Szakértőt kérdeztünk, van-e érték a mai rajzfilmekben

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Felnőtt szemmel elég meredeka mesecsatornák kínálata. Tanul ebből valamit a gyerek? Ez se rosszabb, mint egy népmese? Vagy csupa szemét? Megkérdeztük.

Leültem a minap a gyerek mellé tévét nézni. A gyerekcsatornán futó rajzfilm sztorija a következő volt: a tökéletes ételt kereste egy gasztrokalandor, és a férfi valahogy elvergődött Sanjay és Craig városába. (Sanjay és Craig a főszereplők, egy fiú és egy kígyó, akik legjobb barátok.)

A gasztrokalandor állandóan úgy érezte, hogy már nagyon közel jár a tökéletes ételhez, emiatt például majdnem megette Craig-et, de Sanjay-nek szerencsére sikerült őt megmenteni. És ekkor jött az ételkritikus nagy felismerése: a tökéletes étel ő maga, úgyhogy fogta, és felfalta saját magát.

Ez volt az a pont, amikor úgy éreztük, hogy itt az ideje megkérdezni egy gyermekpszichológust és meseterapeutát, hogy mi a véleménye azokról a mesékről, amiket a gyerekek nap mint nap néznek a különböző gyerekcsatornákon. Ideértve  Sanjay és Craig mellett a Spongya Bob, a Gatyás Bagázs, a Boci és Pipi, vagy az Én vagyok Menyus részeit, és még sok más, hasonló kaliberű rajzfilmet.

Végül is, a klasszikus mesékben és a népmesékben is bőven vannak hajmeresztő dolgok, mi van akkor, ha ezeknek a rajzfilmeknek is vannak rejtett értékeik, csak laikusként nem vesszük észre?

Jó hírünk van. Peer Krisztina gyermekpszichológus gyakorlatilag felmentett minden lelkiismeret-furdalás alól (vö. szaranyaság, amiért hagyjuk, hogy ezt nézzék). Azt mondja, ezek a rajzfilmek egyáltalán nem olyan rosszak, mint ahogy sok szülő gondolja. Mondjuk annyira nem is jók, kifejtjük hajtás után. 

Rajzfilm =/= mese, a mesét ugyanis hallgatni kell

Elöljáróban tisztázzuk: ezek a rajzfilmek nem nevezhetők mesének, úgyhogy ne is hívjuk őket annak. A meséket ugyanis a gyerek hallgatja, elképzeli, és nem a tévében nézi, mint a rajzfilmeket.

Most, hogy tisztáztuk a különbséget, térjünk a lényegre: a rajzfilmek gyerekekre kifejtett hatására. Természetesen szó sincs arról, hogy a szóban forgó animációk segítenének a gyerekeknek feldolgozni bármiféle traumát, vagy elsimítani egy megrázkódtatást – bár nem teljesen kizárt, de nem ez a legfontosabb szerepük, nem azért szeretik őket nézni a kölkök.

Képzeljék, még fejleszthetnek is

Amiben viszont nagyon is jók: többnyire nagyon viccesek, ezért fejlesztik a gyerekek humorérzékét, ami, lássuk be, elég sok felnőttre is ráférne. Előfordul persze, hogy a gyerek nem ért bizonyos poénokat (sőt, némelyik felnőtt sem), észrevesznek viszont olyan vizuális elemeket, amikhez egy felnőtt például már nem elég ügyes.

A jól „fogyasztott” rajzfilmek emellett a gyerek mozgókép olvasási készségét is fejleszthetik – ehhez mondjuk jó, ha a szülő is ott ül, és beszélgetnek róla. Persze ebben egyrészt nem minden szülő kompetens, másrészt lássuk be, a tévé többnyire villanypásztor, és nem a fejlesztési terep, vagyis a szülő általában egyáltalán nem ül ott.

Peer Krisztina szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyerekek tényleg a korosztályuknak megfelelő animációkat nézzék, igaz, túl nagy bajuk nem lesz, ha egy hároméves a hatos karikás elé ül, legfeljebb annyit ért majd belőle, hogy azért tetszett neki a rajzfilm, mert szép, rózsaszín ruhája van a Patricknak. De azért arra mindenképpen vigyázni kell, hogy ne folyhasson a gyerekekre bármi, minőségi és mennyiségi kontroll nélkül.

Ne menjen a játék és a kapcsolatok rovására

Elsősorban olvasni kellene a gyereknek mesét, ezt nem lehet eleget hangsúlyozni. Ez így is van, de azért a gyakorló szülők (Peer Krisztina is az, három kisgyerekkel), tudják, hogy ez nem mindig jön össze, mondjuk szerda délután. Ne legyen emiatt senkinek lelkiismeret-furdalása!

Persze, a gyereknek mozogni kellene, meg barátokkal játszani, meg a szülőkkel társasozni, meg mesét hallgatni apu ölébe kuckózva. Hát, sok szerencsét hozzá, például télen, abban a munkából/iskolából hazaérés utáni egy órában, amikor az embernek még minden mással van tele a feje, és csak egy dologra vágyik: hogy békén hagyják.

Ha a rajzfilmnézés nem megy a barátkozás, az emberi kapcsolatok, a játék, a tanulás, vagy a mozgás rovására, semmi baja nem lesz a gyereknek, ha egy kicsit tévézik. Nem annyira rosszak ezek a mesék, mint amilyennek sok szülő hiszi. Még akkor is, ha Sanjay és Craig dédelgetett pukibabája indul benne vándorútra.

És főleg, ne fogják vissza magukat a szülők, ha szintén viccesnek találják a durva, szókimondó poénokat. Nevessenek nyugodtan, szívből és hangosan, de főleg őszintén!

Ami kimondottan jót tesz                                                

Természetesen megkérdeztük a gyermekpszichológust, hogy milyen meséket ajánlana. Elsősorban természetesen a népmeséket említette, közülük is nagyon jók a cigány népmesék, amik a durvább, tini ninja típusú rajzfilmek alternatívái lehetnek a hallgatott mesére fogékony gyereknek.

Mert hát sajnos, ha a gyerek soha nem hall mesét, egy idő után már egyáltalán nem is fogja tudni lekötni őt az elképzelt világ. Ha pedig jó rajzfilmet keresnek, akkor ott vannak például a japán animációk, mint például a Chihiro szellemországban, és említette még Peer Krisztina A tenger dalát, amit mindenkinek érdemes megnézni. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.