4 hiba, amit semmiképpen se kövess el vészhelyzet esetén

Olvasási idő kb. 3 perc

Bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet, hogy rosszul leszünk, vagy épp valaki más igényli a segítségünket azonnal. Szakember mondja el, mik a tennivalók, és mi az a 4 hiba, amit semmiképp se kövess el vészhelyzetben.

Vészhelyzet esetén nagyon könnyen pánikba esünk, s innentől kezdve nem viselkedünk ésszerűen. Ez pedig akár a határt is jelentheti élet és halál között. Dr. John Torres, a Colorado Springs-i Premier Urgent Care sürgősségi orvosa és az NBC News vezető egészségügyi munkatársa felfedte a négy leggyakoribb hibát, amelyet vészhelyzetben elkövetünk – s amiket értelemszerűen inkább el kéne kerülnünk. 

#1 Ne mászkálj zsebre tett kézzel

Az első tipp inkább a megelőzésről szól, de így is legalább olyan fontos. Az egyik leggyakoribb oka a sürgősségi osztály felkeresésének az esés. Gyerek és felnőtt egyaránt súlyosan megsérülhet tőle, nem is beszélve az idősekről. Azokon az alapvetéseken túl, hogy mindig nézzünk alaposan körül, esős, havas téli időben járjunk el fokozott óvatossággal, egy dologra sokan nem gondolnak: a zsebükben tartják a kezüket. Ez nyilván jó módja a hideg végtagok felmelegítésének, ám ha így esünk el, nem lesz mit magunk elé tennünk, és a fejünk fog megsérülni.

Ne mászkálj zsebre tett kézzel, mert egy eséskor nagyon megsérülhetsz: ez is egy tennivaló vészhelyzet esetére
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

#2 Ne a családot hívd először

Ha bajba kerültünk, rosszul lettünk, hajlamosak vagyunk a párunkat, szüleinket vagy barátainkat felhívni egy kis megnyugtatás reményében. Ám ők jellemzően nem orvosok, így valódi segítséget nem tudnak nyújtani. Vészhelyzet esetén az idő a legnagyobb ellenségünk. Ne vesztegessük hát el, ha valaki rosszul lett mellettünk, vagy velünk van valami baj, a mentőket hívjuk legelőször. A család csak ezután következhet.

#3 Ne cipeld kórházba a sérültet

A filmekben sokat látjuk, ahogy a főhős a karjaiban viszi be a kórházba az összeégett, vérző, törött végtagú sérültet, aki mágikus módon túléli ezt a procedúrát. A való életben azonban hiába tűnhet gyorsabb megoldásnak bevinni a kórházba valakit kocsival, mint megvárni a mentőket, valójában többet segít, ha nyugton maradunk. Az adott sérüléstől függően kifejezetten veszélyes lehet egy beteg szállítása, a mentősök pedig képzett szakemberek, akik tudják, mikor kit és hogyan szabad például egyáltalán megmozdítani, nemhogy emelgetni. Ha pedig mi érezzük rosszul magunkat, a lehető legrosszabb ötlet volán mögé ülni vagy felszállni a villamosra, ott ugyanis senki nem fog tudni segíteni rajtunk. A kiérkező mentők viszont igen, és még balesetet sem okoznak közben. 

#4 Ne hagyd otthon a fontos eszközöket

Nem szeretünk cipekedni, s nem is kell úgy élni az életünket, hogy mindig a legrosszabbra számítunk. Ennek ellenére azért nem árt néhány dolgot magunknál tartanunk. A mobiltelefonok töltője jellemzően otthon marad, pedig ha kórházba kerülünk, szinte garantáltan szükségünk lenne rá. A rendszeresen szedett gyógyszerek, asztmapipák, Epipenek mindig legyenek nálunk, legalább egyadagnyi mennyiségben. A telefonunkba mentsük el a vészhelyzet esetén értesítendő családtagunk nevét, segít, ha a neve elé beírjuk, hogy ICE (ez az in case of emergency rövidítése, de itthon is sokan ismerik). Az irataink mindig legyenek a táskában vagy a zsebünkben, sőt ha krónikus betegséggel – például diabétesszel – küzdünk, ezt jelezhetjük különféle, tartós anyagból készült figyelmeztető karkötőkkel is, így ápolásunkkor hamarabb segíthetnek helyrejönni

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.