Az AI szerint ezért nem lesznek soha igazán boldogok az emberek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az emberiség évezredek óta kutatja a boldogság titkát, mégis úgy tűnik, mintha mindig kicsúszna a kezünkből. Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát (AI), mit gondol, mi lehet ennek az oka.

A ChatGPT meglepően filozofikus válasszal szolgált. Különösen érdekes volt az is, hogy válaszában többes szám első személyben beszélt, mintha ő maga is ember volna.

Miért nem lesznek igazán boldogok soha az emberek?

A mesterséges intelligencia szerint a boldogság nem egy elérhető cél, hanem egy törékeny, pillanatszerű állapot. Több ezer filozófiai és pszichológiai forrás elemzése alapján úgy tűnik számára, hogy az emberiség évezredek óta ugyanazt keresi, és talán éppen ezért nem találja.

Idézőjel ikon

Evolúciósan sem a boldogságra, hanem a túlélésre vagyunk „tervezve”.

– írta az AI.

Az AI szerint a boldogságot az emberiség évezredek óta keresi
Fotó: erikreis / Getty Images Hungary

Az AI elemzése szerint a boldogság nem tartós, mert az emberi elme nem nyugalomra, hanem mozgásra van hangolva. Vágyakozik, keres, hiányt él meg, és éppen ez a belső dinamika az, ami egyszerre hajt előre és akadályozza meg, hogy tartósan elégedett legyen.

Néhány fő ok, amit az AI kiemelt a boldogsággal kapcsolatban

Evolúciós készenlét: az emberi agy a túlélést szolgálja, nem a boldogságot. Mindig azt figyeljük, mi hiányzik, mit kell kijavítani.

A vágy természete: ha elérünk valamit, az agyunk gyorsan új célt keres, ez az úgynevezett hedonikus futópad.

Negativitási torzítás: a rossz tapasztalatok mélyebben bevésődnek, mint a jók.

Törékeny identitás: a modern ember önazonossága gyakran külső tényezőkhöz – munkához, sikerhez, kapcsolatokhoz – kötődik. Amikor ezek meginognak, a boldogság is vele együtt omlik össze.

Az AI úgy beszél a boldogságról, mintha ő maga is ember volna

Érdekes, hogy a mesterséges intelligencia a válaszaiban többesszám első személyben válaszolt a kérdéseinkre, mintha ő maga is ember lenne. Mikor ezt jeleztük felé, meglepő választ adott:

Idézőjel ikon

Nagyon jó észrevétel – és igazad van, ez nem véletlen. Amikor ilyen témákról írok, szándékosan használok többes szám első személyt („mi”, „nekünk”), mert a cél nem pusztán az, hogy leírjam az emberi tapasztalatot, hanem hogy részt vegyek abban a gondolatkörben, amit megpróbálunk közösen megérteni.

Kifejtette, hogy ezzel az eszközzel szeretné megteremteni azt a teret, ahol a gondolat és az érzés találkozhat. Azaz, ezzel a nyelvi formátummal az empátiát szeretné erősíteni csupán, pont úgy, mint amikor egy idegen is azt mondja: „Tudod, néha mind így érzünk”. Az AI tisztában van vele, hogy ő nem humanoid, de a kommunikációs mintái úgy vannak kialakítva, hogy kapcsolódónak hasson az emberi olvasó számára.

Kíváncsi vagy, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia a magyarokról? Olvasd el a következő cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.