A világ legrégebbi képes könyvében az alvilág térképe is benne van

Olvasási idő kb. 2 perc

Kutatók felfedezték a világ legrégebbi illusztrált kötetét, az alvilágba vezető utat mutathatja be.

Egyiptológusok egy illusztrált „könyv” részleteit találták meg, amely útmutatóként szolgált a Rostauhoz, az alvilágba vezető úthoz, amelyet Ozirisz, a halál egyiptomi istene uralt. A leletet a Dayr al-Barsha nevű faluban találták, ahol a sziklás nekropoliszban az Egyiptom középbirodalmának egykori kormányzóit temették el díszes sírokban.

A legrégebbi illusztrált kötet

A régészek még 2012-ben kezdtek itt kutatni. Az egyik szarkofág belsejében vésetek voltak, amelyek egyértelműen a Két Út Könyvéből származtak. Ez a szöveg hieroglifák és illusztrációk formájában ábrázolta Ankh utazását a túlvilág felé.

Megtalálhatták a világ első illusztrált kötetét
Fotó: nomadnes / Getty Images Hungary

A kutatók ismét bizonyítékot találtak arra, hogy az ókori egyiptomi temetkezési szokások egyedi halotti szövegeket is tartalmaztak, amelyek segítettek az elhunytaknak eljutni az alvilágba. Minden egyes személy saját, testre szabott verziót kapott, amely társadalmi státuszától és vagyonától függött. Ankh útmutató szövegeiben varázsigék szerepeltek, amelyek segítették a halottat a démonok és akadályok legyőzésében, amelyekkel a Rostau felé vezető útján találkozott. A feljegyzések szerint az utazás során tűzfalakkal, démonokkal és szellemekkel kellett szembenéznie.

A kutatók Ankh szarkofágjának szövegeit II. Montuhotep fáraó uralkodásának idejére (Kr. e. 2010-ig) datálták a közeli feliratok és tárgyi leletek alapján. Ez azt jelenti, hogy az eredeti kézirat, amelyből ezek a szövegek származtak, legalább 4000 éves lehet, így a világ legrégebbi illusztrált könyvének tekinthető.

Nemrég találtak egy másik egyiptomi leletet is, ebben a legnagyobb királynő arcát fedezték fel. Olvasd el a részleteket az alábbi cikkünkben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?