Nápoly, Párizs, Budapest: miért vannak ilyen nevű települések Amerikában?

Olvasási idő kb. 4 perc

Ha a fent felsorolt városokra gondolsz, egész biztosan nem Amerika, hanem az öreg kontinens, Európa jut eszedbe elsőre – pedig Nápoly. Firenze, Párizs vagy épp Budapest akad a tengerentúlon is. Ha kíváncsi vagy, melyik név honnan ered, olvasd el ezt a cikket!

Az amerikaiak számára valószínűleg nem sok furcsa van abban, hogy városaik ilyen neveket kaptak, csak az európaiak szeme akad meg az elnevezéseken, melyek számunkra több évszázados múlttal rendelkező településekre, kultúrára utalnak. Amerikai testvéreik jóval rövidebb történelemre tekinthetnek vissza, és az egészen más jellegű, mint például az itáliai reneszánsz városáé vagy épp a francia fővárosé.  

Az amerikai Nápoly nevét a földrajzi sajátosságok indokolták

Az amerikai Nápoly első lakosai az 1860-as években érkeztek arra a floridai szigetre, amely ma kifejezetten a tehetősek paradicsoma. Ennek a jövőnek ekkor még semmi jele nem volt: a két első ismert lakó Joe Wiggins és Roger Gordon őslakos amerikai, szeminol indián volt.

A korabeli sajtó 1870-1880-ban halban gazdag, kellemes klímájú helyként írt a későbbi Nápolyról, nem csoda, hogy nem is álltak tovább.

Az olasz városról valószínűleg nem ők nevezték el a helyet, hanem azok a szerencsés utazók, akik eljutottak Európába – a földrajzi tulajdonságokat ugyanis nagyon hasonlóként írták le a floridai és az olasz félszigeten található Nápoly esetében, ez volt a névadás motivációja.

Az amerikai Nápoly nagyon nem az a Nápoly, csak a városnév egyezik
Fotó: Mint Images / Getty Images Hungary

1887-ben aztán egy csapat Kentuckyból származó, gazdag üzletember megvette a várost, építtetett oda egy hatalmas kikötőt jellegzetes, T alakú mólóval, ami megalapozta Nápoly élénk kereskedelmét. A kellemes időjárás miatt a gazdagok ettől kezdve választják téli rezidenciául, a Naples, azaz Nápoly Hotel pedig ezzel párhuzamosan a társasági élet központja lett. Az idő elteltével egyre inkább a gazdagok játszóterévé vált, az alig 20 ezer lakossal rendelkező városkának beceneve Paradise Coast, azaz Paradicsom-part, ami ez esetben természetesen nem az élelmiszerre, hanem a paradicsomi körülményekre utal. Ezeket ma pazar golfpálya – állítólag a világ legjobbja –, fehér homokos strandok és luxusotthonok egészítik ki. Az olaszországi Nápoly teljesen más, a floridai inkább trópusi rejtekhely milliomosoknak.

Firenze nevű amerikai városból több is akad

De csak egyetlen olyan van köztük, amelyet az olaszországi Firenze miatt neveztek el Firenzének. Ez Alabamában található, nevét Ferdinand Sannoner mérnöktől kapta, aki az olaszországi Livornóban született. A férfi Napóleon földmérőjeként dolgozott, 1816-ban érkezett az Egyesült Államokba. A várost hazája tiszteletére nevezte el, és annak földjéből neki is ajándékoztak valamennyit.

Területén már 1779-től kezdve élt ember, de a hivatalos alapítás Sannoner nevéhez kötődik 1818-ban. A város mezőgazdasága, fakitermelése, élelmiszeripara és gyáripara is jelentős, de 1830 óta egyetemi város is az Észak-alabamai Egyetemnek köszönhetően.

Idézőjel ikon

Saját reneszánsz fesztivált és vásárt is rendez évről évre,

ezzel erősítve a köteléket, mely az olasz Firenze és amerikai testvére közt húzódik.

Párizsból tucatnyi akad

Eiffel-torony a texasi Párizsból
Fotó: Marti157900 / Getty Images Hungary

Egészen pontosan 26 olyan város, település, falu, közösség van az Amerikai Egyesült Államokban, amely a múltban vagy még ma is a Párizs nevet viselte, viseli. Emeljük ki ezek közül talán a texasi fények városát, amelyet a francia főváros után neveztek el. A település 170 kilométerre fekszik Dallastól, és azt követően indult ütemes fejlődésnek, hogy 1876-ban elérte a vasút. Alapításának időpontja 1845, a hajózás helyi központja és régiós orvosi ellátási centrum is. Szépségeiről nem igazán szól a fáma, ami talán nem véletlen, holott található benne egy Eiffel-torony-másolat is, szerény, mintegy 20 méteres magassággal, csúcsán egy piros cowboy-kalappal.

Az Eiffel-torony egyébként hasonlóan népszerűen másolt dolog, mint amennyire Párizs neve az: az USA-ban 15 darab is készült belőle, természetesen Las Vegasba is jutott egy. Ezek közül nem mind van már meg, és akad egész aprócska is, melyet egy kávézó állított csak ki turistacsalogatónak.

London sem csak a szigetországban van

Hanem rögtön három ilyen nevű városba is eljuthat az, aki Amerikát járja. Ohio, Arkansas és Kentucky államok települései mellett 14 közösség is felvette az angol főváros nevét. 

A legnagyobb London Anglián kívül egyébként Kanadában van, egy brit katona alapította, és még az azt átszelő folyót is elnevezte Temzének.

Ezeket az angol város apropóján nevezték el, de akad Új-London is Amerikában – pikáns történettel, ugyanis a helyi tanács által eredetileg javasolt Faire Harbour név annyira nem tetszett nekik, hogy még az őslakosok használta nevet is szívesebben választották volna helyette. Végül Új-London lett a megoldás.

Budapestekben is bővelkedett az USA

Természetesen a Georgiában található Budapestet magyarok nevezték el: 200 magyar borászcsaládot hívtak ide, ők népesítették be és nevezték el a helyet. A dinamikusan fejlődő település jóllétének aztán csúnyán véget vetett a szesztilalom, a helyiek elmentek bányákba dolgozni, a település pedig elnéptelenedett. Állítólag nem sokan sírtak utánuk, a helyieknek ugyanis kezdettől fogva nem tetszett, hogy a jöttmentek angolul sem beszélnek igazán.

Ha további érdekességeket is olvasnál a magyar helynevekről Amerikában, ezt a cikkünket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?