Szerdától nem mérgezheti magát transz-zsírsavakkal

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindent kivonnak a forgalomból, aminek túl magas a transzzsírsav-tartalma.

Bő két évvel ezelőtt írtuk meg, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai szerint a CBA és a Norbi Update termékek is tocsognak a transz-zsírsavakban, amelyekből egyébként napi 5 gramm is elég, hogy negyedével növelje a szív- és érrendszeri betegségeinek kockázatát.

Mik azok a transz-zsírok?

Egyaránt előfordulhatnak a természetben és keletkezhetnek ipari eljárások (hidrogénezés) során. Élettani hatások kedvezőtlen, mivel negatívan befolyásolják a koleszterinszintet. Közrejátszanak a szívbetegségek és egyéb keringési problémák kialakulásában, ami vezető halálozási ok Magyarországon – olvasható az Unilever közleményében.

Az OÉTI honlapján található (utoljára tavaly júniusban frissített) lista tartalmazza azokat az élelmiszereket, amelyeket a megelőző években teszteltek, és az utolsó oszlopban pedig pirossal jelölték, ha az adott termék transz-zsírsav tartalma a megengedettnél magasabb értéket mutatott. Elbukott a CBA tejbevonóval mártott kakaós töltött ostyája, továbbá a Norbi gyümölcsös és narancsos müzliszelete és a Pilóta mini vaníliás karika is – utóbbinak 100 gramm zsírjában 8,7 gramm transz-zsírra bukkantak.

Fotó: Fabio Sabatini / Europress / Getty

Miért fontos most mindez?

Azért, mert 2015. február 18-tól nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amelynek transzzsírsav-tartalma magasabb, mint 2% (ez volt például a Pilótánál 8,7, a Norbi müzliknél pedig 23,9 és 26,2%). Ezt a mennyiséget egyébként Magyarországon az Európai Unióban ötödikként szabályozzák rendeletileg. Egy kis érdekesség: sajnos elterjedt az a nézet, hogy a transz-zsírsavak leggyakrabban a margarinokban fordulnak elő, viszont a boltokban kapható, jó minőségű termékeket már évtizedek óta nem hidrogénezik, hanem természetes alapanyagokból, növényi zsírokból (pl: kókusz és pálma), növényi olajokból és vízből állítják elő – tudtuk meg az Unilevertől.

A listán találhatóak egyébként nápolyik, szaloncukrok, húsvéti tojások, de elbukott még a diabetikus "Macskanyelv" tejmorzsa és a Fevita mirelit leveles tésztája is.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.