Örökre eltűnhet a legkedveltebb magyar hungarikum az időjárás miatt

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem várt hatása lehet a klímaváltozásnak: eltűnhet a nagy népszerűségnek örvendő magyar hungarikum, a pálinka.

A pálinka 2013 óta gyarapítja a magyar hungarikumok hosszú listáját, ám előrejelzések szerint jelen formájában megszűnhet ez a szeszféle, melynek elsősorban klímaváltozás az oka. Hamarosan ugyanis újabb gyümölcsfajtákból kell előállítani a magyarok egyik kedvelt italát – idézte a Hellovidék az InfoRádióban elhangzott információkat a Pálinka Nemzeti Tanács elnökétől.

Így tűnhet el a magyar hungarikum

A klímaváltozás rendkívüli módon befolyásolja a gyümölcstermesztést, ami idővel a hazai pálinkafőzésre is hatással lehet. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy

Idézőjel ikon

a szokatlan viharok és nagyobb esőzések hatalmas károkat okoztak a gyümölcsökben.

A pálinka kedvelt magyar hungarikum, ám a mai formájában örökre elveszhet
Fotó: TOKODIgabor / Getty Images Hungary

Mindennek ellenére a termés mennyisége idén elegendő lesz, ám a minősége nem minden esetben felel meg a pálinkafőzéshez.

Az olyan gyümölcsfajták, mint a fekete ribizli vagy a málna, komoly veszéllyel néznek szembe, olyannyira, hogy

Idézőjel ikon

a málna akár teljesen kikophat, míg a barackot leginkább a fagykár teheti tönkre.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy nemcsak az időjárási viszonyok nehezítik meg a gyümölcstermesztést, hanem a munkaerő hiánya is.

Pálinkafőzés a jövőben

A jól ismert magyar fajták folyamatos eltűnésével várhatóan olyan trópusi gyümölcsökből kell főzni a pálinkát, mint például a kivi, ugyanis vélhetően idővel a kivi termesztése sem lesz lehetetlen Magyarországon, köszönhetően az éghajlatváltozásnak.

A kivipálinka nem újkeletű dolog; magyar termesztők is kísérleteznek vele, így az említett jövő korántsem tűnik olyan távolinak. Kérdés azonban, hogy mikor jön el az a pont, hogy a jól ismert, Magyarországon évszázadok óta szeretett gyümölcsök már nem teremnek hazánkban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?