Így hozzunk kínos helyzetbe egy egész osztályt

Olvasási idő kb. 2 perc

A harmadikos környezetkönyvbe nem csak azt kell beírni, ki a legszebb fiú és lány az osztályban, hanem azt is, vajon jó-e az illető.

A Feminfó szúrta ki azt a harmadikosoknak készült, „Mindenki lehet szép” című feladatlapot, amin többek között azt kérdezik a 9-10 éves gyerekektől, hogy pár év múlva piercinget, tetkót, hajfestést, vagy tűsarkú cipőt szeretnének-e hordani. Pontosabban úgy szól, kipróbálni, bár jó időben szólni a gyereknek, hogy a tetoválást nem olyan egyszerű csak kipróbálni, az vagy van, vagy nincs, a testékszert pedig el lehet ugyan tüntetni, de az átfúrt orrcimpát például már nem annyira.

Mindenesetre köszönjük szépen az ötletet, ha eddig nem fordult volna meg a harmadikos gyerek fejében, hogy tetováltasson, majd most talán elgondolkozik rajta, a Magyar Termék nagydíjas tankönyv sugallatára.

Szerencsére pont van itthon egy harmadikos gyerekünk, és mivel a szabad tankönyvválasztás megszüntetése óta az egész ország ugyanabból a tankönyvből tanul, nem volt túl fáradságos dolog megnézni, hogy hogy néz ki a dolog a gyakorlatban. Ráadásul éppen ennél az anyagrésznél tartanak környezetismeretből, úgyhogy le is csaptam rá, és megkérdeztem, hogy ők hogy oldották meg a feladatot az iskolában. 

Köszönöm kérdését

Először is a gyerek megkönnyebbülve közölte, hogy szerencsére nem kellett válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legszebb fiú és lány az osztályban, ami szerintem mindenképpen a tanító okos mérlegelését és empatikus képességeit dicséri. A lányom szerint végtelenül ciki lett volna, mert egyrészt mindenki azt gondolta volna, hogy szerelmes abba, akinek a nevét odaírta, másrészt viszont biztos mindenki a Gizit írta volna, és akkor a többiek nagyon szomorúak lettek volna.

Roppantul érdekelt volna, hogy a szerző milyen választ várt a második kérdésre, vagyis, hogy ezek a legszebb gyerekek vajon ugyanolyan jók-e, mint amilyen szépek? Talán, hogy közösen kielemezik, hogy szép a Gizi, de sajnos egy árulkodós kavarógép? Vagy időnként elgáncsolja a Bélust, ha nem ad az uzsonnájából? Vagy azt a választ várják talán, hogy szép a Gizi, de legalább ugyanolyan jó is? Hogy lehet ebből jól kijönni? 

Erre szokták mondani, hogy biztos sok gyereket látott már életében, (különösen 9-10 éves kiskamaszokat), aki ezt a feladatsort összeállította. Köszöntsük együtt a  „hogyan hozzunk kínos helyzetbe egy egész osztályt” verseny győztesét!

Update: A kiadó OFI jelezte a Díványnak, hogy átírják a kínos feladatsort, a részleteket ebben a cikkünkben olvashatja el. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.