Veszélyes élőlény jelent meg tömegesen a magyar erdőkben: légy óvatos!

Olvasási idő kb. 2 perc

Különösen sok gyilkos galóca lepte el a hazai erdőket idén. A veszélyes élőlény jelenlétére az Északerdő Zrt. szakemberei hívták fel a figyelmet.

Az erdészeti társaság a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet a gyilkos galóca tömeges megjelenésére, amely elszaporodásának

az idei rendkívül csapadékos időjárás kedvezett.

Ez a magyar erdők legveszélyesebb élőlénye

A Lelépő cikke szerint Magyarországon a gyilkos galóca felelős a halálos gombamérgezések 98 százalékáért, így kiemelten fontos, hogy minden erdőjáró felismerje a veszélyes fajt és betartsa a biztonsági előírásokat. A – latin nevén – Amanita phalloides jelenléte azért rendkívül kockázatos, mert

Idézőjel ikon

könnyen összetéveszthető más, ehető gombafajokkal.

A hazai erdők veszélyes élőlénye összetéveszthető más, ehető gombákkal
Fotó: empire331 / Getty Images Hungary

Ezekről a jegyekről ismerhető fel a gyilkos galóca

A téves azonosítás végzetes következményekkel járhat, ezért kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a gomba főbb jellemzőivel. Mint írják, miután életet menthet, rendkívül fontos az úgynevezett 3F-szabály betartása:

  • a kifejlett gyilkos galóca lemezei mindig fehérek;
  • fehér színű a tönkje is;
  • a veszélyes fajt a fehér bocskora is segít megkülönböztetni más, hasonló gombáktól.

A pontosabb felismerésben segíthet még, ha azt is tudjuk, hogy a gomba 5-15 centiméter átmérőjű, domború, majd ellaposodó kalapja olíva-, sárgás-, barnászöldes színű, de lehet fehéres is. Emellett gyakran benőtten szálas, és rajta csak ritkán látható fehéres burokmaradvány – olvasható a Miskolci Gombász Egyesület honlapján. Továbbá a gyilkos galóca lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehérek, a tönkje pedig 7-20 centiméter hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres, fehéres, gyakran zöldes, márványozott felületű, lelógó – hívják fel a figyelmet.

A júniustól novemberig, lomberdőben, főleg tölgy alatt – ritkán fenyvesben – növő gombafaj fogyasztása végzetes következménnyel járhat.

Az egyesület kiemeli, hogy a gyilkos galóca elfogyasztása után 8-24 órával csillapíthatatlan hányás következhet be a gombában található amatoxin nevű méreganyagtól, majd átmeneti javulás után néhány napon belül akár halálos máj- és veseelégtelenség is bekövetkezhet.

A szakértők nem tudják eléggé hangsúlyozni, hogy az erdőjárók a szabadban gyűjtött gombát minden esetben vizsgáltassák meg gombaszakellenőrrel.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.