18 milliárd forintért lőttek ki a hobbivadászok vadakat Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyar vadállomány az elmúlt hatvan esztendő során megsokszorozódott a KSH adatai szerint, és nőtt a hobbivadászok száma is. 2023-ban ráadásul rekordösszegért lőttek ki állatokat a hazai erdőkben.

Szent Hubertusz napja, a vadászok védőszentjének november 3-i ünnepe alkalmából közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a hazai vadászattal kapcsolatos statisztikákat. Az infografika szerint nem csak a vadállomány, és a hobbivadászok száma nőtt, de a vadászatért fizetett összeg is.

18,2 milliárd forint bevételt hozott az egyre többek által űzött sport.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2023-ban a rekordszámú, 68 ezernyi sportvadász mellett majdnem 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon.  A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek, írja az Országos Erdészeti Egyesület

Több százezer vadat lőttek ki tavaly, egy jó részét a hobbivadászok követték el
Fotó: Brais Lorenzo

Egyre több a hobbivadász Magyarországon

Míg a 2000-es évek eleje óta egy rövid emelkedést követően csökkent a magyarországi hivatásos vadászok száma, a hobbivadászoké szinte töretlenül emelkedő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 68 ezer ember űzi sportként a vadgazdálkodást. Mindeközben az állatállomány is nagyot nőtt, míg az 1970-es években mindössze 2443 dámvad élt hazánkban, tavaly megközelítette a 48 ezret a számuk. A szarvasok és az őzek száma is növekedett, míg 1970-ben 32 ezer volt, jelenleg majdnem 128 ezer fős a magyar szarvaspopuláció.

Az őzek száma két és félszeresére emelkedett az elmúlt 50 év alatt, 141 ezerről 363 ezerre nőtt a létszámuk a hazai erdőkben. 

A vadgazdálkodás szabályozza a vadállományt

A nagyszámú vadállomány növekedése természetesen a vadgazdálkodásra is hatott, így a terítékre hozott patások száma is növekedett a létszámukkal együtt. A vadállomány gyérítésével nemcsak a populáció nagyságát, de minőségét is szabályozzák a vadászok.

Idézőjel ikon

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait szemlélve kiderül, hogy napjainkban ötször annyi vadat lőnek ki Magyarországon, mint nagyapáink idején.

2032-ban például 23,5 ezer dámvadat, 88,5 ezer szarvast, illetve 106 ezer őzet lőttek ki a vadászok Magyarországon. A friss statisztikai adatok között ugyan nem szerepel, de nemcsak a fenti három patásra, hanem muflonra is lehet vadászni az év némely hónapjában, a vaddisznók pedig az év minden hónapjában vadászhatóak. 

A hobbivadászok által befizetett 18,2 milliárd forint nemcsak a vadászati jogért fizetett napidíjból, hanem a vadhús és a trófea kilónkénti árából áll össze. A vadásztársaságok nonprofit szervezetként ebből az összegből finanszírozzák a társaság vadgazdálkodáshoz szükséges eszközeit, a hivatásos vadászokat, a vadállomány mérését, illetve folyamatos etetését. Ez az összeg az alapja az erdőközeli földtulajdonosok vadkárait enyhítő juttatásoknak is. A nagyszámú erdei állatállomány ugyanis nemcsak az erdőkben mozog, de lelegelheti vagy akár le is taposhatja a környező szántóföldek kultúrnövényeit is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?