Ki az a rejtélyes lány gyöngy fülbevalóval Vermeer képén?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Jan Vermeer van Delft gyöngy fülbevalós lánya maga a megtestesült talány. Ki volt ő? Milyen szálak fűzték a festőhöz? És vajon mire gondolt, amikor a kép készült?

Fehér bőr, rózsaszín orcák, nagy, aranybarna szemek és szóra nyíló, cseresznyepiros száj. Mintha a világ egyik legismertebb és legrejtélyesebb arca nem is a festő állványa mögül tűnne fel, hanem teendőjében megszakítva, mosásból vagy hímzésből nézne ránk. Jan Vermeer van Delft Leány gyöngy fülbevalóval című képén szereplő fiatal lány alakját számtalan titok lengi körül. Ki volt ő? Mi járhatott a fejében, amikor modellt állt? Létezett-e egyáltalán? 

A holland aranykor festészetének nagyja, Jan Vermeer van Delft életéről keveset tudunk. Az ország nyugati részén, Delftben született, apja kocsmáros, selyemszövő és műkereskedő volt, és egy gazdag nő lányát vette feleségül, akitől tizenöt gyermeke született. Ma mindössze harminckét képről állítják biztosan, hogy az ő műve. 

Vermeer élete éppen olyan talányos volt, mint a képei. Holland kortársaival szemben festményeit nem zsúfolta tele tárgyakkal, szívesen ábrázolta a nőket otthoni környezetükben, képei cselekményei pedig mindig valamiféle rejtélyt sugallnak. 

Egy lehetséges forgatókönyv

Az Észak Mona Lisájaként is emlegetett, 1665 körül készült Leány gyöngy fülbevalóval nem véletlenül von magára világszerte annyi fürkész tekintetet: amint ránézünk, tudni szeretnénk a lány minden ki nem mondott titkát. Mindenekelőtt azt, hogy ki ő. A Tracy Chevalier regénye alapján készült 2003-as filmben a Grietnek keresztelt lány (Scarlett Johansson) cselédnek szegődik Vermeer (Colin Firth) házába, ahol felfigyel rá a festő, és miközben bevezeti a színek, a formák és a fények világába, egymásba szeretnek. 

Jan Vermeer van Delft: Leány gyöngy fülbevalóval
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

A történetet Chevalier fantáziája alakította, de nem ő az egyetlen, aki merész találgatásokba bocsátkozott a lány kilétét illetően. Vannak, akik úgy gondolják, Vermeer egyik lánya lehetett, mások szerint a szeretője. Biztos választ azonban valószínűleg sosem fogunk kapni a kérdésre. A hágai Mauritshuis (itt látható ma a kép) igazgatója, Emilie Gordenker szerint az is elképzelhető, hogy a gyöngy fülbevalós lánynak sosem volt hús-vér megfelelője. 

„Bár előfordulhat, hogy valaki modellt állt a képhez, ebben az esetben nem egy konkrét személyről, hanem egy általánosabb, időtlenebb és misztikusabb figuráról beszélünk – talán egy bibliai szereplőről” – mondja. 

A megoldatlan rejtély varázsa

Leány gyöngy fülbevalóval éppen az őt körüllengő titokzatosság miatt válhatott elismert és híres alkotássá. Az elnyílt ajkak, a kimondatlan szavak azok, amelyek nem hagyják nyugodni a képet szemlélőket. A kép eléri, hogy nézői tudni akarják, mit fog mondani.  

„Soha nem fogjuk megtudni, mit gondol vagy mit érez. Ha megoldódna a rejtély, továbbállnánk a következő képhez” – veti fel Chevalier. – De nem oldódik meg. Ezért újra és újra visszatérünk hozzá, hogy megpróbáljunk választ találni. Minden remekmű így működik: eléri, hogy vágyjunk a megértésére, ami sosem fog bekövetkezni.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?