A tűzijáték fejlődése hosszú utat járt be felfedezése óta: kezdetben még bambuszt égettek tűzön, ma pedig akár te is elindíthatsz pár rakétát a kertedben.
A történészek egy része szerint a kínai Liujangban használhatták az első tűzijátékokat – persze ne olyasmire gondolj, mint amit mi ma ezen név alatt ismerünk. Amennyiben valóban ők voltak az elsők, akkor a tűzbe dobott bambuszrudakat tekintjük az első tűzijátékoknak, melyeket időszámításunk előtt 200 évvel találtak fel. A bambusz pukkanással pattant szét a tűzben, amire azért volt szükség, hogy a rossz szellemeket elűzzék a zajjal.
A tűzijáték eredete
Nem kellett ugyanakkor nagyon sokat várni arra sem, hogy a ma tűzijátékként ismert látványosság alapjai megszülessenek. Időszámításunk szerint 600–900 között alkották meg a kínaiak a puskaport, amit nemcsak fegyverekben lehetett használni, hanem a már említett bambuszrudakba, illetve később papírba is töltötték azt. Ez már jóval közelebb van a ma ismert, ember készítette a tűzijátékokhoz, mint egy egyszerű növénydarabka.
A 13. században aztán Európába is eljutottak az első tűzijátékok, melyeket a 15. századtól kezdve már előszeretettel alkalmaztak vallási ünnepeken.
Az olaszok kezdtek elsőként saját tűzijátékot gyártani, a kontinens uralkodói pedig kapva kaptak az alkalmon, hogy a zajos és fényes spektákulummal emelhessék uralmuk, ünnepeik és kastélyuk fényét.
A tűzijátékot aztán természetesen Amerikába is magukkal vitték az Újvilág meghódítói, ahol a július negyedikei, függetlenség napi tűzijátékok alkalmával manapság már dollármilliókat lövöldöznek el a patrióták.
Hadi célokra is használták ezeket az eszközöket
Magyarországon állítólag Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvője volt az első olyan esemény, amelyet tűzijáték is ünnepelt: a rakéták egy részét lőtték az égbe, más részük földre rögzített állványzaton tündökölt. A török uralom idején azonban nem tudott tovább terjedni ez a látványosság – bár Budavár 1686-os visszafoglalását azért tűzijátékkal ünnepelték a magyarok –, a 18. században, a Rákóczi-szabadságharcot követően tudott ismét teret nyerni ez a fajta szórakozás.
Érdekesség, hogy tűzijátékot hadászati céllal is használtak a magyarok is: az egri vár védői tűzkereket küldtek le a törökökre, de az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is szerepet kaptak ezek az eszközök.
Felelősen dönts a tűzijátékkal kapcsolatban!
A tűzijáték valódi elterjedése Anton Stuwernek köszönhető, aki a Városligetben rendszeresen tartott tűzijátékokat: ezektől kapott kedvet Emmerling Adolf és Janitsári István arra, hogy ők is ilyen eszközök gyártásába fogjanak.
A magyar pirotechnika megalapítóinak üzemét a második világháború után államosították, és szintén 1946-ban betiltották a magántűzijátékokat.
Egészen 1993-ig nem volt lehetőség arra, hogy valaki saját maga vehessen vagy rendelhessen vállalkozótól tűzijátékot.
Ma már szabadon vásárolhatunk tűzijátékot a szilvesztert megelőző időszakban, ám ezt csak a megjelölt időpontokban használhatjuk fel. Ha úgy döntesz, idén szilveszterkor te is tűzijátékot lőnél ki, azt megelőzően alaposan olvasd el a használati utasítást, hogy ne legyen baj az ünneplésből – de érdemes azt is átgondolni, vajon biztosan szükséged van-e erre a fajta szórakozásra, amely a természetnek nem kedvez túlzottan.
