Tűz ütött ki a magyarok kedvenc nyaralóhelyén

Olvasási idő kb. 1 perc

Már tegnap este kétségbeesett és aggódó bejegyzéseket írtak magyar nyaralók Horvátországgal kapcsolatos közösségi oldalakon, ahol fotókkal is illusztrálták a közelből vagy éppen távolból látható erdőtüzeket.

Egyelőre úgy tűnik, a legérintettebb rész Skradin városa, Šibenik-Knin megyében, mely a Krka Nemzeti Park vízeséséhez vezető utak kiinduló pontja, egyben a tengerről érkező hajók, vitorlások kikötője.

Az aljnövényzet kapott lángra, emiatt a tűz veszélyezteti a Skradin közelében lévő kikötőt is. A Horvát Tűzoltó-szövetséghez érkezett elsőként az a bejelentés, hogy egy nyílt területen, Skradin környékén, Icevo településen lángok csaptak fel. Három falut teljesen ki kellett telepíteni.

Tűz ütött ki a Krka Nemzeti Park közelében, ahol mindig sok a magyar turista
Fotó: fokkebok / Getty Images Hungary

Magyarok is lehetnek a tűz közelében

A tűz a kiszáradt aljnövényzetből indult el, majd elérte a bokrokat. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak a tűz eloltásán. A Skradin felett elvezető D56-os utat lezárták.

A tűz a horvát turizmust is befolyásolja, hiszen a Krka Nemzeti Park valóban az egyik kedvenc úti célja a kirándulóknak, pihenőknek. 

A mediterrán térségben az elmúlt években egyre gyakoribbak az erdőtüzek a klímaváltozás miatt, nemcsak Horvátország, de Görögország és más országok is küzdenek a tüzekkel nyaranta.

Sajnos évente visszatérő problémáról van szó. Tavaly július közepén is beszámoltunk arról, hogy erdőtűz tört ki Šibenik közelében, majd az erős szél hathatós segítségével a lángok gyorsan terjedni kezdtek, és hiába dolgoztak az oltáson a tűzoltók, egy közeli faluban komoly károk estek. Akkor szintén olyan forróság volt, hogy Európa-szerte még rosszabb volt a helyzet: Szicíliában, Portugáliában, Görögországban, Svájcban, Potugáliában és Máltán is pusztítottak a bozóttüzek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Cserháti Szilvia
Cserháti Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?