Házi gyümölcsöt szeretne, de gyorsan? Ültessen málnát!

Olvasási idő kb. 4 perc

Kevés munkával is elég jól terem, nehéz elrontani, és mindenki szereti.

Amikor az embernek először lesz kiskertje, rend szerint azonnal felhorgad benne a vágy, hogy saját gyümölcse legyen – meg persze paradicsoma, de az utóbbinak általában semmi akadálya. Úgyhogy maradjunk a gyümölcskérdésnél, ami már sokkal nehezebb menet, mivel gyümölcsfát nem lehet egy nyár alatt növeszteni.

Akinek már volt kiskertje, pontosan tudja, hogy a gyümölcs-és zöldségtermelés hobbiszinten sokkal inkább romantikus és meditatív, mint hasznos tevékenység. Reálisan a helyzet ugyanis az, hogy az ember dolgozik vele egy csomót, megtervezi, felássa, elülteti, gondozza lelkesen. Aztán jön a fagy, meg az aszály, meg a jégeső, és ha még az sem, akkor majd a csigák meg a lótücskök megteszik, amit az időjárás eddig nem intézett el.

Tehát, valami olyan növényre van szükségünk, ami 1.) egy év alatt termőre fordul – a gyümölcsfák máris kiestek, 2.) nincs kitéve túlzottan az elemeknek – vagyis fájdalom, a szamócát, mint kézenfekvő megoldást, szintén elfejthetjük a meglehetős lutrifaktor miatt.

Megoldás: a málna

A legtöbb bogyós gyümölcs, rendkívül előzékeny módon, nem fán, hanem kisebb félcserjéken nő, éppen ezért tökéletesen megfelelnek a fenti kritériumoknak. Közülük is a legfinomabb a málna, aminek most épp szezonja van, úgyhogy ha most megkívánják, nemsokára már el is ültethetik, és akkor jövőre (de inkább utána) lehet sajátjuk. Ráadásul tényleg nagyon szerencsétlennek kell lenni, hogy még a málna se teremjen, de azért pár dologra menet közbe is érdemes odafigyelni. Vegyük sorra, higgyék el, jó lesz!

A málnatöveket általában ősszel szokás elültetni, de most szerencsénk van, mert elég csapadékos évet fogtunk ki. Ezért akár most is érdemes lehet próbálkozni, főleg, ha ismerős kertjében találunk szép gyökérhajtásokat, vagy (ahogy mi is), költöztetni kényszerülünk a kertet.

Málnadzsungel a kerítés tövében

Általában a kerítés mellé szokás telepíteni, ami némi védelmet biztosít a növénynek, de figyeljünk rá, hogy kapjon elég napot, különben nem lesz finom, édes a termés.

Ha szárazság van, akkor locsolni is kell (vagy ráereszteni a gyerek kismedencéjének a tartalmát), különben összetöppednek a szemek és nem fejlődnek ki. Eddig az alapok, most jönnek a finomságok.

Hagyjunk neki jó sok helyet!

Telepítéskor nehéz elképzelni, hogy a földből kiálló egy-két pálcika pár éven belül málnadzsungellé burjánzik majd, pedig így lesz. Úgyhogy a rendelkezésre álló hellyel bánjunk nagyvonalúan, ugyanis a legváratlanabb helyeken, akár méterekkel arrébb is kinőhetnek a gyökérhajtások, amik kis szerencsével hamar termőre is fordulnak. Igaz, ezeket vissza is vághatjuk (vagy továbbadhatjuk szaporítóanyagként), elég lesz nekünk a tőhajtás is a folyamatos megújuláshoz.

Egyébként azért érdemes a málnát félreeső helyre (vagy a kerítés tövébe) ültetni, mert fájdalom, igen szúrós növény, vagyis nem túl kellemes a málnabokrok között bujkálni.

Metszés

A málna metszésével nem lesz sok dolgunk. Az interneten több helyen is fellelhető a tanács, hogy ősszel a földtől 20 centire vissza kell vágni a növényt, de több év tapasztalata után azt kell, hogy tanácsoljam, hogy eszükbe ne jusson! Ebben az esetben ugyanis egész tavasszal azon fog dolgozni a növényünk, hogy hajtásokat hozzon, és egyáltalán nem fog gyümölcsöt teremni, egy szemet sem. Kipróbáltam, nem jött be. Ellenben, amikor győzött a lustaság, és úgy hagytam télre az egészet, a következő nyáron bőven csemegézhetett a finom gyümölcsből a család.

Alakul az idei termés

Tavasszal egyébként érdemes figyelni, hogy melyik ág nem akar kizöldülni (egy hajtás két évig él, az első évben kifejlődik, a következő évben terem, aztán elszárad) ezektől meg kell tisztítani a növényt: éles és tiszta metszőollóval egyszerűen le kell vágni. A metszőolló állapotára mindig érdemes odafigyelni, ha kell, szakemberrel éleztetni, hogy vágáskor ne roncsolja a növényt. A tisztaságra pedig azért kell gondot fordítani, nehogy betegséget vigyünk át egyik növényről a másikra.

További szeretgetések

Természetesen, mint minden növényt, a málnát is folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy időben észrevegyük, ha valami baja van (énekelni nem kell neki, de lehet). Tetvesedésre szerencsére nem hajlamos, ami még egy igen ütős érv mellette, viszont előszeretettel rakják a petéjüket mindenféle kártevők a friss hajtásokba.

Ezért ha azt látjuk, hogy a zöld hajtásvégek összepöndörödnek, akkor gyanút kell fogni, szét kell hajtani a leveleket, és ha ott látjuk a rovart bármilyen fejlődési állapotában, egyszerűen tépjük le a hajtást és vessük tűzre, fojtsuk vízbe, vagy tapossuk össze. Ezzel a növényvédelem részét el is intéztük a dolognak, mondhatni, biotermelésre is kiválóan alkalmas a gyümölcs. (Ha túl sok a kártevő rovar a kertben, érdemes beruházni egy feromoncsapdára, egészen döbbenetes mennyiséget képes kinyírni belőlük).

Mindent egybevetve, a málna minden szempontból sikertermék: kevés munkával is elég jól terem, nehéz elrontani, és mindenki szereti. Próbálják ki bátran!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.