Ezek a magyar kirándulóhelyek már fizetősek: a lista ma még rövid

Olvasási idő kb. 1 perc

Magyarországon egyelőre nem jellemző, hogy a kirándulóhelyek fizetős rendszerben működjenek, de néhány példa van már az országban erre is.

Nem profitot termelnek ezzel: fenntartási költségek miatt, vagy éppen az érintett terület megóvása érdekében volt szükség arra, hogy ilyen döntést hozzanak, derül ki a Femina cikkéből.

A Sas-hegyi tanösvény és látogatóközpont már 2008 óta fizetős: akkor zárult le egy felújítás, a kiállítás fenntartása, valamint hétvégi nyitva tartása pedig már csak úgy volt lehetséges, hogy azért pénzt is kérjenek.

Pilisszentiván mellett egy fokozottan védett terület esetében döntöttek úgy, hogy csak vezetett túrák keretében látogatható.

A tömegturizmus tönkretette volna a pilisi lenállományt, a túravezetők biztosítása pedig csak úgy lehetséges, ha a bérköltséget ki tudják gazdálkodni a díjakból.

A fizetős kirándulóhelyekre a tudatos természetjárók érkeznek
Fotó: AscentXmedia / Getty Images Hungary

A Feminának dr. Kézdy Pál, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese arról is beszámolt, hogy a Sas-hegyen nagyon sok növényt is letapostak a kirándulók: ha már komoly veszélyben van egy terület, akkor kerülhet sor annak fizetőssé tételére, de általában nem ez az első megoldási ötlet. A látogatás korlátozása jellemzőbb intézkedés: a kirándulók elsőre ritkán fogadják jól az ilyesmit, de általában megbékélnek vele,

Idézőjel ikon

a belépődíjas helyekre pedig valóban tudatos természetjárók érkeznek.

Ha érdekel, hogyan kerüld el a kirándulás közben rád leselkedő veszélyeket, olvasd el ezt a cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.