30 nap: 2 haláleset – A kórházi műhibákról

Olvasási idő kb. 3 perc

Orvosi műhibákról olvasva kétségeink támadnak a kórházi szülés biztonságosabb voltát illetően

30 napja ül Geréb Ágnes előzetes letartóztatásban, és ezidő alatt két felkavaró hír is megjelent a hírportálokon – kórházi szülésekkel kapcsolatban. Hol tart most az intézményen kívüli szülés szabályozásának kérdése? Valóban kettős mércét alkalmaz a magyar igazságszolgáltatás?

A szüléssel-születéssel kapcsolatban ugyan vannak félelmeink, de a túlélést magától értetődő tényként kezeljük. Bár lelkünk mélyén tudjuk, hogy a születés része a halál is, az elmúlt száz évben az egészségügyben (a szociális- és gazdasági feltételekben, az életminőségben, stb.) bekövetkezett pozitív változásoknak köszönhetően ritkán kell szembesülnünk ezzel az alapvetéssel. A közelmúlt történéseinek fényében azonban el kell gondolkodnunk azon, hogy “remek” statisztikáink ellenére mégis nem túl gyakoriak-e a kórházi tragédiákról szóló híradások?

Orvosi műhibaperek anyagait olvastam, ami – így terhesen és a szülésre készülődve – finoman szólva, nem egy leányálom. Ami igazán felháborít a perekhez kapcsolódó kórházi esetleírásokban, az a szülő nő és családja által érzékelt végtelen kiszolgáltatottság, az orvosoknak, szakmabelieknek való alárendeltség, megalázottság érzése, valamint a szakorvosok véleményében és az igazságügyi szakértők jelentéseiben rejlő cinizmus. Az egyik jelentésben ez áll:

Rendőrségi kirendelés alapján a kirendelt igazságügyi szakértő és szakkonzulense az anya halálának okát „legnagyobb valószínűséggel az epilepsia szerű görcsroham, ill. az általa kiváltott agyi oxigénhiány”-ban jelölte meg,de azt is rögzíti, hogy a görcsroham okát a rendelkezésre álló adatokból nem lehet egyértelműen meghatározni; azonban a kirendelésben megfogalmazott kérdésekre azt válaszolja, hogy orvosszakmai szabályszegés nem igazolható, orvosszakmailag az oxitocyn és a Seduxen alkalmazása indokolt volt, és a beteg adott időpontban bekövetkezett halála semmilyen korábban elvégzett orvosi beavatkozással nem lett volna elkerülhető... (A boncolást végző szakértő korábbanaz agyhalálhoz vezető lehetséges okként  felvetette az oxitocyn szívritmuszavart okozó mellékhatását, az e gyógyszerre való túlérzékenységet, valamint a görcs ellen adott Seduxen légzésleállást okozó mellékhatását.)

Kettős mérce

Amikor egy kórházi szülés során halálozás történik, többféle vizsgálat indul. Egyrészt egy belső vizsgálat, amely során a helyben dolgozó szakorvosok szakmailag véleményezik az esetet. Emellett indul egy közigazgatási eljárás is, melybe a rendőrség független szakértőt is bevonhat. Ezek az eljárások szinte kivétel nélkül azzal zárulnak, hogy a halálozás vonatkozásában a kórházi orvosokat nem terheli felelősség, mivel a szakmai protokollok alapján végezték munkájukat. Amennyiben az érintettek kártérítési eljárást (műhibapert) indítanak, és a polgári bíróság megállapítja az orvos felelősségét, a kártérítést a kórháznak kell megfizetnie.

“A gyermek 2008. április 23-án 9 óra 45 perckor született császármetsztés útján, 2 héttel a szülés várható időpontja előtt. A szülést követő egy óra elteltével a szülőknek a főorvos adott tájékoztatást, hogy gyermekükkel valami gond van, a gyermek sokat sír, nehezen kap levegőt, majd fél órával később közölték hogy másik kórházba kell vinni a gyermeket megfigyelésre. A mentő aznap délután 2 óra körül érkezett és kb. fél óra várakozás után indulhatott el a kórházba. Az első vizsgálatot követően tájékoztatták a szülőket, hogy a gyermekük már nagyon rossz állapotba került hozzájuk, estére állapota folyamatosan romlott, majd másnap reggel tájékoztatták őket, hogy a gyermekük elhalálozott. ...”

Általános véleményként fogalmazódik meg, hogy azért bízzuk magunkat orvosra, azért megyünk kórházba, hogy biztonságban legyünk, ha bármi baj van, kéznél legyen a segítség. A gond az, hogy a segítség leggyakrabban emberi döntéseken – és olykor tévedéseken –, nem pedig a műtő felszereltségén, vagy a mentő gyorsaságán múlik. Egy tanulmány szerint az a folyamat, amíg a kórházban egy normál (élettani) szülést átminősítenek – felállítják a diagnózist, meghozzák a döntést a szükséges beavatkozásról, feláll a műtő – átlagosan 30 percet vesz igénybe. Nem beszélve arról, hogy az adott intézmény leterheltsége még növelheti ezt az időt, mivel a műtők általában nem állnak üresen.

A kórházi eseteknél, amennyiben hibázott az orvos/kórház, célszerű lenne a Harvardi Egyetem gyakorlatát követni, azaz elismerni-beismerni-bocsánatot kérni, ez esetben mindenki számára könnyebb lenne feldolgozni a tragédiát. A felelősségre vonás csak ezután kezdődhetne.

(Folytatjuk)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

veb
veb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.