert tisztában volt vele, hogy az evolúció legalapvetőbb kérdése az, hogy az egyik faj miként alakul át egy másikká” – írja Ernst Mayr, harvardi evolúcióbiológus. A fajkeletkezés tehát a darwinizmus legalapvetőbb problémája – az evolúcióelméletben minden ebből indul ki. Tehát tisztán tudományos szempontból jogosan fel lehet vetni a kérdést, hogy megfigyeltek-e valaha is fajkeletkezést, ami a darwini evolúcióhoz szükséges legalapvetőbb folyamat lenne? Lehetségesnek tűnik például, hogy a Galápagos-szigeteken élő különböző pintyfajok őse eredetileg a szárazföldön, Dél-Amerikában élt, s tulajdonságai később változtak meg. Ugyancsak lehetséges, hogy az afrikai tavak néhány hasonló halfaja is a közelmúltban alakult ki.
A zsiráf egy lehetetlen élőlény
A biológusok számos elméletet dolgoztak ki az ilyen fajok eredetére vonatkozóan, s az állítólag megfigyelt fajkeletkezések döntő többsége ilyen esetekből áll. Ám ha csupán meglévő fajokat vizsgálunk, hogy az eredetükre vonatkozó hipotéziseinket ellenőrizzük, az igen távol áll a fajkeletkezés folyamatának tényleges megfigyelésétől. Nem találunk például ésszerű darwinista magyarázatot a zsiráf anatómiai felépítésére. A zsiráf hosszú nyaka esetlennek tűnik, azonban szerves része az állat teljes felépítésének. A szabványos magyarázat szerint a hosszú nyak előnyös számára a rövidebb nyakú vetélytársakkal szemben, az ennivalóért vívott küzdelemben. Ez az előny segíthette elő a hosszabb nyakú egyedek nagyobb számban való túlélését. Felületesen szemlélve a kérdést, elképzelhetőnek tűnik, hogy így történt. Ám az is tény, hogy a zsiráf a fejét lehajtva a talajról is legel, és a vizet is a talajszintről issza. Ha a zsiráf lábai hosszúak, akkor a nyakának is hosszúnak kell lennie, hogy elérje a talajt. A hosszú láb és hosszú nyak ugyanakkor persze azt is megkönnyíti, hogy az állat a fák tetejéről legeljen. A zsiráf tehát egy olyan adaptációs egységcsomag, amelyben minden alkotórész illik a többihez. Azzal próbálkozni, hogy megmagyarázzuk, melyik rész keletkezett először, olyan mintha azt kellene eldönteni, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás.
Megmagyarázhatatlan rendszer
De a történet ezzel még nem ér véget. A zsiráfnak rendkívül speciális keringési rendszerre van szüksége. Amikor egyenesen áll, extrém magas vérnyomásának kell lennie ahhoz, hogy hosszú nyakában a vér feljusson az agyáig, ez pedig rendkívül erős szívet kíván. Azonban akkor, amikor a zsiráf lehajtja a fejét, hogy legeljen, vagy igyon, a nyaki erekben lévő összes vér hirtelen lezúdul a fej irányába, ez pedig olyan nagy nyomást okozna, hogy az agyi véredények szétrobbannának. E hatás kivédése érdekében a zsiráf összehangolt vérnyomás-szabályozó rendszerrel van ellátva. A nyaki artériákban lévő nyomásérzékelők folyamatosan ellenőrzik a vérnyomást, és a nyomásnövekedés elkerülése érdekében (egyéb mechanizmusokkal kíséretében) aktiválják az artéria falának összehúzódását. Röviden, a zsiráf teste nem csupán egyedi tulajdonságok puszta gyűjteménye, hanem egymással kölcsönös kapcsolatban álló, egységcsomagba rendezett adaptációk alkotják. Az egész test szerkezetének létrehozásához mindezek az összetevők egy átfogó terv szerint vannak egymáshoz illesztve. Honnan eredhet ez? Darwin teóriája szerint a zsiráf olyan egyszeri, véletlenszerű változások felhalmozódása során evolválódott a jelenlegi formájába, amelyeket megőrzött a természetes kiválasztódás. Azonban nagyon nehéz megmagyarázni – bármilyen hosszú időben is gondolkozzunk –, hogyan tudtak volna véletlen folyamatok egy ilyen egységes adaptációs csomagot felkínálni a természetes kiválogatódás számára.
A teremtés-elmélet megjelenhet a közoktatásban?
"Az Értem-Szkeptikus összecsapás eddigi leghevesebb csatái azon robbantak ki, hogy az intelligens tervezettség gondolata megjelenhet-e a közoktatásban"-meséli Tasi István. "Ugyanis egy meghívásnak eleget téve egy általános iskola hatodikos osztálynak tartottam egy előadást az élővilág története témában, bemutatva a két alapvető felfogást. Az óra végén a diákok 21:3 arányban az intelligens tervezettségre szavaztak. E videó kapcsán intenzív, támadó hangoktól sem mentes vita indult el a Szkeptikusok fórumán arról, hogy mit szabad/lehet/kell mondani ebben a témakörben a diákoknak, vagyis mit tanítsanak a gyerekeknek? Nemzetközileg is ez a téma legsarkalatosabb pontja, hogy miként kezelje a társadalom, az oktatáspolitika a véleménykülönbségeket.”
Az magyar alkotmány – csakúgy, mint az amerikai – az egyházak és az állam szétválasztását támogatja. Ám az intelligens tervezés gondolatának megjelenése az iskolákban legkevésbé sem fenyegetné ezt az alapelvet. Annak megemlítése, hogy az élet eredetére vonatkozóan van egy olyan – egy tudományos kisebbség által javasolt – megközelítés, mely szerint az élet létrejöttében valamiféle intelligencia is közrejátszott, nem szegényebbé, hanem inkább gazdagabbá, nyitottabbá tenné az oktatást.
