Egy csillagász jött rá van Gogh mesterművének titkára

Olvasási idő kb. 3 perc

Az amerikai csillagász tudományos módszerekkel, csillagászati számításokat segítségül hívva határozta meg, hol és mikor készülhetett van Gogh Nyárfa sugárút naplementekor című műve.

Vincent van Gogh, a holland művész alkotásai több szempontból is lenyűgözőek. Elegendő csak Csillagos éj című képére, a világ egyik leghíresebb festményére gondolni, amely azon túl, hogy mesteri szín- és textúrahasználattal, valamint gyönyörű kavargó, áramló vonalakkal operál, megfelel a természet törvényeinek is. A kutatók nemrég jöttek rá: ahogy a művész ábrázolja az éjszakai égbolton megjelenő turbulenciát,

az tudományos értelemben is hitelesen jeleníti meg a légkör összetett és dinamikus erőit.

Mint kiderült, nem ez az egyetlen van Gogh mesterművei közül, amelyik megdöbbentően pontos képet fest a valóságról.

A Nap állása segített megfejteni van Gogh művének titkát

Donald Olson, a Texas Egyetem fizikaprofesszora és csillagásza egy kutatási projekt keretében jött rá, hogy egy valódi helyet ábrázol van Gogh 1884-ben készült, a Nyárfa sugárút naplementekor című ikonikus festménye, és egyúttal arra is rájött, hogy az merre található.

A kutatáshoz a Manhattanhenge néven ismert jelenség adta az ötletet
Fotó: Craig T Fruchtman / Getty Images Hungary

A szakember korábban ugyanezt a tudományos módszert alkalmazta a művész több alkotására, köztük a Holdkelte, az Út ciprusokkal és a Fehér ház éjjel című képekre is, miután megihlette a Manhattanhenge néven ismert jelenség. Így nevezik azt, amikor New York Manhattan kerületében az ember a felkelő, illetve a lenyugvó Napot a városrész kelet-nyugati irányú utcáinak vonalában látja. Ilyen esemény csak évente négyszer fordul elő.

A festményen látható lenyugvó Nap nagyban hasonlít arra, mint ami a Nagy Alma felhőkarcolói között megjelenik a Manhattanhenge idején, és mivel ez csak bizonyos napokon, bizonyos szögekből lehetséges, Olsennek meggyőződése volt, hogy a festményen ábrázolt égbolt visszafejtésével megtalálhatja a híres nyárfasor helyét.

„Ha azonosítani tudjuk a sávot a 19. századi térképeken, akkor meghatározhatjuk a műalkotásokon megjelenő út irányát. Ezután csillagászati számításokkal megállapíthatjuk azt a dátumot, amikor a lenyugvó Nap korongja a van Gogh által ábrázolt vonalba került” – fogalmazott a felfedezésről szóló közleményében a csillagász.

A művész levelei is segítettek

Mielőtt tanulmányozni kezdte volna a térképeket, le kellett szűkítenie a lehetőségeket. Kutatótársaival ezért áttekintette a van Gogh kapcsán egyik leggyakrabban használt forrást, a művész testvéréhez, Theóhoz írt leveleit. Az írásokban körülírt helyszíneket és éghajlati viszonyokat ezután összevetették a Nyárfa sugárút naplementekor támpontjaival. A kutatóknak így sikerült hozzávetőlegesen megállapítaniuk a mű készítésének dátumát, amelyet az 1884. november 5. és november 14. közötti időszakra tettek.

A Nyárfa sugárút naplementekor című mű a holland Kröller-Müller Museum gyűjtéményének büszkesége
Fotó: Wikipedia

A következő lépésben a dátumokat egy planetáriumi szoftverrel elemezték. Ez azt mutatta, hogy a nap délnyugaton, a 240° és 244° közötti tartományban nyugodott le. Innentől kezdve az út beazonosítására koncentráltak. Ehhez megvizsgálták van Gogh korábban készült, Nyárfa sugárút ősszel című festményét is.

Idézőjel ikon

A két mű beállításai ugyan nagyon hasonlóak, de nem teljesen egyeznek meg.

Két napra szűkítették le a kép készítésének dátumát

A térképeket átvizsgálva a kutatók három lehetőséget találtak, ám ezeket rövidesen leszűkítették egy Weverstraat elnevezésű útra, amely Nuenen városának központján haladt keresztül. Ez volt ugyanis az egyetlen utca, amely elég hosszú volt ahhoz, hogy a festmény helyszíne legyen.

A csapat végül néhány csillagászati számítást is elvégzett, hogy kiderüljön, a Nap pontosan mikor látszott ilyen szögben az útról. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyárfa sugárút naplementekor

1884. november 13-án vagy november 14-én készülhetett.

„Ma még mindig végignézhetünk ugyanazon az útszakaszon, ahol van Gogh sétált egy hűvös őszi délutánon, és elgondolkodhatunk azon, hogy szülőföldjén a művészt már akkor is érdekelte az égi jelenségek ábrázolása – négy évvel azelőtt, hogy Dél-Franciaországban megalkotta híres Csillagos éj című művét” – írta a kutatás eredményt értékelve Olsen.

Van Gogh talán leghíresebb művéről, a Csillagos éjről itt olvashatsz bővebben. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?