Nápoly, Párizs, Budapest: miért vannak ilyen nevű települések Amerikában?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a fent felsorolt városokra gondolsz, egész biztosan nem Amerika, hanem az öreg kontinens, Európa jut eszedbe elsőre – pedig Nápoly. Firenze, Párizs vagy épp Budapest akad a tengerentúlon is. Ha kíváncsi vagy, melyik név honnan ered, olvasd el ezt a cikket!

Az amerikaiak számára valószínűleg nem sok furcsa van abban, hogy városaik ilyen neveket kaptak, csak az európaiak szeme akad meg az elnevezéseken, melyek számunkra több évszázados múlttal rendelkező településekre, kultúrára utalnak. Amerikai testvéreik jóval rövidebb történelemre tekinthetnek vissza, és az egészen más jellegű, mint például az itáliai reneszánsz városáé vagy épp a francia fővárosé.  

Az amerikai Nápoly nevét a földrajzi sajátosságok indokolták

Az amerikai Nápoly első lakosai az 1860-as években érkeztek arra a floridai szigetre, amely ma kifejezetten a tehetősek paradicsoma. Ennek a jövőnek ekkor még semmi jele nem volt: a két első ismert lakó Joe Wiggins és Roger Gordon őslakos amerikai, szeminol indián volt.

A korabeli sajtó 1870-1880-ban halban gazdag, kellemes klímájú helyként írt a későbbi Nápolyról, nem csoda, hogy nem is álltak tovább.

Az olasz városról valószínűleg nem ők nevezték el a helyet, hanem azok a szerencsés utazók, akik eljutottak Európába – a földrajzi tulajdonságokat ugyanis nagyon hasonlóként írták le a floridai és az olasz félszigeten található Nápoly esetében, ez volt a névadás motivációja.

Az amerikai Nápoly nagyon nem az a Nápoly, csak a városnév egyezik
Fotó: Mint Images / Getty Images Hungary

1887-ben aztán egy csapat Kentuckyból származó, gazdag üzletember megvette a várost, építtetett oda egy hatalmas kikötőt jellegzetes, T alakú mólóval, ami megalapozta Nápoly élénk kereskedelmét. A kellemes időjárás miatt a gazdagok ettől kezdve választják téli rezidenciául, a Naples, azaz Nápoly Hotel pedig ezzel párhuzamosan a társasági élet központja lett. Az idő elteltével egyre inkább a gazdagok játszóterévé vált, az alig 20 ezer lakossal rendelkező városkának beceneve Paradise Coast, azaz Paradicsom-part, ami ez esetben természetesen nem az élelmiszerre, hanem a paradicsomi körülményekre utal. Ezeket ma pazar golfpálya – állítólag a világ legjobbja –, fehér homokos strandok és luxusotthonok egészítik ki. Az olaszországi Nápoly teljesen más, a floridai inkább trópusi rejtekhely milliomosoknak.

Firenze nevű amerikai városból több is akad

De csak egyetlen olyan van köztük, amelyet az olaszországi Firenze miatt neveztek el Firenzének. Ez Alabamában található, nevét Ferdinand Sannoner mérnöktől kapta, aki az olaszországi Livornóban született. A férfi Napóleon földmérőjeként dolgozott, 1816-ban érkezett az Egyesült Államokba. A várost hazája tiszteletére nevezte el, és annak földjéből neki is ajándékoztak valamennyit.

Területén már 1779-től kezdve élt ember, de a hivatalos alapítás Sannoner nevéhez kötődik 1818-ban. A város mezőgazdasága, fakitermelése, élelmiszeripara és gyáripara is jelentős, de 1830 óta egyetemi város is az Észak-alabamai Egyetemnek köszönhetően.

Idézőjel ikon

Saját reneszánsz fesztivált és vásárt is rendez évről évre,

ezzel erősítve a köteléket, mely az olasz Firenze és amerikai testvére közt húzódik.

Párizsból tucatnyi akad

Eiffel-torony a texasi Párizsból
Fotó: Marti157900 / Getty Images Hungary

Egészen pontosan 26 olyan város, település, falu, közösség van az Amerikai Egyesült Államokban, amely a múltban vagy még ma is a Párizs nevet viselte, viseli. Emeljük ki ezek közül talán a texasi fények városát, amelyet a francia főváros után neveztek el. A település 170 kilométerre fekszik Dallastól, és azt követően indult ütemes fejlődésnek, hogy 1876-ban elérte a vasút. Alapításának időpontja 1845, a hajózás helyi központja és régiós orvosi ellátási centrum is. Szépségeiről nem igazán szól a fáma, ami talán nem véletlen, holott található benne egy Eiffel-torony-másolat is, szerény, mintegy 20 méteres magassággal, csúcsán egy piros cowboy-kalappal.

Az Eiffel-torony egyébként hasonlóan népszerűen másolt dolog, mint amennyire Párizs neve az: az USA-ban 15 darab is készült belőle, természetesen Las Vegasba is jutott egy. Ezek közül nem mind van már meg, és akad egész aprócska is, melyet egy kávézó állított csak ki turistacsalogatónak.

London sem csak a szigetországban van

Hanem rögtön három ilyen nevű városba is eljuthat az, aki Amerikát járja. Ohio, Arkansas és Kentucky államok települései mellett 14 közösség is felvette az angol főváros nevét. 

A legnagyobb London Anglián kívül egyébként Kanadában van, egy brit katona alapította, és még az azt átszelő folyót is elnevezte Temzének.

Ezeket az angol város apropóján nevezték el, de akad Új-London is Amerikában – pikáns történettel, ugyanis a helyi tanács által eredetileg javasolt Faire Harbour név annyira nem tetszett nekik, hogy még az őslakosok használta nevet is szívesebben választották volna helyette. Végül Új-London lett a megoldás.

Budapestekben is bővelkedett az USA

Természetesen a Georgiában található Budapestet magyarok nevezték el: 200 magyar borászcsaládot hívtak ide, ők népesítették be és nevezték el a helyet. A dinamikusan fejlődő település jóllétének aztán csúnyán véget vetett a szesztilalom, a helyiek elmentek bányákba dolgozni, a település pedig elnéptelenedett. Állítólag nem sokan sírtak utánuk, a helyieknek ugyanis kezdettől fogva nem tetszett, hogy a jöttmentek angolul sem beszélnek igazán.

Ha további érdekességeket is olvasnál a magyar helynevekről Amerikában, ezt a cikkünket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.