Megéri, nem éri? Mindent a napelemekről!

Nem lehet eleget beszélni arról, mennyire fontos megújuló energiákat használni, és mennyire jó, hogy a nap erejével lehet melegíteni a vizet, meg termelni az áramot. Ma már a passzívház sem tűnik úri huncutságnak. De hogyan kezdjünk hozzá, ha szeretnénk megújuló energiát, mondjuk napenergiát használni? Kezdjük azzal, hogy a napelem és a napkollektor nem egymás szinonímái. A napkollektor melegvíz előállítására alkalmas, míg a napelemek a napsütésből villamosenergiát állítanak elő.

shutterstock 92639266

A napelemek a tetőn helyezkednek el, és a napsugárzás hatására egyenáramot termelnek, amit egy úgynevezett inverter váltakozó árammá alakít át. A napenergiának sajnos csak egy kis részét lehet hasznosítani, a panelek  14-20 százalékos hatékonysággal működnek: a teljesítmény attól is függ, milyen az idő, milyen a dőlésszöge a napelemeknek, és mennyire árnyékolja le valami a paneleket. Nem túl meglepő módon ott, ahol sokat süt a nap, és közvetlen napfényt kapnak a panelek, jobb hatékonysággal működnek, mint ahol nem. Nálunk az éves napsütéses órák száma 1900-2300 óra, amely alapján egy 200W-os kristályos napelem által megtermelt elektromos energia 220-240 kWh/év - írja a napelemguru.hu.

Csak akkor van áram, ha süt a nap?

Szerencsére nem, áram akkor is lesz, amikor nem éri közvetlen napfény az elemeket, bár kétségtelen, hogy akkor a legjobb a hatásfokuk. Ráadásul az energia tárolható is. Erre többféle módszer is lehetőségre áll, az egyik az akkumulátor, a másik a visszatáplálás a hálózatba, majd annak visszahasználása. 

Mikor éri meg?

Ezeknél a beruházásoknál az a legnagyobb kérdés, hogy mennyi idő alatt térül meg a rájuk fordított befektetés. A megtérülési időszak általában 6-8 év körül van, attól függően persze, mennyi áramot használunk. Ma már Magyarországon is adott a lehetőség, hogy visszatápláljuk a rendszerbe az általunk megtermelt mennyiséget: ilyenkor a megtermelt többletáramot a rendszer az országos áramhálózatba engedi, ahonnan hiány esetén automatikusan kapja vissza a szabadon felhasználható energiát. Az elhasznált és a visszatáplált energia később elszámolásra kerül. A nullás vagy az ahhoz közelítő egyenleg eléréséhez körültekintően megtervezett napelemes rendszer szükséges, amely akár a háztartás teljes villamosenergia-fogyasztásának fedezésére alkalmas lehet.Persze a dolog nem annyira szép, mint az ember gondolná, rezsicsökkentés ide vagy oda. Ugyanis ha az éves fogyasztásunk kevesebb vagy annyi, mint amennyit használunk, akkor annyit fizet a szolgáltató, amennyiért mi vesszük az áramot. Viszont ha többet adunk le, mint amennyit felhasználunk, már csak a rendszerhasználati díjjal csökkentett áron (kb. 50%) veszik meg tőlünk. 

Mennyi napelemre van szükség?

Ma már számos cég árul napelemes rendszereket, akik felmérik a lakók számát, a használható felületeket és azt, hogy mennyi áramszámlát szeretne vele kiváltani az ember. Az átlagos napelemekre 25 év teljesítmény-garancia van, de a tényleges használhatóságuk ennél jóval hosszabb időre szól.. Az éves kW-ban határozzák meg a mennyiséget, és az alapján becsülik meg a megfelelő méretű elemeket. Megfelelő tájolás esetén, 1 kW teljesítményű napelemes rendszer nagyjából évi 1100 kWh energiát termel.

Mennyibe kerül?

Ez nyilván attól is függ, hogy milyen napemelet vásárol az ember, mert persze ezekből is többféle létezik. Az egyik verzió az amorf napelem, amely olcsóbb, de a hatásfok miatt több kell belőle. Emellett létezik még monokristályos napelem, aminek a legjobb a hatásfoka (általában kétszerese az amorfénak), valamint polikristályos, ami a kettő között helyezkedik el. Utóbbi kettő hátránya, hogy kisebb a működési tartományuk, azaz több fényre van szükségük. A napelemekre persze sikerült az államnak csapást mérnie, amikortermékdíjat vezetett be ezekre a termékekre, mely nagyjából 5 százalékkal növelte a termékek árát. Mivel ez nem volt elég, bevezették még mellé a sehol nem használt táv- és kézi működésű egyenáramú tűzvédelmi kapcsoló beépítési kötelezettségét, amely még 10-15 százalékot növel a napelemek árán - becsüli az mnnsz.hu.

Egy átlagos, négyfős háztartás 11000 forintos havi villanyszámláját nagyságrendileg egy 1,4 millió forintba kerülő napelemrendszer tudja kiváltani. Egy 22000 forintos számla lenullázása viszont már csak 2,5 millió forintba kerül. 

Érdemes megnézni, hogy a szigetelés megváltoztatásával, vagy napkollektor és napelem kombinált használatával mennyit lehet nyerni éves szinten, még ha csak durva becslés is. Lehet számolni megtérülést is, ebbe viszont nincs belekalkulálva, mennyivel nő az ingatlan értéke.

shutterstock 62149201
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Mustra