Ezek Magyarország legmisztikusabb helyei

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Összeállításunkban olyan magyarországi helyszíneket mutatunk be, amelyek a hosszú téli hónapok után a testet és a lelket is feltöltik: nemcsak kikapcsolódásra tökéletesek, hanem a legenda és a hagyomány szerint gyógyító energiával is rendelkeznek.

Dobogókő a spiritualitás iránt érdeklődők számára különösen fontos, hiszen azt tartják róla, itt található a Föld szívcsakrája. Annyi bizonyos, hogy a 700 méterrel a tengerszint fölött található településen számtalan érdekes látnivaló kínálkozik: szalonturisták és gyakorlottabb túrázók egyaránt találhatnak edzettségüknek megfelelő túraútvonalakat.

A Zsivány-sziklák

Ha Dobogókőn járunk, érdemes a Zsivány-sziklákhoz ellátogatni: a kanyonra emlékeztető völgyben elszórtan óriási sziklatömbök hevernek, a közöttük megkapaszkodó fák szabadon álló gyökerei és a csend pedig fokozzák az élményt. (A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla itt rejtette el kincseit, amit később egy itt megtelepedő zsiványbanda próbált felkutatni.) A hosszú túra után a kilátóból elénk táruló lélegzetelállító panoráma garantáltan felüdíti a testet és a lelket.

Bükkszentkereszt egyik vonzerejét a gyógyító kövek jelentik
Fotó: Wikimedia Commons

A bükkszentkereszti gyógyító kövek

A Bükkben, Miskolctól húsz kilométerre található Bükkszentkereszt, az ország második legmagasabban fekvő települése. A csendes, nyugalmat árasztó kis falu az úgynevezett gyógyító kövekről ismert, amelyek közül a leghíresebb a Boldogasszonykő.

Idézőjel ikon

A legenda szerint maga Szűz Mária járt erre, aki Jézus halála után bánatában világgá ment, és amikor elfáradt a gyaloglásban, leült az erdőben egy kőre.

A falubeliek azóta is gyógyító erőt tulajdonítanak ennek a kőnek – ez tudományosan nem bizonyított, de a szubalpin klímájú település levegője bizonyítottan gyógyhatással bír pajzsmirigyproblémákkal (Basedow-kór) és asztmával küzdő betegekre. Egy kiadós séta az ébredező természetben pedig egészen biztosan jót tesz a téli hónapok bezártsága után.

Mátraverebély középkori temploma
Fotó: Wikimedia Commons

Csodatévő zarándokhely: Mátraverebély-Szentkút

Mátraverebély ősi település: már Árpád-kori iratokon is szerepel, Vereb néven. Középkori, torony nélküli temploma Magyarország egyik legjelentősebb kora gótikus műemléke, de a szentkúti Nagyboldogasszony-templom is igen jelentős az oda látogató zarándokok számára – itt található egyébként Az angol betegből ismerős Almásy László családi sírboltja, róla itt írtunk bővebben. De a helyszín bőven kínál látnivalót a templomokon kívül is. A zarándokközpont feletti hegyoldalban találhatóak a sziklába vésett remetelakok, és a Szentkúti-patak völgyébe is érdemes ellátogatni. A legenda szerint amikor a kunok bekerítették Szent Lászlót, a király ebben a völgyben éppen a lovát ugratta át egy szakadék fölött, és lova lépte nyomán víz kezdett szivárogni a földből. Ezt a király bárdjával kiszélesítette, és a felfakadó forrás vize a legenda szerint csodatévő hatással bír: egy kisfiút „kigyógyított” a némaságból a 12. században – a települést pedig azóta nevezik Szentkútnak.

Európa egyik legnagyobb buddhista sztúpája Zalaszántón található
Fotó: Wikimedia Commons

Buddhista sztúpa Zalaszántón

Kevesen tudják, hogy Magyarországon található az egyik legnagyobb európai buddhista sztúpa. Az 1992-ben épült, 1993-ban a dalai láma által felszentelt, 30 méter magas szentély egy dél-koreai buddhista szerzetes, Bop Jon ötlete nyomán épült meg, a 316 méter magas Világosvár hegyen, Zalaszántó településen. Az Emberi Jogok Parkjában álló sztúpa közelében meditációs központ is található, ahol akár többnapos elvonulásra is lehetőség van. A sztúpa (a szanszkrit eredetű szó jelentése: „ereklyéknek épített hely”) belsejében Buddha tanításai, ereklyéi, egy aranyozott Buddha-szobor és egy 24 méter magas életfa található, bár sajnos bemenni nem lehet. Viszont körbesétálhatjuk, az egyre magasabb talapzatokon: a buddhista hagyományok szerint lehetőleg háromszor, az óra járásával megegyező irányban érdemes ezt megtenni, közben esetleges kívánságainkat is elmormolhatjuk.

Hindu templom Somogyvámoson a Krisna-völgyben
Fotó: Wikimedia Commons

India itthon: Somogyvámos

Ha a Dél-Dunántúlon vagy a Balaton déli partján járunk, kár lenne kihagyni Somogyvámoson a Krisna-völgyet, amely egy 300 hektáros, önellátásra törekvő ökofalu – és afféle mini-India Magyarországon. 1990-ben egy faluszéli, tikkadt birkalegelő területén kezdődött a története: néhány fiatal önellátó gazdálkodásba fogott, mára pedig egy gyönyörű természeti környezettel rendelkező biofarm várja a látogatókat. Somogyvámoson megcsodálhatjuk hazánk első és máig legnagyobb hindu templomát, két iskolaépületet, Magyarország egyetlen Tehénvédelmi Központját, egy hatalmas biokertészetet, arborétumot, tanösvényeket. A Krisna-völgy állandó lakóinak házai, vendégházak, kézműves stúdió, ajándékbolt és egy vegetáriánus étterem is található a helyszínen, amely helyi alapanyagokból készít rendkívül ízletes fogásokat.

Ha szívesen elutaznál, hogy az ébredező természetben gyönyörködj, ez a cikk is a segítségedre lehet:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.