Ki az a rejtélyes lány gyöngy fülbevalóval Vermeer képén?

Olvasási idő kb. 2 perc

Jan Vermeer van Delft gyöngy fülbevalós lánya maga a megtestesült talány. Ki volt ő? Milyen szálak fűzték a festőhöz? És vajon mire gondolt, amikor a kép készült?

Fehér bőr, rózsaszín orcák, nagy, aranybarna szemek és szóra nyíló, cseresznyepiros száj. Mintha a világ egyik legismertebb és legrejtélyesebb arca nem is a festő állványa mögül tűnne fel, hanem teendőjében megszakítva, mosásból vagy hímzésből nézne ránk. Jan Vermeer van Delft Leány gyöngy fülbevalóval című képén szereplő fiatal lány alakját számtalan titok lengi körül. Ki volt ő? Mi járhatott a fejében, amikor modellt állt? Létezett-e egyáltalán? 

A holland aranykor festészetének nagyja, Jan Vermeer van Delft életéről keveset tudunk. Az ország nyugati részén, Delftben született, apja kocsmáros, selyemszövő és műkereskedő volt, és egy gazdag nő lányát vette feleségül, akitől tizenöt gyermeke született. Ma mindössze harminckét képről állítják biztosan, hogy az ő műve. 

Vermeer élete éppen olyan talányos volt, mint a képei. Holland kortársaival szemben festményeit nem zsúfolta tele tárgyakkal, szívesen ábrázolta a nőket otthoni környezetükben, képei cselekményei pedig mindig valamiféle rejtélyt sugallnak. 

Egy lehetséges forgatókönyv

Az Észak Mona Lisájaként is emlegetett, 1665 körül készült Leány gyöngy fülbevalóval nem véletlenül von magára világszerte annyi fürkész tekintetet: amint ránézünk, tudni szeretnénk a lány minden ki nem mondott titkát. Mindenekelőtt azt, hogy ki ő. A Tracy Chevalier regénye alapján készült 2003-as filmben a Grietnek keresztelt lány (Scarlett Johansson) cselédnek szegődik Vermeer (Colin Firth) házába, ahol felfigyel rá a festő, és miközben bevezeti a színek, a formák és a fények világába, egymásba szeretnek. 

Jan Vermeer van Delft: Leány gyöngy fülbevalóval
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

A történetet Chevalier fantáziája alakította, de nem ő az egyetlen, aki merész találgatásokba bocsátkozott a lány kilétét illetően. Vannak, akik úgy gondolják, Vermeer egyik lánya lehetett, mások szerint a szeretője. Biztos választ azonban valószínűleg sosem fogunk kapni a kérdésre. A hágai Mauritshuis (itt látható ma a kép) igazgatója, Emilie Gordenker szerint az is elképzelhető, hogy a gyöngy fülbevalós lánynak sosem volt hús-vér megfelelője. 

„Bár előfordulhat, hogy valaki modellt állt a képhez, ebben az esetben nem egy konkrét személyről, hanem egy általánosabb, időtlenebb és misztikusabb figuráról beszélünk – talán egy bibliai szereplőről” – mondja. 

A megoldatlan rejtély varázsa

Leány gyöngy fülbevalóval éppen az őt körüllengő titokzatosság miatt válhatott elismert és híres alkotássá. Az elnyílt ajkak, a kimondatlan szavak azok, amelyek nem hagyják nyugodni a képet szemlélőket. A kép eléri, hogy nézői tudni akarják, mit fog mondani.  

„Soha nem fogjuk megtudni, mit gondol vagy mit érez. Ha megoldódna a rejtély, továbbállnánk a következő képhez” – veti fel Chevalier. – De nem oldódik meg. Ezért újra és újra visszatérünk hozzá, hogy megpróbáljunk választ találni. Minden remekmű így működik: eléri, hogy vágyjunk a megértésére, ami sosem fog bekövetkezni.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.