Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem sokan ismerik a hazánk egyik legeldugottabb gyöngyszemének számító Kráter-tavat, azt pedig még kevesebben tudják, hogy az Alföld közepén található oázist néhány évtizeddel ezelőtt egy kisebbfajta katasztrófa alakította ki.
Nem nagyon él olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna a hajdúszoboszlói gyógyvíz áldásos hatásairól. Többek között ezt annak a szénhidrogén-kutatásnak köszönhetjük, amely az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc vezetésével indult meg az Alföldön. És ha úgy vesszük, ezért adhatunk hálát hazánk csodálatos kis oázisának is Nagyhegyes közelében.
Folyamatos gázkitörésekkel kísért munkálatok
Időben azonban már egy kicsit előrébb járunk, egészen pontosan 1959 januárjában, amikor is feltárták a Hajdúszoboszló és az ugyancsak Hajdú-Bihar vármegyei Nagyhegyes közötti, 30 milliárd köbméteres gázmezőt. A munkálatok kezdetén nem kis nehézséget okozott a technológiai fejletlenség, valamint a kutak csekély mélysége. A metángázok mennyisége viszont kifejezetten nagynak bizonyult, emiatt folyamatosak voltak gázkitörések, amelyek közül
egy igazán súlyosat is jegyez a történelem.
Amikor égni kezdett a földgáz
Ez 1961. augusztus 23-án történt, amikor a Hsz. 36. jelű kút kitermelésekor spontán lobbant lángra a földgáz, amelynek
közel két napon át égő, 100 méteres lángoszlopa még a közel 25 kilométernyire fekvő Debrecen egét is megvilágította.
A síkság kellős közepén feltörő gáz olyannyira fellazította a talajt, hogy a föld mindent elnyelt, ami az útjába került: fúrótornyot, gépeket és még az ott felállított bódét is. No és emellett a kitörés még egy nagyjából 150 méter átmérőjű mélyedést is vájt a földbe, maga köré pedig egy 12 méteres földsáncot emelt.
Így született meg az Alföld különleges képződménye, amely a Kráter-tó nevet kapta.
A csend birodalma lett
A körülbelül 5 méter mély tó és környéke az évek alatt egy oázissá szélesedett. A nyugalom szigetének egykor felhordott sáncát jobbára nyárfák alkotta erdő borítja, a víz körül pedig sétányokat és pihenőket alakítottak ki. Nem csoda hát, hogy oly sokaknak vált kedvenc kirándulóhelyévé az alföldi csoda.
Ismerd meg a pokol kapujaként elhíresült, több mint ötven éve égő türkmenisztáni kráter történetét is, amely ugyancsak a gáznak köszönheti, hogy az ország első számú turisztikai látványossága lett.
