PORONTY

2040-től Magyarországon mindenki császárral szül?

2007. szeptember 30., vasárnap 12:11

Ez persze csak egy futurisztikus elmélet, legalább olyan, mint Merle apa nélküli világa. De a trendek akár erre is tarthatnak.

Szeptember 29-én rendezték meg az ország hét nagyvárosában a Császárvárosok napját, amely a hazánkban elvégzett császármetszések magas százalékára, s az évente 1 százalékos növekedési rátára akarja felhívni a figyelmet. De tulajdonképpen kiét is? A leendő szülő nőét? A szakemberekét? Esetlegesen a műtétek után támogatáshoz jutó kórházakét?



Az Erzsébet téri Gödör klubban az egy négyzetméteren összegyűlt szoptatókendős anyukák száma meghaladta a lélektani határt. A téma természetesen örök, ugyanis a nők haláluk napjáig tudnák hallgatni és nézni mások szülését, élménybeszámolóját, így szép számban összegyűltek a kíváncsi anyukák és apukák. Az élmény pedig felemás volt. Ugyanis nem lehetett eldönteni, hogy tulajdonképpen mi áll a rendezvény hátterében. A felolvasók felváltva osztották meg a kíváncsi hallgatókkal azoknak a nőknek a szülés élményeit, akik szerettek volna szülni, de csak műtét árán válhattak anyává, valamint azon sikertörténeteket, amikor egy császár után természetes úton szülhetett az édesanya.

Mindemellett a pódiumon, a kivetítőn Geréb Ágnes (aki maga is jelen volt az eseményen) által levezetett, otthonszüléseket láthattunk 3 méteres képátlóban. Ez a kettős inger tehát nem engedte, hogy világosan értelmezzük, hogy párhuzamot kell vonnunk a császármetszések, sőt, indokolatlan császármetszések és az otthonszülés alternatívája között. Ez a két téma ugyanis egymástól független és valóban létező probléma. A császármetszések adatait vizsgálva valóban felmerül bennünk a kérdés, hogy az évek előrehaladtával ez az arány nőni fog-e tovább, és a XXI. század orvostudománya a szülés ezen módját fogja-e egyre jobban preferálni. A műtétek utáni plusz pénzért, félve a műhibaperektől, vagy csak a szülő nő félelmeiért?



Forrás: Rist Lilla, www.csaszarvarosok.hu

S valójában ki, vagy kik lesznek azok, akik objektíven el tudják dönteni, hogy hol van az a pont, amikor egy indokolt császármetszés indokolatlanná válik? A szülő nő, vagy az orvos? Az érem másik oldala pedig az, hogy utólag hogyan vizsgálható maga az indokoltság. Azok a babák pedig hol vannak, vagy lesznek besorolva a statisztikába, akik kizárólag a modern orvostudománynak köszönhetik, hogy túlélték a születésüket, császármetszéssel? De ez csak puszta elmélet. Mint ahogy nyilvánosan az is csak elmélet, ami 2007-ben már megtörtént, személy szerint velem, amikor a változó egészségügyi helyzetben arra a kérdésemre, hogy milyen ára lehet egy szülésnek, az orvos így válaszolt: „Ez kérem, változó. Függ attól, hogy milyen intézményben szül, milyen módon, beavatkozás nélkül, fájdalomcsillapítással, császármetszéssel.” – Ennél a pontnál az orvos, mint amikor régen a pult alól kaptunk banánt, vagy esetleg valutát, lesütött szemmel jegyezte meg: „És más ára van annak, ha a nő külön kéri a császármetszést.”



Forrás: www.ebf.hu

Elhangzott. Ültem, nem értettem először pontosan, pedig tisztán ki lett mondva, be van listázva, van neki ára, tehát létezik? Akkor, amikor semmi az ég adta világon nem kívánná meg a császármetszést, nincsenek veszélyeztető tényezők, aggasztó előjelek, semmi. Anyai félelmek vannak, rettegés a fájdalomtól, az alakunk eltorzulásától, az események kiszámíthatatlanságától.

A rendezvényen nők tucatjai számoltak be arról, hogy a szülés élményétől megfosztva, mekkora lelki teherrel kellett megküzdeniük, melyeket sokan még nem tudtak feldolgozni sem. Ezalatt kart karba öltve nézhettük, ahogy az otthon szülő nők, meztelenül, minden gátlás nélkül adtak életet az egészséges gyermeküknek. De vajon a természetes szülésre vágyóknak kizárólag az otthonszülés az egyetlen járható út? Azok a nők, akik intézményes keretek között akarnak szülni, úgymond természetesen, vajon miért nem kampányolnak? A végeredmény ugyanaz minden esetben: A gyerek.

KOMMENTEK

  • 2007.10.01 11:08:51Ditke

    Olyan fura ezt olvasni, hogy leesett a szívhang, és meg is születték a mamákat.



    Engem ezzel még hazaküldtek egy napra a ctg-ről.

  • 2007.10.01 11:20:21Különálló

    Ditke: "Kívánom hogy az elképzeléseidnek megfelelően alakuljon a szülésed."

    Nincsenek elképzeléseim, így nem érhetnek meglepetések. :-DDD



    -hattori-: ami a brazil rendelésre császározott gyerekeket illeti, azért azt sem ártott volna beszámítani, hogy az, aki kényelemből császároztat, utána valszleg úgy is fog gyereket nevelni, ahogy neki kényelmes. Ezen kívül azt állítani, hogy a császár "kényelmes" módja a születésnek, hibás. Nem az. Nem úgy szenved meg a gyerek, mint a hüvelyi szülésnél, de megszenved itt is.

    Szóval a szülői marhaság és a bűnözési statisztikák között máshol kellene kapirgálni, nem a császároknál - hanem a nevelésnél.



    Egyébként meg szerintem (kiscica33) ÉRDEMES végigolvasni hozzászólás előtt a többieket. Így az egy helyben és egy téma körül keringést szépen meg lehet úszni... :-)

  • 2007.10.01 11:25:20yuyu79

    Enahma! Ugye Te paksi vagy? melyik nőgyógyászhoz jársz? És tudod ajánlani? Mi még csak tervezzük a babát, de szeretném tudni, kihez érdemes menni, ha pozitív lesz a teszt egyszer..Köszi előre is a tanácsot!

  • 2007.10.01 11:27:34yuyu79

    Enahma, ezt a kérdést egyszer már feltettem egy másik cikknél, de szerintem nem olvastad..

  • 2007.10.01 11:27:54-hattori-

    Enahma, gondolom, a cociológusok beszámítottak minden mérhető változót, hogy a nevelés ide tartozik-e nem tudom, de a tény érdekes. 90%, azért az nagyon meggyőző....



    Nem gondolom, hogy császáros babának lenni kényelmes dolog, de tény, hogy a babának nem kell áthaladnia a szűk szülőcsatornán, ami biztos egy alapélmény. Van egy olyan önismereti játék, hogy emberek négykézláb állnak sorban egymás mellett, és egynek át kell haladni a hasuk alatt - állítólag a születés-élményre vezet vissza, és jellemző ki hogyan halad: gyorsan átmászik, lassan átcammog, lökdösődik, ha beragadt stb... Én is kipróbáltam, én siettem az emberalagútban kifelé, amennyire csak lehetett :)))



    De hogy a császármetszésen átesni se lehet habostorta, azt abból gondolom, hogy például babaúszáson Marci fiam eleinte a merítésnél sírt, és az oktató mondta is, császáros babáknál ez eleinte gyakoribb, mert a vízben elmerülésről az ő utolsó emléke rossz.

  • 2007.10.01 11:54:35Hicudzsi

    Brumibaby!

    Csak a te hozzászólásodig jutottam, de meg kell mondanom, hogy a programozott császárnál NEM várnak a vajúdásig!



    Nekem kettő volt, úgyhogy rendesen beszámolhatok neked róla.



    Szemészeti indok miatt császároztak (utólag egy másik orvosnál kiderült, hogy simán is szülhettem volna) az orvosom ügyeleti napján mindkét alkalommal.

    A lányom éppcsak betöltötte a 39. hetet, a fiam még azt sem.



    Én a világ legjobb dolgának tartom a két gyerekemet, és végtelenül hálás vagyok, hogy szépek és egészségesek DE a két (indokolatlan) császár megfosztott minket egy nagy álmunktól - a nagycsaládtól...

  • 2007.10.01 11:58:25Különálló

    yuyu79: nem vagyok ugyan paksi, de Paksra járok, ott is az SZTK-ba, Imre dokihoz. De a másik kettőről is jók a tapasztalataim, akik ott rendelnek. :-)



    -hattori-: Tapasztalataim szerint a statisztikák az esetek nagy többségében két-három változóval számolnak egyidejűleg, mivel az az egyszerű: bűnözési statisztikát összevetni a születésivel (amelyet a kórház tölt ki, elég alaposan). Ha ehhez hozzá akarták volna vetni a szülők társadalmi helyzetét, pártállását, vallását, nevelési elveiket stb. az már egy sokkal költségesebb, személyes kutatás tárgya lett volna, ergo 99%-ban biztos vagyok benne, hogy nem vizsgálták. Így az eredmény pusztán két statisztikai adat összevetéséből származó harmadik statisztikai adat, és mint ilyen, igazából nem sokat árul el. ((Bár, tény, ami tény, jobban örülnék, ha magam is láthatnám ezeket a bizonyos adatokat: magam, ha statisztikázni kezdek, igyekszem linket (ált. KSH) is adni hozzá...))

  • 2007.10.01 11:59:03Hicudzsi

    Hattori :)

    Én természetes módon születtem és én sietek ki az alagútas játékban amit említettél (kicsit elnyúlt anyukám vajúdása velem :() eszméletlen klausztrofóbiám van a szűk helyeken. Mi mondanak ki siet és ki nem? A császárosok vagy a rendesen születettek?

  • 2007.10.01 12:14:11-hattori-

    OFF: There are three kinds of lies: lies, damned lies, and statistics.:)))



    /de azért akkor is érdekes :)))) én részemről elhiszem./

  • 2007.10.01 12:42:14Hicudzsi

    Hattori - a férjem egyik kedvenc tantárgya (beteges módon a statisztika) és megjegyezte mellékesen, hogy ez az adat semmit nem mond el a császárokról, mert mi van ha a teljes népességben is 90% a császárosok aránya mert akkor természetes, hogy abűnöők és nem bűnözők között is ennyi.



    Én - személy szerint - a szülői odanemfigyelést tartom alapjának a bűnözésnek és a többi és a többi :)

  • 2007.10.01 12:45:49Brumibaby

    Hicudzsi, akkor nem tudom. Szóval én az elsővel vajúdtam éjjel fél kettőtől du. fél háromig, akkor azt mondták, aritmiás, én meg nem vitatkoztam velük. A gyomrom tájékán volt, nem szállt le, állítólag még órákig kellett volna tologatni, és még ekkor sem volt teljesen eltűnt méhszáj. Altatásban történt, így a gyerekemet először pólyában láttam, nem volt rajta magzatmáz és nem tom, ki vágta el a köldökzsinórt meg hogy, és tudjátok, mit? Nem is érdekel. A gyerekem ugyanis életben volt, egy órával később már szopott, és ez így ment 15 hónapos koráig (nem minden nehézség nélkül, azon meg úrrá lettünk).



    A második 22 hónappal később érkezett. 39 éves voltam akkor. Megkérdeztem a dokit, mi a véleménye. Azt mondta, meglátjuk, hogy haladunk, és tkp. műtétre készültünk. DE! A szülésnek természetes úton meg kell indulnia, és a méhszájnak ki kell tágulnia (hormonális okokból, meg hogy a sebváladék távozhasson). Nos, ezek után az első fájásaimtól, melyek hajnal négykor kezdődtek, 7 óra telt el, és háromperces fájásokkal, kétujjnyi méhszájjal mentem a műtőbe. És a kicsi sem szállt le. Lehet, hogy az utóbbi nem volt abszolút indokolt. De azt a feltételezést, hogy az alakomért, vagy a fájdalom elkerülése végett, vagy a doktor szabadidejének kíméletéért, stb., akkora baromságnak tartom, hogy nem vagyok hajlandó vele foglalkozni.



    A gyerekeim még csak 7 és 5 évesek, és viszonylagos kényelemben és teljes szeretetben élnek. Egészségesek és szeretik egymást, normálisan játszanak a játszótéren, sok barátjuk van, tudnak cipőt kötni és szeretik a palacsintát. Néha hisztisek és kiállhatatlanok, de nem fiatalkorú bűnözők. Ma is naponta gondolok arra a napra, amikor születtek. Nagyon fontos nap volt. De azóta annyi minden történt, és még annyi minden fog. Nem kellene misztifikálni azt a néhány órát, amíg a gyerek világra jön, mert semmi nem dől el örökre akkor. (Legfeljebb a súlyos egészségkárosodás).

  • 2007.10.01 12:46:11-hattori-

    Hicudzsi, sajnos csak fűzfacihológus vagyok, azaz ezt a játékot sem profin játszottuk, de úgy emlékszem, mindenki úgy halad, (természetesen, úgy, hogy még nem tudja, miről is szól ez) ahogy anno ott. És vicces, de én is kicsit klausztrofóbiás vagyok...



    Egyébként miért lett elvetve a nagycsalád elmélet? Nekem azt mondta a doktorom a császár után, lehet akár még 3 gyermekem is, pedig az már vili, hogy természetes úton ez nekem nem fog menni.

  • 2007.10.01 12:50:12másutt



    Nemtom, en kicsit ugy erzek a 'rendelt csaszar' ugyeben (most hagyjuk az eletmento csaszarmetszeseket egy percre) mint az otthonszulesrol:



    -nekem nem kenyerem, de aki akarja, az csinalja

    -ha a korhazakat (szulootthonokat???) rendbe raknak es a szulest megfelelo elmennye tehetnek, akkor kevesebb lenne

    (ha mindenki maganszoban vajudhatna, kulon furdoszobaval, emberi korulmenyek kozott es jo szakaemberekkel, es azt a fajdalomcsillapitast kapna amit akar, amikor akar, az emberek nem rendelnenek csaszart, mert 'felnek'.. vagy igen?)

    -senkinek nincsen joga kritizalni az anyat, aki igy valaszt.

    -legyen mar nagyobb dolog es fontosabb harc amit felvallalunk terhesseg/szules ugyben, mint ez.

    tenyleg ez a legnagyobb mumus????

    -TOLERANCIA, vazze, tolerancia, a Te utad lehet, hogy nem az en utam?

  • 2007.10.01 12:55:10Különálló

    másutt: hm... szerintem itt a legtöbben ezt gondolják, vagy nem? De akkor az utolsó megjegyzés kinek szól? O_O

  • 2007.10.01 13:02:10napos oldal

    A gyerekem késett és farosan feküdt. Nekünk kellett dönteni a férjemmel, hogy a műtétet választjuk, vagy várunk, hogy induljon a szülés. Nagyon sokat beszélgettünk az orvossal a témában, tanulságos volt.



    Elmondta, hogy a műtét kockázatosabb, mint a hüvelyi úton szülés (ceteris paribus...), minden 1000. néni meghalik bele. Deviszont. Az orvost nem fogják felelősségre vonni műtét esetén, elmaradt, de utólag életmentőnek gondolt műtét esetén viszont igen. Az orvosom azt mondta, ő nem vágna fel egy egészséges fiatal nőt indok nélkül, csak azért, hogy a saját seggét mentse, és azt javasolta, bízzam meg a szakmai tudásában, hogy le tud vezetni egy faros szülést. (Erről még bővebben is beszélt.)



    (A szülésem végül nem indult be, így aztán megműtöttek.)

  • 2007.10.01 13:13:36napos oldal

    Szerintem az egy dolog, ha felnőtt nők, ISMERVE A KOCKÁZATOKAT, maguk döntenek a műtét mellett, hiszen annak gyakorlatilag csak anyai kockázata van. (Az én kislányomnak bibis lett ugyan egy kicsit a combja, mert a bácsi megvágta... tragikus.)



    Az meg egy másik dolog, ha a doktor miatt kerülnek ilyen szituba.

  • 2007.10.01 13:14:49másutt

    Enahma: azoknak, akik 'megszoljak' azt, aki csaszart valaszt (banyek van aki meg azt is megszolja, aki eletmento csaszarban reszesul).

    Vagy fel eve volt itt egy holgy-tars... aki valofelben volt anno es a volt-ferj-jelolt a fejehez vagta, hogy 'meg sem tudtad szulni a gyerekeket, hanem kivagtak beloled'

    NA, ettol leszek rosszul. Grrr. Sosem felejtem el azt az irast.



    A tema azert erint, mert egy magankorhazban szulok (ma vagy holnap vagy a heten? :) Angliaban, es ez arrol hires, hogy 50-60% felett van a csaszarozas, NAGYON sokan 'valasztanak' csaszart ott (majd' mindenki aki megteheti)... en nem.. de amikor elmondom hol fogok szulni, mar ugy neznek ram....



    Itt angliaban meg guny-kifejezes is van erre: 'too posh to push' azaz 'tul flancos, hogy nyomjon'...

    :-)



    Fel eve egy fiatalka angol baratno kenyszeritett ki egy csaszart maganak... konyorgott, nyavajgott, panaszkodott, az orvos vegul megsajnalta... es a csaszoros sebe elfertozodott, felulni nem birt, ferje kezelte a gennyes mizet 3 hetig, rettenetesen szenvedett... szoval megkapta amit kert.

    EN nem irigykedem senkire, nem szolok meg senkit.



    Nekem minden anya hos. Na.

  • 2007.10.01 13:16:07manci

    Nem indokolt esetben: szerintem is szüljön császárral, aki úgy akar, csak fizesse meg a plusz költségeket. Kivéve persze, ha komoly lélektani okai vannak a döntésének, és ezt szakember (pszichológus) véleménye is alátámasztja.

  • 2007.10.01 13:21:58manci

    Enagma: lehet, hogy nem fogok szakszerűen fogalmazni, de egyszerűen nem lehet normális, hogy vannak kórházak, amelyeknél évek óta 40% felett van a császármetszések aránya, holott nem klinikák, spéci kórházak spéci problémákkal küzdő kismamákkal, hanem teljesen átlagos populációl merítenek.



    Ugyanez vonatkozik egyes orvosokra a kórházakon belül: van olyan doki, akinek minden 2. kismamáját megcsászározza, holott nem ő az, akihez a kórház a problémás betegeit irányítja. Nem lehet ennyire peches, hogy sok éven keresztül mindig pont hozzákerülnek azok, akiknek komplikáció lép fel a szülésük közben.



    Szóval szerintem igenis a körmükre kéne nézni ezeknek a kórházaknak és orvosoknak.



  • 2007.10.01 13:22:55manci

    Enahma, természetesen. Bocs az elírásért! :)

  • 2007.10.01 13:25:15napos oldal

    "Szóval szerintem igenis a körmükre kéne nézni ezeknek a kórházaknak és orvosoknak."



    Na, én is ezt akartam mondani :)

  • 2007.10.01 13:31:37Különálló

    "Szóval szerintem igenis a körmükre kéne nézni ezeknek a kórházaknak és orvosoknak."



    Én nem vagyok ellene... Nézzünk! :-) Csak szerettem volna felvillantani azt a dimenziót is, ami az orvosé, aki szintén ember, és mint ilyen esendő, gyarló és satöbbi. Leginkább satöbbi.

  • 2007.10.01 13:37:36másutt

    A fizetes dolog erdekes.. errol el is feledkeztem...

    Vegulis minden penzre megy ki, nem a kisbabak egeszsegere ami igy is ugyis OK...



    Szoval, igenis, akinek az kell, fizesse meg, ne a TB-bol jojjon le a korhazi nyaralas es a komoly hasmutet ara, ha nem volt indokolt, csak mami nem akarodzott nyomni.

    (nemtom ott hogy van, Angliaban huvelyi szules utan 2 nappal haza, csaszar utan 1 hettel haza)



    DE. Hogyan fogjuk megallitani a korrupciot.. nagyon sok orvos birosag elott eskudne, hogy indokolt volt a mutet egy kis loveert.

    :)

    FERFI ismerosomnek volt kicsi beavatkozasa, 1 oras kis nyeszes.. ugy lett elszamolva a TB-nek, hogy 3 nap a korhazban...

  • 2007.10.01 13:45:56Nilüfer

    Nagyon örülök, hopgy olvasom a Porontyot..kiderül lassan, hogy én egy tök egészséges lekületű nő vagyok!! Mondaná már neg valaki nekem, mifrancnak kellene szégyenkezni akár a császáros szülés, akár a szoptatási mizéria, a gyerekvelemalszik miatt!! Mindenki úgy tegye, ahogy szerinte az jó! Megsúgom: aki ezeken frusztrálódik annak komoly önértékelési zavara van...és nem tud vele szembenézni, így meg van mire fogni.Bocs, ha valakit megbántottam, de tényleg...túl van az egész spirázva, mellesleg az ősanyák meg éppen az ősanyaságot spirázzák túl.Írtam már valahol, hogy a nők úgy vannak összerakva genetikailag, hogy ha hagyják, hogy a józan eszük szerint alakuljanak a dolgok, akkor baj nem lehet.Nyilván akinek veszélyben a babája élete vagy a sajátja, ne akarjon Gerébágizni, de szép has miatt császár...hát, akkor szülni sem kell, mert a has után szétmegy a mell, majd jön az aranyér...sokkal de sokkal komolyabb a tét a jó szülő vagyok-e témában a kamaszkor..de az itt most túl korai:) Mindez nem jelenti azt hogy nem aggódik az ember, vagy nincsenek kétségei..vannak, de hogy ez rányomja az egész létezésére a bélyeget,ez a beteges dolog.Mellesleg meg aki léket akar a hasába akkor is, ha nem kéne, tessék...kétlem hogy attól lesz boldogabb, de ha írásba adja, akkor vágják..persze ne az én befizetett járadékomból..ha kérhetem.

  • 2007.10.01 13:59:31Ditke

    Másutt, itt már nincs kórházi nyaralás. Szombat este szültem, szerdán du kettőkor hazaküldtek.



    Kaptam kórházi számlát, és ezek után nem értem ezt a támogatás dolgot. A gyerekágyas szobatársam hüvelyileg szült. De mindkettőnk papírján ugyanannyi volt a "élveszülés, 1 db" sorban felszámolt összeg.

  • 2007.10.01 14:04:02Ditke

    Manci, ez mind szép és jó is lenne, ha akkor kihagynák a statisztikából azokat az intézményeket, ahol a terhespathologián fekszenek a problémás kismamák tömegesen, ahová a régiók problémás betegeit utalják. Nem ez történt, hanem minden egyes szülőintézményt vizsgáltak egy kalap alatt, különösebb súlyozás nélkül (ez a bennem lapuló statisztikus hátán borzolja a szőrt ám....). Az viszont tényleg fura, hogy egy kis kórház vezeti a listát...

  • 2007.10.01 14:11:18manci

    Ditke: szerintem nyilvánvaló, hogy az általad említetteket is figyelembevéve kellene megvizsgálni a kórházakat, orvosokat.

  • 2007.10.01 14:17:28gabella

    A császár valóban csak akkor elítélendő, ha fölöslegesen végzik. Mármint nem egészségügyi probléma miatt. Szerencsére én megúsztam, vagyis szóba sem került! De hogy a lányainkra már ez vár, hogy szinte tuti császár, hát nem örülök!

  • 2007.10.01 14:20:43gabella

    Én azon lepődtem meg, hogy egy ismerősömet szerdán császározták, (programozott császár, mivel az előző két gyerek is így született, szóval szerdán műtét) szombat reggel meg már itthon volt... Szó szerint dobálják ki az embereket a kórházból!

  • 2007.10.01 14:27:55Hicudzsi

    Én hétfőn mentem haza a csütörtöki császár után (két éve) úgy, hogy kikönyörögtem magamnak :)

  • 2007.10.01 15:24:44mzperx

    Káposztalepke: 2007.09.30 19:11:22 -



    Téged kötelező olvasmánnyá tennélek minden első gyermekét váró nő számára.



    :)

  • 2007.10.01 15:49:05B-

    Bocs, nem olvastam végig az összes kommentet, de ez nagyon kikívánkozik belőlem. Írta itt valaki, hogy a natút szülés olyan teljesítmény, amire az ember büszke lehet. Bevallom, én is büszke vagyok, hogy fájalomcsillapítás nélkül, natúrban szültem meg a bébit, de ha a lelkem mélyére nézek, ebben semmi sem az én érdemem! Az egész valahogy belülről jött (a gyerek is - haha :-) ), nem tudtam semmivel se segíteni, se ellenállni. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy mit tudtam volna másképp csinálni, hogy ne sikerüljön, vagy mit tudtam volna tenni, ha valami komplikáció lett volna... Az egész olyan, mint amikor beindítod a mosógép programot, az már megy magától. Legalábbis nekem ilyen érzés volt. Fájt persze, nehéz volt, de nem volt menekülési lehetőség, kénytelen voltam végigcsinálni :-)



    Vitamin: én nem szedtem vitamint, mert féltem az óriásbébiségtől. Félidőre úgy néztem ki, mint egy hazajáró lélek (brutál vashiányom volt szerintem). Az állóképességem osztva kettővel, pedig állítólag ezek a legkönnyebb hetek. A vitamin 1 hét alatt helyretett, utána már bókokat kaptam stb. Vitaminszedés előtt a párom száján is kicsúszott valami "borzasztóan nézel ki" vagy ilyesmi, őszinte döbbenettel... Szedjétek a vitamint, csajok :-)

  • 2007.10.01 16:23:46hechizo

    Én nem értem, miért nem "indok" az a császárra, ha a nő császárt akar: ez egy teljesértékű indok kéne, hogy legyen, elvégre az ő szüléséről, az ő testéről, az ő fájdalmáról és az ő félelmeiről van szó - hogy dönthetne egyáltalán más? Szerintem az az embertelen, ha egy halálosan rettegő nőt bekényszerítenek a szülőszobába: miért kell a természetes szüléssel terrorizálni valakit csak azért mert családot alapít? Hol vannak azok a gyerekek, akiket jómódú párok sose vállalnak, mert nincs garancia a császárra, azaz a biztonságra. Mivel ma sok kislány - az ehhez hasonló blogoknak köszönhetően - 10 éves korától fogva a szülésről szóló rémtörténeteken nevelkedik, huszonéves korára elég erős meggyőződés alakulhat ki benne arról, hogy csak akkor szül, ha biztos a császár. Így végül nem szül, mert a bőrét nem vinné a vásárra.

  • 2007.10.01 16:41:25Hicudzsi

    Hechizo!

    Az a baj tudod, hogy a császár egy nagy hasi műtét, elég sok lehetséges szövődménnyel. Ezért nem jó ha csak úgy választható lenne.

    Egészen egyszerűen aki ezt választja nem tudja mit választ.



    Sajnos én nem vajúdhattam egy percet sem, azt sem tudom milyen jellegű az a fájdalom, de tudom milyen rettenetes az első pisilés a császár után.



    A szülés pedig egy természetes folyamat, ami sok szép és jó dolgot indít el hormonálisan a nőkben. Olyan természetesnek kéne lennie mint itt (Angliában) a sima egészségügyben ami mindenkinek jár. Nincs kikötözött láb, állhatsz, fekhetsz, ülhetsz akár. Lehet gyertya, zene, benn az anyukád, apuka, dúla vagy éppen a bábán kívül senki.



    A fejlett világunknak a fejlődő részével az a baj, hogy sok szép és jó dolgot az orvosokkal akarnak megoldatni. A szülés egyszerű és sima történet amihez az esetek nagyrészében nem szike hanem emberség kéne.



    Fájdalom. Tiszteletben tartom, hogy vannak olyan nők akik félnek a fájdalomtól, de szerinted a vajúdás hullámai rosszabbak lehetnek, mint egy nagyméretű seb a hasadon ami azonnal "jelez" amint elmúlik az érzéstelenítő?



    Több ismerősöm szült császár után természetesen és mind arról számoltak be, hogy fájdalmaik számosak voltak, különbözőek, de igenis mindkettő fáj, csak az egyik előtte a másik meg utána...

  • 2007.10.01 16:52:10B-

    hechizo: a császár NEM biztonságosabb, sokkal több fájdalommal, szövődménnyel jár! Amit írsz, kb olyan, mintha azt írnád: miért nem hagyjuk, hogy beLSDézve menjenek szülni, ha ez nyugtatja meg őket? Hát szerintem ne az nyugtassa meg őket :-)



    Aki számára a hüvelyi szülés rettegés tárgya, az ne vállaljon gyereket. Nem szoktam ilyen kategorikusan fogalmazni, de azt hiszem, a hüvelyi szüléstől való rettegés NORMÁLIS gondolat, de ha ez a rettegés (szorongás) arra késztet, hogy császárt kérj (vagy LSD-t), az már nem normális, és ezt nem kell orvosi háttérrel támogatni. Ha félsz a baciktól, az oké, de ha addig sikálod a kezed nap mint nap, hogy lejön a bőröd, az nem oké. És az orvostudomány az ilyen embereknek ne kímélő szappant fejlesszen ki, ha érted, mire gondolok :-)

  • 2007.10.01 17:07:37Hicudzsi

    B-

    köszönöm :) Ilyesmit kerestem mint a te LSD-s példád csak nem jutott eszembe.



    Mondjuk nekem az egész császárban a legpokolibb a katéter meg a 24 órás kötelező fekvés volt... a fiamnál sikerült szereznem egy hatórás tűt és elérnem, hogy azzal szúrjanak, így este már vánszoroghattam pisilni meg zuhanyozni.

  • 2007.10.01 18:43:41opti

    Hogy lehet bármivel ami természetes terrorizálni?!

    Nekem ez annyira ellentmondásos volt.

  • 2007.10.01 19:01:16landi

    Kicsit visszakanyarodva hattori 90%-os brazil statisztikájára: egyrészt én is eleve fenntartással kezelek minden statisztikát, másrészt nagyon nem szeretném elhinni, hogy a születésünk pillanata örökre determinál minket. (Nem az esteleges súlyos egészségkárosodásokra gondolok). Nem hiszem, és nem is vagyok hajlandó elhinni, hogy ez így van, mert ha ezt elhinném, eleve kizárnám az egyéni fejlődés lehetőségét és azt kellene gondolnom, hogy az életben minden eleve elrendeltetett, megváltoztathatatlan és éppen ezért nem is vagyunk felelősek semmiért (legfeljebb csak szegény jó anyánk, aki így vagy úgy szült meg minket - biológiai folyamatainak megfelelően, tehát igazából ő sem tehet semmiről.)



    Ugyanezért nem hiszek a horoszkópokban, a kártyajóslásban és a tenyérjóslásban sem. Viszont szeretnék hinni a nevelés és a környezet fontosságában, meg idealista - és kicsit önmagamnak ellentmondó - módon abban, hogy lehet az ember olyan erős, hogy még ez az előző kettő se tudja totál taccsra tenni, ha esetleg rossz helyre születne.

  • 2007.10.01 19:06:34Ditke

    Hechizo, ez egy kicsit erősre sikerült meg tódítósra. Akinek volt császárja, az tudja, mivel jár a dolog, mi fáj, mi nem. Akinek nem volt, az csak nyomja, hogy könnyebb meg egyebek.



    Igenis tudatosítani kéne valahogyan a nőkben, akik választanak, hogy ez nem egy válogatósdi. Egy ismerősömnek a babája nem fordult be, túlhordásban megpróbálták megfordítani, majd végül megcsászározták. Nem lett könnyebb neki. 3 héttel szülés után begyulladt a sebe, és 4 hónapig naponta jódozták ki neki a klinikán, mire egy sebész érzéstelenítés nélkül kivágta a gyulladt sebfelszíneket, mert már képtelen is lett volna összezáródni a sebe. Emiatt a tömérdeknyi teje elapadt, párszor belázasodott és bevett egy fél vagonnyi antibiotikumot. Szóval nemcsak az abortuszról kéne filmet vetíteni a tiniknek a gimiben, hanem a császárról is. Csak a kutya nem videózza le, szemben az otthonszülőkkel, akik azért csak bekapcsolják a videókamerát. Elég bizarr, hogy vajh miért is?

  • 2007.10.01 19:13:31Ditke

    Landi, nekem ezzel a statisztikával nekem megint csak az a bajom, hogy igazából semmit nem mondó adat.



    Hány százaléka a bűnözöknek ez a réteg? Milyen jellegű bűncselekményeket követtek el? (Nem ugyanaz csirkét lopni meg embert ölni...) Hány százaléka a felderített ügyeknek, és mennyi ügy maradt megoldatlanul? Ezek milyen jellegűek? Milyen életkorúak az elkövetők? Van-e egyéb betegségük (depresszió, alkohol, drog függőség, ami a jómódúbb osztályoknál jelentkezik leginkább). Stb, stb, stb. Szóval ezer ötletem lenne, hogy hogyan lehetne ezt az adatot még tovább súlyozni és szépen elmagyarázni, hogy a cociológus miért nem statisztikus.





    Az embercsőből menekülés meg egy olyan dolog, hogy aki klausztrofóbiás, az akkor is menekül, ha császárral született. Nekem van klausztrofóbiám, liftbe például csak 4 emelet felett szállok. Különben ki akarok szállni. Aztán mégse születettem császárral.

  • 2007.10.01 19:16:49zolnaid

    Landi, én valahol azt olvastam, hogy a braziloknál az össznépességben is 90 % a császármetszés aránya. (nyilván akkor a bűnözők/matektanárok/focisták közt is ennyi)

  • 2007.10.01 19:17:16Ditke

    Hicudzsi, mázlista vagy! Ha engedik a kistesót, nekem a második is spinális érzéstelenítés lesz és 24 órás fekvés. De ha lehet, kérni fogom, hogy a 24 óra után vegyék ki a tűmet, mert azt a részét utáltam. Majd 3 napig volt benn, és nagyon kellemetlen volt.



    A katéterben a legrosszabb az volt, amikor a doki kihúzta. No az fájt...

  • 2007.10.01 19:18:37zolnaid

    www.babanet.hu/publ/vitatott.htm

    , de a gugli 46-90 ig adott ki rá százalékos adatokat.

  • 2007.10.01 19:21:04Ditke

    Zolnaid, ezt furcsállom. Azért elég sok szappanopera megy a tévében, ahol lehet látni az őserdei indiánoktól kezdve elég sok réteget, amelynek még a kórházba jutni sincs esélye. Az összes főhősnő gettóban lakik hullámpala bódéban. Ők csak 10 % lennének? Akkor mi szükség a szappanoperákra? A gazdagoknak nem kell azt nézni, hogy Eszmeralda a gettóból hogyan kapaszkodik fel, ha már olyan kevesen vannak, hogy nagyítóval kell őket keresni.... :)DDD

  • 2007.10.01 19:25:37lii

    nekem (mint az itt közismert, emrt már sokszor leírtam :)császárom volt, utána qrvára fájt 1 napig, felegyenesedve járni pedig napokig nem tudtam (pár napra rá begyulladt a varratom, 38+ fokos láz napokig, antibiotikum, sebfelnyitás, 2 hétig jártam kezelésre). de, elmúlt. a 6 hetes kontrollon minden rendben volt, mértékkel még sportolni is tudok (pl szobabicikli). (a futás és a páros lábemelés most még egyáltalán nem menne, de a fene akar ilyesmiket csinálni. előtte se gyakran fordult elő velem. :)

    amitől féltem a term. szüléssel kapcsolatban: a hosszú vajúdás, hüvely kitágulása, a későbbi esetleges vizelettartási zavarok - ezeket a dolgokat elkerültem. persze később még lehet hozzájuk szerencsém, csak épp nem szülés által (betelt a keret, bár soha ne mondd, h. soha. :))

    és, ha esetleg visszapörgetnénk a dolgokat, és a csajok nem kötnének csúszócsomót a zsinórjaikra, és megszülhetném őket normál úton, akkor is valószínűleg a császárt választanám.

    mielőtt még: eredetileg nem választottam, időben elvégzett programozás volt (nem vártuk meg, míg a csomó miatt életmentő műtétnek hívhatnám most.)



    vagy esetleg lesz vmi olyan komplikáció a későbbiek során, amiről most, 3 hónap után még nem tudhatok? csak mert én is néha úgy érzem, h. démonizálják a császárt érzelmi és testi okokból, de óriási, lélekölő hátrányát eddig nem éreztem (és remélem a lányaim se fogják, ha rajtam múlik).

  • 2007.10.01 19:27:05landi

    Persze, ezért is írtam, hogy egyrészt fenntartással kezelem ezt a statisztikát (egyébként látott már ember olyan statisztikát, ami 100%-ig fedte a valóságot? Tud valaki erre statisztikát? :-)



    Másrészt viszont mindig kiakad a kicsiny lelkem, amikor számokkal "alátámasztva" ekkora szenyaságokat hallok.



    És az a helyzet, hogy még akkor sem hinném el, ha ez a statisztika esetleg tényleg tartana a valósághoz, mert basszus mi lenne ebből a világból, ha ez tényleg igaz lenne?

  • 2007.10.01 19:28:30landi

    egyébként hirtelen a GATTACA című film ugrott be erről

  • 2007.10.01 19:30:31Hicudzsi

    Ditke! Most meg nem mondom melyik Kismamában de lehozták ezt a szüléstörténetemet is - ezért nem értem miért szídják itt a Kismamát mert én is írtam nekik fincsi kemény szüléstörténeteket, na meg kaptak szegények anno tőlem egy dühös nemtudtamszoptatni hagyjatok békén levelet is :) Ezt is lehozták :)



    Hatórás spináltűt nem lehetett kapni a hivatalos szakellátó boltokban és az anesztes doki mondta, hogy sajna ő sem tud szerezni.

    A nethez fordultam és egy internetes ismeretség révén vidékről szereztem tűt amit postával küldött fel ajánlva.

    Az utcán kaptam el a postást és szereztem meg tőle az ajánlott cuccot, mert másnap mehettem volna csak el érte a postára és az már nem lett volna kivitelezhető :)



    Ha tudod beszéld meg az anesztessel, hogy tud-e ilyen tűt szerezni! Nekem sokkal gyorsabb volt ezzel a felépülés. Délelőtt volt a császár és bár nem akarták kivenni a katétert se még este, mondván úgyse fogok tudni még lábraállni, addig viccelődtem, meg hülyültem velük míg rávettem őket, hogy kevesebb gondjuk lesz velem ezért vegyék ki :)



    Igaz, hogy kb. 20 perc volt az első lábraállás, de megcsináltam :)

    Éjszaka már úgy szoptattam a kicsit, hogy törökülésben ültem az ágyon. :)



    Engem nem az zavar, hogy császároztak, hanem, hogy úgy érzem megvezettek... A gyerekeim szülinapja is akkor van mikor az orvos ügyelt... na a hegszétválást meg ne is említsem...



    Szóval a császár nem kevésbé fájdalmas, vagy könnyebb módja egy kisbaba világrahozatalának! Ezért döbbenek le mikor valaki heccből ezt választja...

    Két ilyen szobatárssal hozott össze a sors

    előző nap a kötelező befektetésnél még inci-finci-hencegtek, hogy mennyit nyomtak a dokinak zsebbe, hogy császározza meg őket, másnap éjjel meg folyamatosan a csengőt nyomták fájdalomcsillapítóért és sírtak-ríttak. Baromira sajnáltam őket igazából, mert szerintem ez nagyon szánandó :(

  • 2007.10.01 19:31:58Ditke

    Landi, ettől ne félj. Matematikailag nem tud tartani a 90 %-os arány a valósághoz. Ez az egész szerintem képtelenség, kacsa, vagy császárellenes kampány, brazil módra.





    (Egyébként a statisztikával bármit és annak az ellenkezőjét is lehet igazolni, ugyanabból az adatsorból....)

  • 2007.10.01 19:32:34Hicudzsi

    Ja és Ditke :) Még eszembejutott, hogy a tűt én is kivetettem, mert mindkétszer szarul szúrták be és mozdítani nem tudtam tőle a kezem...

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Shopline

OnGo beszámolók

Hirdetés

Hirdetés