Meglepő, de a sürgősségi császárral született babák később egészségesebbek lesznek. Az ok is ismert.
A legtöbb nő vegyes érzésekkel viseltetik a szülés, illetve a császármetszés irányába – mindkettő ellen és mellett is lehet érveket felhozni. A császármetszés is természetesen többféle, igen eltérő helyzetből, indokkal történhet: létezik tervezett császár, amikor a szülés megindulásától függetlenül, adott, kitűzött napon megműtenek; és létezik sürgősségi császár, amikor a szülés már beindult, de valamiért nem megfelelően halad, komplikáció lép fel, így végül császármetszéssel fejeződik be.
Első hallásra problémamentesebbnek tűnik az első verzió: kitűzött időpontban, sietség nélkül, kényelmesen műteni csak biztonságosabb, mint sürgősséggel? Egy új kutatás szerint ennél jóval bonyolultabb a kérdés: kiderült, hogy a programozott császármetszéshez képest a sürgősségi császárnak egy csomó előnye van - a baba szempontjából legalábbis.
A skót kutatók 1993 és 2007 között született babákat figyeltek meg és követték őket egészen 2015-ig. Arra voltak kíváncsiak, hogy a születésük módja (hüvelyi szülés, tervezett császár vagy sürgősségi császár) mennyiben befolyásolja a későbbi egészségi állapotukat. A kutatásban több mint 300 ezer gyermek vett részt.
A kutatók az alábbi betegségekre fordítottak különös figyelmet, azaz megnézték, előfordul-e, és milyen súlyossággal a gyerekek ötéves koráig: asztma, elhízás, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség vagy vastagbélgyulladás), cukorbetegség, tumoros betegségek, esetleg halálozás.
Cukorbetegség és asztma
A gyerekek közül 56 ezren születtek sürgősségi, azaz előre nem tervezett császárral, és kb. 12 ezren tervezett császárral. A császár módja pedig hatással volt a gyerekek későbbi egészségi állapotára: a tervezett császárral született gyerekek körében jelentősen gyakoribb volt a cukorbetegség. A császáros gyerekek a többi mért betegség előfordulásában nem különböztek.
Amikor a kutatók a tervezett császáros és a hüvelyi szülés során világra jött gyerekeket hasonlították össze, akkor is kaptak különbségeket: a hüvelyi úton született gyerekek (252 ezer gyerek) körében ritkább volt az asztma és alacsonyabb volt az össz halálozás is. A sürgősségi császárral született csoport ebben az összehasonlításban nem szerepelt.
Azaz, ha összehasonlították a hüvelyi úton született, a sürgősségi császárral született és a tervezett császárral született gyerekeket, akkor a következő eredményekre jutottak: úgy tűnik, a későbbi asztma és cukorbetegség-kockázat szempontjából a legjobb hüvelyi úton születni, közepesen jó sürgősségi császárral születni, és legkevésbé ideális tervezett császárral születni.
Túl gyakran császároznak?
A császármetszések gyakorisága a legtöbb fejlett országban egyre nő, aminek több oka is van. A WHO ajánlása szerint ideális esetben a szülések 10-15 százalékának kellene csak császármetszéssel végződnie, habár az újabb adatok szerint elképzelhető, hogy a WHO egy kissé alulbecsülte ezt a számot. Egy friss, 54 WHO-tagországot érintő felmérés szerint akkor volt a legalacsonyabb az anyai és magzati halálozás, ha a császármetszések aránya 19 százalék körül mozgott – az ennél magasabb és alacsonyabb arány is több rizikóval járt.
Hazánkban a kilencvenes években nagyjából az ideális százalékot mutatták a szülések, azaz 10 és 20 százalék között mozgott a császármetszések aránya. Az utóbbi évtizedekben ez változott: 2015-ben már 39 százalék volt.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a hüvelyi szülés „jobb”, akkor miért nem próbáljuk meg minden esetben? A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek. A leggyakoribb oka a medencecégű fekvés, azaz a magzat olyan elhelyezkedése, amely egyébként sem tenné lehetővé a hüvelyi szülést. De tervezett császármetszést végeznek az ikerszülések nagy részében, illetve a koraszülések nagy részében is, amennyiben olyan komplikáció lép fel, amikor a császár javíthatja az anya és/vagy a baba életkilátásait. A tervezett császármetszések jelentős része tehát nem kényelmességből történik, hanem valamilyen fennálló probléma miatt. A császármetszés egyébként sem feltétlenül kényelmesebb a hüvelyi szülésnél, hiszen egy hasi műtétről beszélünk.
Miért hat mindez a gyerekre?
A szülés mikéntjének a megszületett gyerekre gyakorolt hatása első hallásra kissé ezoterikusnak hangzik. A szakemberek szerint a hüvelyi szülés előnyei részben abban keresendőek, hogy a baba a hüvelyen keresztül kijutva találkoznak anyjuk hüvelyében élő baktériumokkal, és ettől a találkozástól később jobban működik az immunrendszerük.
Ez eddig érthető, de ha már császár, akkor nem mindegy, hogy programozott vagy sürgősségi? A szakemberek szerint a tervezett császár esetében egy csomó élettani változás kimarad, ami a baba és az anya szervezetét felkészíti a szülésre/születésre.
A vajúdás során a magzat tüdejéből távozik a folyadék, valamint az anya vérében, így a magzat vérében is megnő az oxitocin nevű hormon szintje, ami a magzat vérellátására is hatással van. Azaz a császárral született babáknak jobb, ha a császár előtt az anyjuk vajúdik egy kicsit, így beindulnak a fenti, születésre felkészítő folyamatok.
