Kis-Moszkva fedőnéven emlegették csak a tótvázsonyi erdőben található atombunkert. A Veszprém vármegyei község mellett évekig rejtve folyt a katonai munka.
Míg a legtöbb bunker a nagyvárosok központi helyén, elérhető helyszínen található, a tótvázsonyi bunker a településtől viszonylag távol várta azt, hogy egyszer ténylegesen használatba vegyék rejtett funkcióit is. Erre soha nem került sor, csak katonai állomásként működött, szerencsére a hidegháború nem lépte át azt a határt, hogy a Kis-Moszkvából valódi hadműveletet indítsanak.
Kis-Moszkva valójában egy valóságos városrész, egy katonai település a településhez hozzánőve. A felszínen laktanya, alatta atombunker található, melyet magyar katonák elképesztő összegekből építettek a szovjet megszállás idején.
Titkos atombunkert hoztak létre Tótvázsonyban a szovjetek
A két, itt található atomtárolót a szovjetek adták, és alkalmasak voltak arra, hogy egy esetleges támadás esetén is sértetlenül megússza tartalmuk. A területet árammal is ellátott, tripla szögesdrót védte a külvilágtól, ez még abban az időben is szokatlan
elővigyázatosságnak tűnt.
Valódi funkciója sokáig ismeretlen volt, a közvélemény előtt ugyanis a MN1480-as számú 5. harckocsi ezrednek nevezték az itt állomásozókat, de ők valójában egy rakétaezred voltak. Mindkét tárolót a lehetőségekhez mérten teljesen álcázták, gépkarabélyos őrök óvták.
Nem volt szükség a töltetekre
Ma már csak a „Halott Atomvárosként” hivatkoznak a területre, melyben egykor fegyelmezett és aktív élet folyt. Az egykori atombunkernek saját Facebook oldala is van.
A laktanya 1990 óta áll üresen.
Hazánkban – állítólag – négy helyen tároltak a szovjetek atomot, Császáron, Tabon, Kunmadarason, illetve Kiskunlacházán. A töltetek szállítását általában éjszaka végezték a katonai konvojok, a műholdak átállásának idején.
Kis-Moszkva mintegy 36 hektáros területén hét tényleges óvóhely is rendelkezésére állt az itt szolgálatot teljesítőknek.
Ha érdekel, mivé lett Kádár János egykori balatoni nyaralója, ezt a cikkünket is olvasd el!
