PORONTY

A gyereknek jobb a sürgős császár, mint a tervezett?

2016. február 20., szombat 09:20

A legtöbb nő vegyes érzésekkel viseltetik a szülés, illetve a császármetszés irányába – mindkettő ellen és mellett is lehet érveket felhozni. A császármetszés is természetesen többféle, igen eltérő helyzetből, indokkal történhet: létezik tervezett császár, amikor a szülés megindulásától függetlenül, adott, kitűzött napon megműtenek; és létezik sürgősségi császár, amikor a szülés már beindult, de valamiért nem megfelelően halad, komplikáció lép fel, így végül császármetszéssel fejeződik be.

Első hallásra problémamentesebbnek tűnik az első verzió: kitűzött időpontban, sietség nélkül, kényelmesen műteni csak biztonságosabb, mint sürgősséggel? Egy új kutatás szerint ennél jóval bonyolultabb a kérdés: kiderült, hogy a programozott császármetszéshez képest a sürgősségi császárnak egy csomó előnye van - a baba szempontjából legalábbis.

A skót kutatók 1993 és 2007 között született babákat figyeltek meg és követték őket egészen 2015-ig. Arra voltak kíváncsiak, hogy a születésük módja (hüvelyi szülés, tervezett császár vagy sürgősségi császár) mennyiben befolyásolja a későbbi egészségi állapotukat. A kutatásban több mint 300 ezer gyermek vett részt.

shutterstock 2736122

A kutatók az alábbi betegségekre fordítottak különös figyelmet, azaz megnézték, előfordul-e, és milyen súlyossággal a gyerekek ötéves koráig: asztma, elhízás, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség vagy vastagbélgyulladás), cukorbetegség, tumoros betegségek, esetleg halálozás.

Cukorbetegség és asztma

A gyerekek közül 56 ezren születtek sürgősségi, azaz előre nem tervezett császárral, és kb. 12 ezren tervezett császárral. A császár módja pedig hatással volt a gyerekek későbbi egészségi állapotára: a tervezett császárral született gyerekek körében jelentősen gyakoribb volt a cukorbetegség. A császáros gyerekek a többi mért betegség előfordulásában nem különböztek.

Amikor a kutatók a tervezett császáros és a hüvelyi szülés során világra jött gyerekeket hasonlították össze, akkor is kaptak különbségeket: a hüvelyi úton született gyerekek (252 ezer gyerek) körében ritkább volt az asztma és alacsonyabb volt az össz halálozás is. A sürgősségi császárral született csoport ebben az összehasonlításban nem szerepelt.

Azaz, ha összehasonlították a hüvelyi úton született, a sürgősségi császárral született és a tervezett császárral született gyerekeket, akkor a következő eredményekre jutottak: úgy tűnik, a későbbi asztma és cukorbetegség-kockázat szempontjából a legjobb hüvelyi úton születni, közepesen jó sürgősségi császárral születni, és legkevésbé ideális tervezett császárral születni.

Túl gyakran császároznak?

A császármetszések gyakorisága a legtöbb fejlett országban egyre nő, aminek több oka is van. A WHO ajánlása szerint ideális esetben a szülések 10-15 százalékának kellene csak császármetszéssel végződnie, habár az újabb adatok szerint elképzelhető, hogy a WHO egy kissé alulbecsülte ezt a számot. Egy friss, 54 WHO-tagországot érintő felmérés szerint akkor volt a legalacsonyabb az anyai és magzati halálozás, ha a császármetszések aránya 19 százalék körül mozgott – az ennél magasabb és alacsonyabb arány is több rizikóval járt.

Hazánkban a kilencvenes években nagyjából az ideális százalékot mutatták a szülések, azaz 10 és 20 százalék között mozgott a császármetszések aránya. Az utóbbi évtizedekben ez változott: 2015-ben már 39 százalék volt.

shutterstock 50320798

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a hüvelyi szülés „jobb”, akkor miért nem próbáljuk meg minden esetben? A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek. A leggyakoribb oka a medencecégű fekvés, azaz a magzat olyan elhelyezkedése, amely egyébként sem tenné lehetővé a hüvelyi szülést. De tervezett császármetszést végeznek az ikerszülések nagy részében, illetve a koraszülések nagy részében is, amennyiben olyan komplikáció lép fel, amikor a császár javíthatja az anya és/vagy a baba életkilátásait. A tervezett császármetszések jelentős része tehát nem kényelmességből történik, hanem valamilyen fennálló probléma miatt. A császármetszés egyébként sem feltétlenül kényelmesebb a hüvelyi szülésnél, hiszen egy hasi műtétről beszélünk.

Miért hat mindez a gyerekre?

A szülés mikéntjének a megszületett gyerekre gyakorolt hatása első hallásra kissé ezoterikusnak hangzik. A szakemberek szerint a hüvelyi szülés előnyei részben abban keresendőek, hogy a baba a hüvelyen keresztül kijutva találkoznak anyjuk hüvelyében élő baktériumokkal, és ettől a találkozástól később jobban működik az immunrendszerük.

Ez eddig érthető, de ha már császár, akkor nem mindegy, hogy programozott vagy sürgősségi? A szakemberek szerint a tervezett császár esetében egy csomó élettani változás kimarad, ami a baba és az anya szervezetét felkészíti a szülésre/születésre.

A vajúdás során a magzat tüdejéből távozik a folyadék, valamint az anya vérében, így a magzat vérében is megnő az oxitocin nevű hormon szintje, ami a magzat vérellátására is hatással van. Azaz a császárral született babáknak jobb, ha a császár előtt az anyjuk vajúdik egy kicsit, így beindulnak a fenti, születésre felkészítő folyamatok.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.02.20 10:55:50Rébusz

    A WHO már rég visszavonta a császármetszések "ideális" százalékára vonatkozó kijelentését! Jobb később, mint soha. Sajnos még mindig legfőbb érvként erre a már nem létező irányelvre hivatkoznak szülésznők, bábák, mert nem értenek egyet azzal, hogy kifogták a szelet a vitorlájukból. A WHO indoka szerint belátták, hogy az adott helyzet, anya és gyermeke állapota a döntő, nem valamilyen ideális arány. A cikkben emlegetett skót kutatókról pedig a brit tudósok jutottak eszembe... A kutatásuk szeriözitását inkább hagyjuk. Ennyi erővel a hajszín alapján is lehetne betegségeket jósolni a gyerekeknek. Azt még egy kisiskolás is tudja, de egy orvos mindenképp, hogy allergiák, asztma tipikusan gyakran örökletes okokra vezethetők vissza.

  • 2016.02.20 12:19:05D2

    OMG ideért a hír??? Másutt majd' 3 hete posztolta:[link]

  • 2016.02.20 19:38:11wmiki

    Jó, hogy már nem csak tudományimádó cikkek vannak az indexen, hanem olyanok is, amik szkeptikusak a szent tudománnyal, és a kórházakkal szemben.
    Persze minden normális ember tudja, hogy a tudomány = folyamatos hazugságok sorozata.
    Így nyilván az a jobb mindenkinek, ami természetes.
    Jó lenne, ha azzal kapcsolatban is jelenne meg elemzés, hogy kik az egészségesebbek, a kórházban, vagy az otthon született gyermekek? A védő oltással beoltottak, vagy akik mentesültek a mérgek beadása alól?

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Bookline

Blogok, amiket olvasunk

ÉDES POFA A cukormentes sütik jolly jokere

Nem csak cukor nincs benne, de tej és tojás sem. Édesség, bűntudat nélkül.

OTTHONTÉRKÉP Nincs éjjeliszekrényed? Nézz körül, és lesz!

Nem kell erre feltétlenül sokat költeni, egy mutatós polc, szék, utazóláda, régi komód mind-mind alkalmas lehet arra, hogy végre legyen egy praktikus és stílusos pakolóhely az ágy mellett.

HATÁRÁTKELŐ Néhány napon belül indul az új-zélandi vízumosztás

Minden évben száz magyar kaphat egy éves utazó-dolgozó vízumot, április 27 a dátum, és legyetek gyorsak, mert nagyjából 10 perc alatt elfogy. Tudnivalók
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés