Ősszel jön el az idő a trágyázásra, de nem mindegy, mivel: a különböző növényeknek ugyanis az igényeik is különbözőek.
Az ősz nem csak az ültetés időszaka: most kell felkészítenie a kertet is az eljövendő tavaszra. Ez sokaknak csak annyit jelent, hogy felszedik a leveleket, és utoljára még lenyírják a füvet. Pedig ennél jóval többet is tehet kertje szépségéért: az ősz tökéletes időszak a talaj lemerült tápanyagkészleteinek pótlására.
A talaj és a trágya
A kert legfontosabb eleme a talaj, amit azonban sokan magától értetődőnek vesznek. Hiszen nap, mint nap járnak rajta, ültetik bele a szebbnél szebb növényeket, mégis, mi baja lehetne? Tulajdonképp semmi, ha nem felejtik el, hogy a talaj nem valami örökké megújuló, kifogyhatatlan tápanyagforrás. Az évek alatt a növények a felső rétegekből felveszik a tápanyagokat, amik rásegített pótlás nélkül csak nehézkesen és hosszú idő alatt jutnak oda vissza. Ha pedig nem elég a tápanyag, akkor a növények fejlődése leáll, rossz esetben akár el is pusztulhatnak.
Vagyis a szép kertnek elengedhetetlen hozzávalója a jó minőségű talaj. Ez alatt nem az értendő, hogy az összetétele milyen, hiszen minden variációnak megvannak a maga szép és mutatós növényei. A "jó minőségű talaj" ismérve az, hogy a tápanyagokat megfelelő mértékben tartalmazza, és ebben a kertész is tud segíteni.
Erre a legrégebbi módszer a trágyázás, de persze az idő előrehaladtával már ebben is rengetegféle lehetőség áll a kertészek rendelkezésére. És persze az sem mindegy, hogy milyen fajtájú trágyát választ.
„A természetes trágyák közül a legjobb a szárított szarvasmarha trágya. A megfelelő kezelés - fermentálás - után szárított, majd csomagolt trágya nem áraszt kellemetlen szagot, viszont rengeteg tápanyag van benne. A kertészetekben kapható zsákos szarvasmarha trágyát ültetéskor kell használni: az ültető gödör aljába és a belekerülő földbe fele-fele arányban bekeverve kell alkalmazni. A trágyázást évente érdemes megismételni, a növény töve köré szórt 5-10 liternyi eldolgozott mennyiséggel. Sokan használnak pelletált (szárítás után apró golyócskákká feldolgozott - a szerk.) csirketrágyát, ami az adagolás szempontjából praktikus, illetve a marháéhoz hasonlóan teljesen természetes.
Sajnos a városi háziállatok (kutya, macska, más állat) ürüléke nem alkalmas arra, hogy növényeket trágyázzunk vele. A komposztálóba se tegyük, hiszen szárítás, fermentálás nélkül csak kellemetlen szagot kapunk, újrahasznosító tápanyagot sajnos nem” – figyelmeztet Boross Dávid, az Oázis kertészet munkatársa.
Ha nincs igazi
A városokban viszonylag nehéz érett istállótrágyát beszerezni, és a szomszédok sem biztos, hogy repesnének a boldogságtól, ha megszimatolják ezt a kezdeményezést. Szerencsére a talajjavítás azért itt sem lehetetlen, csak éppen nem a szagos megoldások mellett kell dönteni. Léteznek az úgynevezett műtrágyák, ám ezek kezelése valamivel bonyolultabb, mint természetes társaiké, hiszen a lebomlási idejük változó
„A műtrágyák előnye, hogy az egyes növényekre célzottan alkalmazhatóak a számukra fejlesztett műtrágyák, melyek összetétele tökéletesen megfelel az adott növénynek. Egészen más anyagokra, felszívódási időre van szüksége a gyepnek, a rózsáknak és például egy zöldségnek. Ilyen ásványi trágyákból például az Oázis sajátmárkás kínálatában hétfélét is találhatunk: balkonnövényre, kerti zöldségre, rózsára, eperre és bogyós gyümölcsre, hortenziára, fenyőre, illetve fűre való termékeket. Mindegyik a megfelelő NPK értéket tartalmazza: az N a nitrogén, a P a foszfor, a K pedig a kálium vegyjele, az utánuk következő számok pedig arra utalnak, hogy a műtrágya milyen arányban tartalmazza a három tápanyagot. A felszívódás üteme is más, hiszen a gyepnek és fenyőknek fél évig, a balkonnövényeknek, zöldségeknek 2-3 hónapig van szükségük kiegészítő tápanyagra. A por állagú műtrágyákat az ültetőgödörbe, vagy már meglévő növénynél a talaj felszínére kell kiszórni. Ez után az öntözővízzel jutnak a talajba és ott hatásukat a megfelelő időben fejtik ki. Valószínűleg a könnyű adagolás (adagolókanállal, vagy kézi szóróval, egyenletesebben lehet adagolni, kijuttatni) teszi egyre népszerűbbé az ásványi trágyákat, illetve az, hogy messze nem kell olyan sokat használni belőlük, mint a szerves trágyákból. Egyetlen 1 kg-os doboz zöldségtrágya egy kis konyhakert egész éves tápanyagigényét megoldja. Az sem mellékes, hogy a szerves trágyával ellentétben nincsenek szagok, és a fel nem használt anyag is könnyen tárolható” – fűzi hozzá a szakértő.
