Elhunyt a kvízmester: Vágó István legemlékezetesebb műsorai

Olvasási idő kb. 3 perc

Elhunyt Vágó István. A népszerű műsorvezetőt, a hazai kvízjátékok legismertebb alakját 74 éves korában érte a halál. Legsikeresebb műsoraival emlékezünk rá.

74 éves korában váratlanul elhunyt Vágó István korábbi műsorvezető, akit a tévénézők évtizedeken keresztül rendszeres ismerősként köszönthettek a képernyőn. Az ország kvízprofesszora vegyészmérnökként diplomázott, szabadidejében pedig a Favágók zenekart erősítette basszusgitárosként; szintén jól ismert volt közéleti szerepvállalásáról és a Magyar Szkeptikus Társaságban – melynek korábban elnökeként is szolgált – betöltött szerepéről. De a többség természetesen három legfontosabb műsoráról emlékszik rá.

Álljunk meg egy szóra!

A 27 éves Vágó István a Riporter kerestetik műsor 1976-os évfolyamában tűnt fel a Magyar Televízió képernyőjén, ahol Vitray Tamás a döntő után felajánlotta neki egy barkochba játék vezetését, így indult hosszú összefonódása a tévés kvízek műfajával. A zsűriben ott volt (az idén 91. évét betöltött) Grétsy László nyelvész is, aki szintén felfigyelt Vágó tehetségére és évekkel később, 1987-ben vele közösen indította el az Álljunk meg egy szóra! című nyelvművelő műsort.

A kultikussá vált műsor a helyes nyelvhasználat és helyesírás fontosságát hangsúlyozta a nézőknek – manapság már szinte elképzelhetetlen főműsoridőben hasonló –, sikerét mutatja, hogy tíz éven keresztül futott, nívódíjjal jutalmazták és még könyv is jelent meg belőle.

Mindent vagy semmit!

A Magyar Televízióban 1993-tól, majd a TV2 műsorán 1997 és 1999 között futott Mindent vagy semmit! az Egyesült Államokban az 1960-as évek óta népszerű Jeopardy (Kockázat) című tévévetélkedő magyar átirata volt, a hazai tévések azonban nem elégedtek meg az eredeti licenc átvételével, néhány ponton átalakították a formátumot, mivel a műsorvezető nem volt hajlandó azt egy az egyben megcsinálni.

Az amerikai jogtulajdonossal kötött szerződés megtiltott bármilyen változtatást, Vágó és a producerek azonban trükkösen kicselezték őket: készítettek egy, az eredeti licencnek minden ponton megfelelő adást, mely sohasem ment le a tévében, de megmutathatták a jogtulajdonos képviselőjének, amikor éppen Magyarországon járt ellenőrizni. Gondjuk volt rá továbbá, hogy az illetőt éppen akkor vigyék az operába vagy vacsorázni, amikor a módosított formátumú műsor ment a tévében.

A Mindent vagy semmit! kétségtelenül a ’90-es évek legnépszerűbb magyar vetélkedője volt, melyben még valóban a műveltség számított – a YouTube-on visszanézve az egykori adásokat szinte megdöbbentő, mennyire komoly tudásra, alapos felkészültségre volt szüksége a játékosoknak. A műsor a gyakran már-már bizarr tárgynyeremények kapcsán is emlékezetessé vált, az ügyes játékosok többek között hajlakkal, kolbásszal, ébresztőórával és üvegvázával is gazdagodhattak, a főnyeremény viszont nem kevesebb, mint egy autó volt. Az alább látható videóban pedig nem kisebb személyiség bukkan fel a játékosok között, mint az internetes mémként világhírűvé vált Arató András, vagyis Hide the Pain Harold.

Legyen ön is milliomos!

Vágó kvízprofesszori karrierjére természetesen a 2000-ben az RTL Klubon indult Legyen ön is milliomos! tette fel a koronát, mely akkor már a világ legnépszerűbb vetélkedőjének számított, a Nagy-Britanniában debütált formátumot mintegy 160 országban vették meg világszerte. A Milliomos a viszonylag egyszerű szabályok és jelentős elnyerhető pénzösszegek (eredetileg 25, később 40, majd 50 millió forint) mellett a pszichológiai hadviseléssel hódított, a játékosokat alaposan megdolgoztatta a műsorvezető és a szándékosan izzasztó, feszültségkeltő stúdióbeli környezet. Vágó saját bevallása szerint kezdetben nehezen szokott hozzá ehhez a „gonoszkodó” szerepkörhöz, segíteni szeretett volna a játékosoknak, melyet azonban a „munkaköri leírása” tiltott.

A műsor – melyet Vágó 2008-ig vezetett, később Fábry Sándor és Friderikusz Sándor is váltotta őt, jóval kevesebb sikerrel – történetében egyetlen ember, Cserey Gábor köztisztviselő vihette haza a 40 milliós fődíjat, miután sikerrel megválaszolta az utolsó, 15. kérdést, mely azt firtatta, mikor lett a magyar országgyűlés színhelye Pozsony. A Milliomos számos más emlékezetes pillanattal is szolgált, volt például hasbeszélő a játékosok között, de olyan személy is, aki hihetetlen döntésképtelenségével dühítette a műsorvezetőt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.