A D-vitamin az új kis fekete! Terhesen azonban nagyon nem mindegy, mihez kezdünk vele. Irányelvek.
A tél beköszöntével kevesebb napfény ér minket, ami azt is jelenti, hogy bőrünkben kevesebb D-vitamin képződik. Ez egészséges felnőttek esetében általában önmagában még nem vezet D-vitaminhiányhoz, a csecsemők pedig D-vitain pótlást kapnak. De mi a helyzet, ha épp az évnek ebben a szakaszában vagyunk várandósak? Érdemes a terhesség alatt D-vitamint szedni? Vagy éppen káros? Elmondjuk.
Egy nagyszabású brit felmérés, az Anyai Csontritkulás Vizsgálat szerint a terhesség alatt decembertől februárig, azaz a téli hónapokban szedett D-vitamin csökkenti az anyák csontritkulás-kockázatát és a születendő babák csontjainak erősségére is jó hatással van. Ugyanakkor a terhesség alatt túl nagy dózisban szedett D-vitamin épp ellenkező hatást ért el: csökkentette az anyák csontsűrűségét.
Erősebb csontok a babának is
A brit vizsgálatban több mint ezer nőt vizsgáltak, akiket a terhesség 12. hetétől kezdve követtek végig. A kismamák egy része napi 1000 nemzetközi egység (NE) D-vitamint szedett. Amikor az anyákat a 34. terhességi héten ismét megvizsgálták, azt találták, hogy a D-vitamint szedő csapatban a nők 83 százalékának normális a D-vitamin vérszintje, míg a D-vitamint nem szedő csoportban csak a nők 34 százalékánál jó ez az érték, a többiek enyhe vagy közepes D-vitamin hiányban szenvednek.
Az anyákon kívül a babákat is megvizsgálták: születésük után két héttel megmérték a csontsűrűségüket. A nyári hónapokban született babák esetében mindegy volt, hogy anyjuk szedett-e a terhesség alatt D-vitamint vagy sem. Azok a babák azonban, akiknél a harmadik trimeszter a téli hónapokra esett, már kimutatható különbség volt: jobb volt a csontsűrűségük, ha anyjuk a terhesség alatt szedte a D-vitamint.
A túl sok sem jó
Akkor hát D-vitamint minden terhes nőnek? Sajnos a helyzet nem ennyire egyszerű. Egy dán vizsgálat során nagyobb dózist, 2800 NE D-vitamint szedő terhes nőket vizsgáltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez az adag inkább ellenkező hatást ért el: a nagyobb dózis D-vitamint szedő nőknek a vizsgálat végén gyengébbek voltak a csontjaik.
Dániában nem ritka a D-vitamin hiány: a fogamzóképes életkorban lévő nők nagyjából egyharmadánál kimutatható a túlzottan alacsony D-vitamin szint, a terhes nők pedig még ennél is nagyobb arányban vitaminhiányosak. Ezért időről időre felmerül, hogy javasolják-e a terhesség alatti D-vitaminszedést, akár rutinszerűen. Úgy tűnik, ebben a kérdésben egyelőre óvatosságra intenek a kutatási eredmények, hiszen az a helyzet, hogy a túl nagy dózisú D-vitamin pótlás inkább károsnak tűnik.
Miért kell egyáltalán D-vitamin?
A születendő baba csontsűrűsége a legtöbb tanulmány szerint összefüggésben van az anya terhesség alatti D-vitamin szintjével. Emellett azonban a D-vitamin, illetve annak hiánya más szempontból is figyelmet érdemel a várandósság alatt.
A terhesség alatti D-vitamin hiány egyes kutatások szerint növelheti a terhességi magasvérnyomás és preeklampszia, a terhességi cukorbetegség és a koraszülés esélyét. Tehát a terhesség alatti D-vitamin hiányt, ha fennáll, D-vitamin pótlással kell kezelni.
Ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy túl lehet adagolni: ha túl sokat szedünk belőle, akkor túl magas lesz a D-vitamin szintünk. Egészséges felnőtt esetében ritkán fordul elő a túladagolás, de a túl magas D-vitamin szint terhesség alatti és magzati hatásairól még keveset tudunk. Úgy tűnik, ebben az állapotban még óvatosabbnak kell lennünk ezen a téren is.
Mit tegyünk?
Akkor szedjünk vagy ne szedjünk? Semmiképpen se rohanjunk az első gyógyszertárba D-vitaminért, ehelyett igyekezzünk az étrendünk és az életmódunk változtatásával hozzájutni a megfelelő dózishoz. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrünkben, és a közhiedelemmel ellentétben ez nem csak napsütéses időben történik: felhős időben, de nappali fényben is beindul a folyamat. Tehát egész egyszerűen igyekezzünk minél több időt a szabadban tölteni, nem baj, ha nem süt a nap, attól még sétálhatunk egy fél órát. Ha pedig kisüt, akkor annál inkább. (Fedetlen arccal és kezekkel a mérsékelt égövön körülbelül fél órát kell a szabad ég alatt tölteni naponta a D-vitamin szintünk fenntartásához)
D-vitamin számos élelmiszerben is található, sőt, sok élelmiszert kifejezetten D-vitaminnal dúsítanak. Sok D-vitamin van a halakban (a terhesség alatti halfogyasztással kapcsolatos tudnivalókat itt olvashatja el), a tojásban és egyes tejtermékekben. A tejet, joghurtokat, müzliket és reggeliző pelyheket gyakran dúsítják D-vitaminnal, így érdemes vásárlás előtt alaposan elolvasni a címkéjüket.
A tablettával történő D-vitamin pótlást illetően egyelőre megoszlik a szakemberek véleménye. Laborvizsgálattal (vérvétel) kimutatott D-vitamin hiány esetében természetesen javasolják a pótlást, és felmerülhet, hogy decembertől februárig minden kismama szedjen valamennyi D-vitamint. A kérdés, amiben nem egyeznek a kutatók, az a javasolt dózis, ami valahol napi 200 és 4000 NE között van. Mivel a vitaminhiány veszélyes lehet, a feleslegesen szedett, nagy dózisokkal viszont árthatunk, a vitaminpótlással kapcsolatban minden esetben érdemes kikérni orvosunk véleményét.
