Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A magyar vadállomány az elmúlt hatvan esztendő során megsokszorozódott a KSH adatai szerint, és nőtt a hobbivadászok száma is. 2023-ban ráadásul rekordösszegért lőttek ki állatokat a hazai erdőkben.
Szent Hubertusz napja, a vadászok védőszentjének november 3-i ünnepe alkalmából közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a hazai vadászattal kapcsolatos statisztikákat. Az infografika szerint nem csak a vadállomány, és a hobbivadászok száma nőtt, de a vadászatért fizetett összeg is.
18,2 milliárd forint bevételt hozott az egyre többek által űzött sport.
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2023-ban a rekordszámú, 68 ezernyi sportvadász mellett majdnem 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon. A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek, írja az Országos Erdészeti Egyesület.
Egyre több a hobbivadász Magyarországon
Míg a 2000-es évek eleje óta egy rövid emelkedést követően csökkent a magyarországi hivatásos vadászok száma, a hobbivadászoké szinte töretlenül emelkedő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 68 ezer ember űzi sportként a vadgazdálkodást. Mindeközben az állatállomány is nagyot nőtt, míg az 1970-es években mindössze 2443 dámvad élt hazánkban, tavaly megközelítette a 48 ezret a számuk. A szarvasok és az őzek száma is növekedett, míg 1970-ben 32 ezer volt, jelenleg majdnem 128 ezer fős a magyar szarvaspopuláció.
Az őzek száma két és félszeresére emelkedett az elmúlt 50 év alatt, 141 ezerről 363 ezerre nőtt a létszámuk a hazai erdőkben.
A vadgazdálkodás szabályozza a vadállományt
A nagyszámú vadállomány növekedése természetesen a vadgazdálkodásra is hatott, így a terítékre hozott patások száma is növekedett a létszámukkal együtt. A vadállomány gyérítésével nemcsak a populáció nagyságát, de minőségét is szabályozzák a vadászok.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait szemlélve kiderül, hogy napjainkban ötször annyi vadat lőnek ki Magyarországon, mint nagyapáink idején.
2032-ban például 23,5 ezer dámvadat, 88,5 ezer szarvast, illetve 106 ezer őzet lőttek ki a vadászok Magyarországon. A friss statisztikai adatok között ugyan nem szerepel, de nemcsak a fenti három patásra, hanem muflonra is lehet vadászni az év némely hónapjában, a vaddisznók pedig az év minden hónapjában vadászhatóak.
A hobbivadászok által befizetett 18,2 milliárd forint nemcsak a vadászati jogért fizetett napidíjból, hanem a vadhús és a trófea kilónkénti árából áll össze. A vadásztársaságok nonprofit szervezetként ebből az összegből finanszírozzák a társaság vadgazdálkodáshoz szükséges eszközeit, a hivatásos vadászokat, a vadállomány mérését, illetve folyamatos etetését. Ez az összeg az alapja az erdőközeli földtulajdonosok vadkárait enyhítő juttatásoknak is. A nagyszámú erdei állatállomány ugyanis nemcsak az erdőkben mozog, de lelegelheti vagy akár le is taposhatja a környező szántóföldek kultúrnövényeit is.
