Tényleg léteztek unikornisok, de biztos nem így képzelnéd el őket

Olvasási idő kb. 2 perc

Az unikornisok élőhelye a valóságban Szibéria volt: így néztek ki a furcsa állatok.

Hatalmas orrszarvúnak hamarabb neveznéd az állatot, mint bármi egyébnek: az unikornisokkal kapcsolatos elképzeléseinket forgatja fel fenekestül az, ahogyan a szibériai unikornis kinézett.

Ilyen volt a szibériai unikornis

Hosszú szarvat viselt orrán, és Eurázsia pusztáin barangolt: az unikornisok legendáinak atyja is lehetett az az állat, amely még 39 ezer évvel ezelőtt is taposta földünket. Létezésének tényét már jó ideje ismerték a kutatók, nemrég azonban az is kiderült, miért pusztulhatott ki: túl válogatós volt.

Ez ugyanakkor nem csak a szibériai unikornisnak is nevezett egykori rinocéroszra igaz – a mai orrszarvúk élőhelyükkel kapcsolatosan bizonyultak válogatósnak, ami túlélésüket nehezíti. Minden új ismeret, ami a szibériai rokonnal kapcsolatosan felszínre kerül, segíthet a kutatóknak abban is, hogy az orrszarvúk túléléséért tehessenek.

A szibériai unikornis megjelenését a legjobban a bumfordi jelző írja le
Fotó: estt / Getty Images Hungary

Válogatóssága okozta vesztét

De lássuk előbb, mit is érdemes tudni a szibériai távoli rokonról! Mintegy négy tonnát nyomott, és korábban azt hitték, hogy 100-200 ezer évvel ezelőtt halt ki. 23 példány csontvázának analizálása ugyanakkor világosan megmutatta, hogy ez téves elképzelés volt: 

még 39 ezer éve is éltek példányai, ami azt jelenti, hogy a korai emberek láthatták ezeket a furcsa élőlényeket.

Az állat DNS-e más volt, mint a mai orrszavúké – a legfrissebb eredmények szerint 40 ezer éve vált ketté a mai orrszarvúk és az egykori unikornis-orrszarvúk vérvonala. Ezt követően nem sokkal az utóbbi faj ki is halt, vele távoztak a földről az ősi orrszarvúk is.

Az állat afféle történelem előtti fűnyíróként kizárólagosan száraz füvet volt hajlandó fogyasztani, amint azt a kutatók a megmaradt csontvázak fogainak tanulmányozásával megállapították, végüket pedig a jégkorszakot követő felmelegedés hozta el. A felmelegedéssel fokozatosan csökkent a fűvel borított területek mérete, a szibériai unikornis pedig nem tudott már mit enni.

A felmelegedés miatt intettünk búcsút ennek a lénynek
Fotó: Corey Ford/Stocktrek Images / Getty Images Hungary

Évezredek óta ismert a mitikus lény

Az unikornisoktól meglehetősen eltérő testfelépítéssel rendelkező orrszarvúk mellett

a narválokat is emlegetni szokták mint a misztikus lények és a róluk szóló történetek alapjául szolgáló állatokat:

a narvál sem kecsesebb jószág, így nehéz lenne megállapítani, melyik faj hatására születtek a misztikus lények.

Az ugyanakkor biztos, hogy már Mezopotámiából származó írásokban is fellelhetjük az unikornisokról szóló történeteket, de Indiában, Kínában és a görögöknél is ismerős mitikus lény az unikornis. A Biblia is utal egy egyszarvú lényre, mely egyes értelmezések szerint Krisztus allegóriája: nos, vele még nehezebb gondolatban összekötni a szibériai unikornist, de ez is mutatja, milyen régi és fontos szimbólum az unikornis.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.