A Nemzetközi Babahordozás hetén workshopok, vásár, fotókiállítás, hordozóeszköz-bemutatóval és szoptatós tanácsadással várják az érdeklődőket.
Október eleje világszerte a Nemzetközi Babahordozás Hete. A heti rendezvénysorozat keretében a józsefvárosi Kesztyűgyárban idén nemcsak a babahordozás jelentőségére hívják fel a figyelmet, de segítenek eligazodni a hordozóeszközök világában, előadások tartanak az apák szerepe, és az éjszakai gondoskodás témájában, míg a szombati napon szó lesz a gyászról, a császármetszésről vagy a szexről is. Hétfő délután az érintés pszichológiájáról beszélgettünk.
Az Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi (röviden Ölbebaba) Egyesület 2009 óta működik, célja a babahordozás népszerűsítése, és az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Hisznek abban, hogy a babahordozás nem egy múló divat, sokkal inkább a baba biztonságának és a testközelség iránti elemi igényére adott válasz.
A hordozó eszközök használata segítség a szülőnek, segítség a családnak, közös élmények közös örömforrása lehet, miközben a baba részesévé válik a világnak. Egyre több társasággá szerveződött gyremekneveléssel foglalkozó egyesület hívja fel a figyelmet, hogy a baba megérkezésével nem szükségszerű a korábban megszokott programokról lemondani, a néhány hónapos baba is ugyanúgy részese lehet a mindennapi programoknak. Ezt bizonyította péládul az a pár is, akiket hétfő délután egy rögtönzött táncbemutató keretében láthattunk cha-cha-cházni. A baba az apa hátán hordozókendőbe volt burkolva, kezdetben még láthatóan élvezte a helyzetet, majd egész egyszerűen belealudt szülei ringatásába.
Az Ölbebaba Egyesület Dr. Bagdy Emőke klinikai pszichológust hívta meg, hogy a hordozás pszichológiájáról beszéljen, aki azzal a gondolattal köszöntötte a sok kismamát és egy-két apát, miszerint ők a legkorszerűbben és leghatékonyabban nevelnek azzal, hogy hordozó szülők lettek.
Sokszor elég csak látni is az érintést
Ha megnézünk egy képet, amely az érintésnek valamely formáját ábrázolja, különös érzés kerítheti az embert hatalmába. Nem véletlenül, hiszen már maga az érintés látványa is pozitív érzést gerenerál agyunk központi részében, amely az érzelmekért, többek között az érintés átélésért felelős. Egy érintés képes arra is, hogy erős érzelmeket váltson ki, zokogást keltsen, anélkül, hogy bármi köze lenne a jelenhez. Ezek az elfojtott vagy tudattalan emlékek egy érintéssel is előhívhatók. Nem csak az ölelés, de a leggyengédebb érintés is képes pozitív érzéseket generálni, és fenntartani az emberben.
Az érintkezés fizikai egységa az érintés. Érintés nélkül gyakorlatilag képtelenek vagyunk létezni. Minden érintés érzelmeket vált ki, így ha bőrünk kellemesnek érzi azt, pozitív érzelmi állapotot gerjeszt bennünk. Bőrünket akár egy komplett kiterített idegrendszerként is elképzelhetjük.
Felmérések bizonyítják, hogy naponta 2 grammal többet hízik az a gyerek, aki a szülői test közelségét folyamatosan érzi. A szülő érintése a baba testében megindítja az anyagcserét, ezért gyorsabban hízik, jobban fejlődik.
Az ikrek már az anyaméhben is játszanak
A legelső érintéseket már az anyaméhben megkapja a magzat. A magzatvíz különlegesen lágy érintése, a kellemes rezgést visszaadó hangok mind befolyásolják a gyermek egészséges fejlődését. Már intrauterin állapotban is bizonyos bőrfelületek érzékenyebbek az érintésre. A babák tenyere, talpa, arca, az ajkuk és a nemi szervek ingerküszöbe velük születetten alacsonyabb, vagyis nagyobb az ingerelhetősége.
Az érintés-érintkezés jelentőségét az ikerterhességeknél figyelték meg, ahol a kutatás során azt vették észre, hogy a babák szabályosan érintéses játékokat alakítanak ki a méhen belül, gyakran egyik a másik kis lábát veszi a szájába, vagy épp érintéssel ébresztik fel egymást.
Ereszd el a hajam
...kéri a mama a babát, miközben hajtincseit próbálja a gyerek kezéből kicsalogatni. Élettani szükséglet, hogy a baba bele tudjon kapaszkodni valakibe vagy valamibe, hajba, szőrbe, vagy az anyuka mellébe. Nem is véletlen, hogy szoptatás közben a csecsemő automatikusan lefoglalja, mintegy birtokba veszi anyja mellét azzal, hogy ráteszi kezeit. Ezért is van az, ha az újszülött tenyerét akár ujjunkkal, akár valamilyen tárggyal megérintjük, azt egyből ujjaival átfogja, sokszor erővel szorítja. Ez a reflex a születésétől kezdve a negyedik-ötödik hónapig váltható ki. Ezt a tenyérreflexet a majomgyerek megkapaszkodásával hozták összefüggésbe, amely első hónapjaiban lábaival erősen a mamájába megkapaszkodva él.
Korábban a természeti népek, hogy ezt a megkapaszkodási szükségletet kielégítsék, állati szőrbe fektették a csecsemőt. Bagdy Emőke ezért hangsúlyozta, hogy ezt a szükségletet ma is minden szülőnek biztosítania kell azért, hogy a gyereke biztonságban érezhesse magát, és maguknak a testkontaktusok megléte is elengedhetetlen a normális fejlődéshez.
Testemen hordozlak
Számos természeti élő népcsoport törekedett arra, hogy az embernek nem lévő szőrzetét és a láb csökkent megkapaszkodási képességét pótolják, ezért a csecsemőt különböző szalagokkal erősítették anyja testére, aki így akár több éven át cipelhette gyerekét mindennapi teendői közben.
A babának a szülő testén való hordozása tehát az érintés és kötődés nélkülözhetetlen szükségén alapul. A babakocsival és a kisággyal ellentétben, a gyermek szabadabban, biztonságosan fedezi fel a világot a szülő állandó közelségében, miközben tovább mélyülhet az anya-baba közötti kötődés. Sokan azonban a baba geincét féltik a testre erősített hordozótól.
Egy újszülött teste még eltér a felnőttétől. Nincs meg gerincében a kettős „S” vonal, combcsontja még nem ül megfelelő mélységben a medencecsontban, ami az ülést, állást, járást segítené. Amikor a szülő magához emeli a babát, lábait szétterpeszti, térdben behajlítja, felhúzott pózban tartja. Tulajdonképpen ugyanez a természetes testhelyzet biztosítható, ha a szülő a saját testén szorosan körbeölelő hordozóeszközben tartja a csecsemőt, amely gyenge izomzata miatt hátulról és oldalról is megtámasztja a baba törzsét.
Hogyan hordozzuk?
Akkor jó a kendő szorossága, ha a baba mellkasa nem távolodik el előre-hátra dőlés, mozgás közben. A legjobb, ha a hordozóeszköz terpeszben, térdhajlattól-térdhajlatig alátámasztja a combjait is, és a feneke alacsonyabban van, mint a térde. A baba függőleges hordozása a bölcsőtartásnál előnyösebb, hiszen ez a tartás biztosítja a légutak szabadságát, és az izomtónus fejlődése szempontjából is kedvezőbb hatású. Fontos, hogy a babát a szülő maga felé hordozza, részben azért, mert így nem kényszerül homorításra a gerince, másrészt, ha túl sok inger éri, megijed valamitől, vagy elfárad, oda tud bújni hordozójához. Négy hónapos kor után, már a háton lévő hordozás is kipróbálható.
A hordozóeszköz lehet karikás, szövött, vagy rugalmas pamutból készült kendő, ázsiai eredetű, téglalap alakú, négypántos ún. Mei tai, vagy akár csatos-formázott párnázott hordozó. Fontos, hogy vásárlás előtt tudjuk ki fogja a családból a legtöbbet hordozni, milyen gyakorisággal lesz szükség a hordozóra, mekkora a baba, és hol tart a mozgásfejlődésben.
Az Ölbebaba szervezésében idén is több mint 20 vidéki és határon túli helyszínen lesznek programok, ahol a látogatók különböző babahordozó eszközöket próbálhatnak ki, segítséget kaphatnak a hordozóválasztáshoz, bepillanthatnak az életvitelszerűen hordozó családok mindennapjaiba, szakemberek előadásait hallgathatják, néhány helyszínen pedig akár meg is vásárolhatják a kiszemelt hordozóeszközt. A workshopok mellett fotókiállítással, hordozóeszköz-bemutatóval és szoptatós tanácsadással várják az érdeklődőket.
A rendezvény részletes programja a www.babahordozohet.hu honlapon található.
Fotó: Kálmán Melinda
