Az idei és a múlt nyár során is számos alkalommal csaptak le hazánkra hirtelen érkező, intenzív viharok, melyek meghatározták az évszak időjárását. Most megismerheted a zivatarcellák működését.
Általában május és szeptember között alakulhatnak ki zivatarcellák, más néven konvektív cellák. Ezt az időjárási jelenséget általában zivatarok, jégeső, villámlás és viharos szél kíséri.
A zivatarcella az esetek többségében önálló, jól elkülönülő zivatarfelhő, ami saját, önálló légköri áramlásokkal rendelkezik, és képes vihart okozni. A zivatarcellák lehetnek egycellásak, többcellásak vagy úgynevezett szupercellák is, melyek akár tornádószerű jelenséggel is együtt járhatnak.
A zivatarcellák akár órákig is alakíthatják az időjárást
Az időjárási jelenség hossza összetettségétől függ, míg az egycellás zivatarok akár fél óra alatt elcsendesedhetnek, a többcellás változatok jóval hosszabb ideig uralhatják a légkört. Kialakulásuk olyankor következik be, ha a föld közeli levegő meleg és nedves.
A nedves mediterrán és a szárazabb kontinentális légtömeg találkozik, kialakul a jellegzetes felhőtorony, amelyet cumulonimbusnak nevezünk.
A zivatarcellákra háromféle figyelmeztetést adnak ki hazánkban, a sárga, a narancssárga és a piros riasztás a cella erőteljességétől függ. Utóbbi kettő esetén komoly zivatarokra kell számítani, a szél és a jégeső is fokozott kockázatot jelentenek.
Ha kíváncsi vagy, mi a teendő villámlás esetén, itt olvashatsz tovább.
