Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nektek, a gyereketeknek milyen osztálykirándulás tetszene?
Már többször is felvetődött bennem a gondolat, hogy kikérdezzem az olvasóközönséget arról, milyennek tart egy jó osztálykirándulást az általános iskolában. Ez leginkább azért ötlött fel bennem, mert ebben az évben az osztályfőnöknek ismét sikerült olyan osztálykirándulást szerveznie, amin az osztály tanulóinak kétharmada vesz részt. Na nem éppen az érdeklődés hiányában, hanem inkább anyagi okok miatt. Illetve egy gyereket a szülei azért nem engednek, mert nincs biztonsági öv a buszban. A jelentkezés, a befizetés lezárult, így kialakult a végleges létszám. Megjegyzem, a kirándulás csak júniusban lesz, mivel egy új rendelet szerint iskolaidőben nem tartható. Az „én időmben” ez a legnagyobb buli volt, mindenki várta és csak az hiányzott, aki nem bírta a buszt, tehát legfeljebb 1-2 ember.
A kirándulás 3 napos, az első tulajdonképp eltelik az odautazással, a szállás elfoglalásával. A második nap egy kis kézműves foglalkozással és túrával telik, harmadnap délelőtt némi kultúrprogram a szállás környékén, várlátogatás és hazaindulás. Szállás egy erdei iskolában, valamint a programok nagy része is oda kötődik. A különlegessége szinte csak annyi, hogy a tanulók lakhelyétől kb. 200 km-re található. A kirándulás ára felér egy egyhetes, ottalvós nyári tábor árával, nem beszélve a zsebpénzről. Ezt az árat néhány szülő nagyon magasnak tartotta, így több gyerek arra hivatkozva mondta le, hogy választania kellett a nyári tábor és az osztálykirándulás között.
Két évvel ezelőtt, az alsó tagozatban a tanárnő elvitte a gyerekeket egy közeli (20 km) élményfürdőbe 3 napra, a fürdő elkülönített területén volt a szállás kis faházakban, együtt sütöttek, főztek, fürödtek, a szülők összefogva elfuvarozták a gyerekeket, vittek egy csomó finomságot, sütöttek palacsintát, fánkot a gyerekeknek, kinek mire futotta erejéből és idejéből, a gyerekek pedig önfeledten nem csináltak semmit 3 napig, csak egymással foglalkoztak. Ennek az ára 5000 forint volt, amiben benne volt az étkezés is. Minden gyerek részt vett rajta.
Felmerül bennem a kérdés, vajon mi az osztálykirándulás célja? Az, hogy távoli vidékekre is elvigye a gyerekeket kis hazánkban (megjegyzem, egy falusi gyereknek nem tudom, mekkora élmény a távoli erdei iskola), vagy pedig az, hogy egy kicsit összekovácsolja az osztályközösséget? Gondolom, a tanár is levonja ebből a megfelelő következtetést. Bár ismerek személyesen olyan osztályfőnököt, aki kerek perec kijelentette, hogy ő hová szeretne menni és milyen igényei vannak a szállással kapcsolatban. Az osztálya fele se jelentkezett, szintén anyagi okok miatt, így aztán nem mentek sehova.
Ismerek olyat is, aki elviszi a közelbe biciklitúrázni az osztályát iskola után délután, ami szintén nem az anyagiak kérdése, inkább a tanár hozzáállását dicséri, azt, hogy hajlandó a délutánját, a szabadidejét ingyen és bérmentve erre áldozni.
Nálunk is van erdei iskola, ahol a helyi tanulók kedvezményesen eltölthetnek pár napot, elenyésző összegért, de szinte senki nem él vele, a tanárok többségének megítélése alapján ez egyáltalán nem menő.
Kíváncsi lennék: máshol mi a szokás?
Éva
