Nincs Európa leglassabbjai között a magyar vasút: térkép készült a rangsorról

Olvasási idő kb. 2 perc

A középmezőnyhöz tartozik Magyarország egy most napvilágot térkép szerint, amely a vonatok átlagsebességét rangsorolta Európában. Mutatjuk az adatokat.

Beszédes térképet osztott meg egy blog, amelyen az európai országok vonatainak átlagos sebessége látható. Ez alapján hazánk a középmezőnyben zakatol:

nagy fölénnyel körözi le a szomszédos déli országokat, és nagy különbséggel jár Románia és Bulgária előtt is.

A spanyol vonatnak nincs párja Európában

A térkép szerint az abszolút győztes a 199,4 kilométer/órás sebességgel közlekedő Spanyolország, amelyet nem sokkal lemaradva a 195,9 kilométer/órával robogó Franciaország és a 169,9 kilométer/órás tempóban száguldó Olaszország követ. 146,1 kilométer/órás átlagsebességével szép helyet foglal el Németország is a sorban, de

Idézőjel ikon

nem panaszkodhat Svédország és az Egyesült Királyság sem a maguk 141,6 és a 122,4 kilométer/órás tempójával.

Ez a helyzet Magyarországgal

Noha azt a hétköznapok során is tapasztaljuk, a hazai vonatok nem tartoznak a világ legsebesebbjei közé, az európai rangsorban ennek ellenére nem is foglalunk el olyan rossz helyet. Ugyan több ország is jócskán lekörözi a magyart, és a 80-100 kilométer/órás mezőnyben is az alsó határhoz van közelebb Magyarország a 83,8 kilométer/órás átlagsebességével, annyi viszont biztos, hogy

Idézőjel ikon

pontosan egy ritmusban haladunk Belgiummal.

A magyar vasúti hálózat nagy részén egyébként 100-120 kilométer/óra a vonatok megengedett legmagasabb sebessége, amely természetesen függ a vasútvonal típusától és a járművek technikai felszereltségétől is. Azonban a MÁV-START flottájában található modern FLIRT motorvonatok képesek elérni a 160 kilométer/órás sebességet is, a nemrég felújított győri vonalon pedig 140 kilométer/órával is közlekednek a szerelvények.

Nem mindenki ért egyet a számokkal

A térkép adataival nem mindenki ért egyet, egy cseh kommentelő a származási országát hasonlította össze az abszolút első Spanyolországgal. Szerinte utóbbiban hiába közlekednek szupergyors vonatok, az ország vasúti lefedettsége csekély, és szinte nem is futnak vonalak rövid távolságokban.

Ezzel szemben Csehországban amellett, hogy sűrű a vasúthálózat, elmondása szerint szinte minden második faluban van egy állomás.

Ez magyarázza például azt is, hogy ilyen kis távokra nem tud felgyorsulni a vonat, mire elindul, már fékeznie is kell. Egy másik kommentelő viccesen megjegyezte, hogy a térkép alapján úgy tűnik, hogy Albániában a sprintelés gyorsabb megoldás eljutni A-ból B-be, mint az átlagos vonatközlekedés. A rangsorral való egyet nem értését fejezte ki egy másik hozzászóló is, aki szerint a finn vonatok sokkal gyorsabbak, mint Magyarországon, „így valami nincs rendben ezekkel a számokkal”.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.