Ezek Magyarország legmisztikusabb helyei

Olvasási idő kb. 3 perc

Összeállításunkban olyan magyarországi helyszíneket mutatunk be, amelyek a hosszú téli hónapok után a testet és a lelket is feltöltik: nemcsak kikapcsolódásra tökéletesek, hanem a legenda és a hagyomány szerint gyógyító energiával is rendelkeznek.

Dobogókő a spiritualitás iránt érdeklődők számára különösen fontos, hiszen azt tartják róla, itt található a Föld szívcsakrája. Annyi bizonyos, hogy a 700 méterrel a tengerszint fölött található településen számtalan érdekes látnivaló kínálkozik: szalonturisták és gyakorlottabb túrázók egyaránt találhatnak edzettségüknek megfelelő túraútvonalakat.

A Zsivány-sziklák

Ha Dobogókőn járunk, érdemes a Zsivány-sziklákhoz ellátogatni: a kanyonra emlékeztető völgyben elszórtan óriási sziklatömbök hevernek, a közöttük megkapaszkodó fák szabadon álló gyökerei és a csend pedig fokozzák az élményt. (A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla itt rejtette el kincseit, amit később egy itt megtelepedő zsiványbanda próbált felkutatni.) A hosszú túra után a kilátóból elénk táruló lélegzetelállító panoráma garantáltan felüdíti a testet és a lelket.

Bükkszentkereszt egyik vonzerejét a gyógyító kövek jelentik
Fotó: Wikimedia Commons

A bükkszentkereszti gyógyító kövek

A Bükkben, Miskolctól húsz kilométerre található Bükkszentkereszt, az ország második legmagasabban fekvő települése. A csendes, nyugalmat árasztó kis falu az úgynevezett gyógyító kövekről ismert, amelyek közül a leghíresebb a Boldogasszonykő.

Idézőjel ikon

A legenda szerint maga Szűz Mária járt erre, aki Jézus halála után bánatában világgá ment, és amikor elfáradt a gyaloglásban, leült az erdőben egy kőre.

A falubeliek azóta is gyógyító erőt tulajdonítanak ennek a kőnek – ez tudományosan nem bizonyított, de a szubalpin klímájú település levegője bizonyítottan gyógyhatással bír pajzsmirigyproblémákkal (Basedow-kór) és asztmával küzdő betegekre. Egy kiadós séta az ébredező természetben pedig egészen biztosan jót tesz a téli hónapok bezártsága után.

Mátraverebély középkori temploma
Fotó: Wikimedia Commons

Csodatévő zarándokhely: Mátraverebély-Szentkút

Mátraverebély ősi település: már Árpád-kori iratokon is szerepel, Vereb néven. Középkori, torony nélküli temploma Magyarország egyik legjelentősebb kora gótikus műemléke, de a szentkúti Nagyboldogasszony-templom is igen jelentős az oda látogató zarándokok számára – itt található egyébként Az angol betegből ismerős Almásy László családi sírboltja, róla itt írtunk bővebben. De a helyszín bőven kínál látnivalót a templomokon kívül is. A zarándokközpont feletti hegyoldalban találhatóak a sziklába vésett remetelakok, és a Szentkúti-patak völgyébe is érdemes ellátogatni. A legenda szerint amikor a kunok bekerítették Szent Lászlót, a király ebben a völgyben éppen a lovát ugratta át egy szakadék fölött, és lova lépte nyomán víz kezdett szivárogni a földből. Ezt a király bárdjával kiszélesítette, és a felfakadó forrás vize a legenda szerint csodatévő hatással bír: egy kisfiút „kigyógyított” a némaságból a 12. században – a települést pedig azóta nevezik Szentkútnak.

Európa egyik legnagyobb buddhista sztúpája Zalaszántón található
Fotó: Wikimedia Commons

Buddhista sztúpa Zalaszántón

Kevesen tudják, hogy Magyarországon található az egyik legnagyobb európai buddhista sztúpa. Az 1992-ben épült, 1993-ban a dalai láma által felszentelt, 30 méter magas szentély egy dél-koreai buddhista szerzetes, Bop Jon ötlete nyomán épült meg, a 316 méter magas Világosvár hegyen, Zalaszántó településen. Az Emberi Jogok Parkjában álló sztúpa közelében meditációs központ is található, ahol akár többnapos elvonulásra is lehetőség van. A sztúpa (a szanszkrit eredetű szó jelentése: „ereklyéknek épített hely”) belsejében Buddha tanításai, ereklyéi, egy aranyozott Buddha-szobor és egy 24 méter magas életfa található, bár sajnos bemenni nem lehet. Viszont körbesétálhatjuk, az egyre magasabb talapzatokon: a buddhista hagyományok szerint lehetőleg háromszor, az óra járásával megegyező irányban érdemes ezt megtenni, közben esetleges kívánságainkat is elmormolhatjuk.

Hindu templom Somogyvámoson a Krisna-völgyben
Fotó: Wikimedia Commons

India itthon: Somogyvámos

Ha a Dél-Dunántúlon vagy a Balaton déli partján járunk, kár lenne kihagyni Somogyvámoson a Krisna-völgyet, amely egy 300 hektáros, önellátásra törekvő ökofalu – és afféle mini-India Magyarországon. 1990-ben egy faluszéli, tikkadt birkalegelő területén kezdődött a története: néhány fiatal önellátó gazdálkodásba fogott, mára pedig egy gyönyörű természeti környezettel rendelkező biofarm várja a látogatókat. Somogyvámoson megcsodálhatjuk hazánk első és máig legnagyobb hindu templomát, két iskolaépületet, Magyarország egyetlen Tehénvédelmi Központját, egy hatalmas biokertészetet, arborétumot, tanösvényeket. A Krisna-völgy állandó lakóinak házai, vendégházak, kézműves stúdió, ajándékbolt és egy vegetáriánus étterem is található a helyszínen, amely helyi alapanyagokból készít rendkívül ízletes fogásokat.

Ha szívesen elutaznál, hogy az ébredező természetben gyönyörködj, ez a cikk is a segítségedre lehet:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.