Szerzői jogok miatt verik az asztalt a brit tervezők

Olvasási idő kb. 3 perc

A dizájner cégeknek nem tetszik, hogy a szigetországban igen lazán kezelik a szellemi tulajdon védelmét.

Összefogtak a dizájner márkák az Egyesült Királyságban, mellyel céljuk, hogy közös erővel bírják rá a kormányt arra, hogy minél előbb léptesse hatályba azt a szerzői jogra vonatkozó törvényt, amely az általuk készített bútorokat és egyéb világítástechnikai termékeket védi a hamisítóktól. A törvényt egyébként már tavaly elfogadták, de sajnos csak 2018-ban lép hatályba. – számol be a lobbiról a dezeen.com

„Az Egyesült Királyságban sosem kezelték úgy a szellemi tulajdon védelmét, mint a többi európai országban. A legtöbb európai országban a termék a tervező halála után még hetven évig védve van, míg ez az élettartam Angliában a jelenlegi törvények szerint mindössze 25 év.Tehát még mindig hátrányban vagyunk.Mára a szigetország lett az Európába áramló hamisítványok trójai falova. Emiatt elveszíthetjük az üzletet, a tervezők pedig a jogdíjakat” – mondta az ügyről a Vitra ügyvezetője, Tony Ash,akinek Egyesült Királyságon kívül az Egyesült Államokban, Indiában, a Közel-Keleten és a Távol Keleten is vannak üzletei.

Fotó: artek.fi

A koalícióba egyébként olyan ismert márkák léptek be, mint például a Vitra, az Artek, a Flos, a Thonet, a Republic of Fritz Hansen, a Technolumen, az Artemide, a Cassina valamint az Ed Barber & Jay Osgerby, amelyek egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a törvény késedelme tönkreteszi a brit design ipart, illegitimmé teszi a piacot,arról nem is beszélve, hogy a gyenge minőségű külföldi replikák viszonylag kevés hasznot jelentenek a brit gazdaságnak.

A törvényt hivatalosan 2013 tavaszán fogadták el és a tervek szerint jövő év áprilisában lépett volna hatályba. Azonban a kormány nemrég bejelentette, hogy az új törvényhez hozzákapcsoltak egy három éves konzultációs szakaszt, amitől azt remélik, hogy ez az átmeneti idő lehetővé teszi majd az érintett vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodjanak az új törvényhez. Arról, hogy a tagoknak időre van szükségük, hogy felkészüljenek a változásokra, állítólag a márkás dizájner cuccok importálásával foglalkozó Expired Copyright Homeware Organisation győzte meg a kormányt.

Fotó: vitra.com

„Több, mint egy évvel a törvény megváltoztatása után a tervezők még mindig ki vannak téve olyan szerzői jogi szabályozásoknak, amely lehetővé teszi, hogy gyengébb minőségű, hamisított termékekkel jogszerűen lehessen kereskedni a piacon. Félreértés ne essék, ezek az ikonikus védjegyeinkkel ellátott gyenge hamisítványok ugyanabba a kategóriába esnek, mintha egy hamis táskát vagy DVD-t vennénk” – mondja Ash, aki szerint a kamucuccokat 99.9 százalékban Kínából terjednek el világszerte. Állítólag a Charles és Ray Eames valamint a Verner Panton-féle Vitra székek különösen népszerűek a másolók körében.

„Ebben az esetben az utánzás nem éppen a legjobb formája a hízelgésnek. A hamisított példányok gyengébb minőségűek, arról nem is beszélve, hogy meg kell védeni a tolvajoktól a tervezők kemény munkával és kreativitással előállított termékeit. Az új szerzői jogi szabályozást azonnal hatályba kell léptetni és szigorúan betartatni" – támogatja a koalíció erőfeszítéseit Edward Barber és Jay Osgerby, akiknek szintén nem tetszik, hogy kevesebb védelemben részesülnek a formatervezett iparcikkek, mint például a műalkotások.

A törvényt és azt, hogy az ipari tervezők más művészekkel azonos elismerésben részesüljenek teljes mellszélességgel támogatja az Elle Decoration szerkesztője, Michelle Ogundehun is,aki 2011-ben indította el kampányhadjáratát, miután megtudta, hogy David Cameron miniszterelnök felesége replikákat vásárolt a Castiglioni testvérek 1962-ben, a Flos megrendelésére tervezett Arco állólámpáiból.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?