A troli a szocializmus miatt piros, de mi a helyzet a többi járművel?

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha te is azok közé tartozol, akiket érdekel, miért sárga a villamos, piros a troli és kék a busz a tömegközlekedésben, kattints! Kiderül, mit lehet tudni a járművek színéről!

Ha egy fővárosi gyereket megkérdeznek, hogy milyen színű egy troli, villamos vagy busz, egészen biztosan azonnal rá fogja vágni, hogy piros, sárga, illetve kék árnyalatban pompáznak ezek. Na de vajon miért éppen ezekben?

Innen a trolik színe

A trolikkal kapcsolatosan ismert a több mint városi legenda: a 70-es járat Sztálin elvtárs születésnapja miatt kapta éppen ezt a számot 1949-ben, viszont hiba lenne azt hinni, hogy ez volt a legeslegelső trolivonal a fővárosban. Az jóval korábban, 1933 decemberében nyílt meg 7, később 7T jelzővel, és nem is tett meg túl nagy utat: a Vörösvári úttól az Óbudai temetőig  közlekedett  mindössze.

Ez a járműszín a szocializmus miatt alakult ki
Fotó: Aleksei Savin / Getty Images Hungary

A világháborúban aztán ez a vonal teljesen megsemmisült, és nem is volt már később akarat újjáépítésére, helyette 1949 decemberében indult el a 70-es járattal a ma is ismert trolihálózat fejlődése. Ez a vonal a korábbi 10-es villamos útvonalán közlekedett, és természetesen szovjet járművekkel indult. 

A későbbiekben aztán magyar gyártású trolibuszok váltották fel ezeket: az ötvenes évektől kezdve az Ikarusz gyártotta őket.

Érdekesség, hogy pótkocsis verziót is bevetettek a járműből, ám ez balesetveszélyesnek bizonyult, ezért aztán a csuklós változat vette át helyét. A szín kezdettől fogva, kitartóan a piros: ismerve, hogy Sztálin születésnapján indult az első járat, és tudva azt is, milyen volt ekkor a magyar állam berendezkedése, a szocializmus szerepét érezni a dologban egyáltalán nem elhamarkodott véleményalkotás…

A villamos nem volt mindig sárga jármű

Mi a helyzet ugyanakkor a villamosokkal? Ezt a kérdést már nem olyan könnyű megválaszolni, mivel a sárga közel sem volt egyeduralkodó a járművek festésében egy jó darabig. A lóvasút kocsijai barna vagy zöld színűek voltak, és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság is a barna színt vitte tovább. Ekkoriban volt még konkurens társaság is: a Budapesti Városi Vasút „sárga villamos” néven ismert kocsikkal szállt be az utasok kegyeiért folyó versenybe.

Idézőjel ikon

Ezek a villamosok ugyanakkor zöldek voltak, hogy nagyobb legyen a zavar…

A villamosok nem voltak mindig sárgák
Fotó: rhkamen / Getty Images Hungary

A sárga szín az 1900-as években jelent meg, és állítólag pénzügyi okok játszottak szerepet ebben a döntésben – illetve az is szempont lehetett, hogy a sárga olyan szín, amelyet nagyon könnyű észrevenni, így kisebb az esélye egy balesetnek akkor, ha ilyen, jól látható árnyalatban pompázik egy jármű.

Még az 1910-es években is megjelentek ugyanakkor drapp fényezésű villamosok, és a későbbiekben is voltak olyan kocsik, amelyeken fehér vagy barna csíkok is díszelegtek. Hiába jut eszünkbe a sárga a villamosok kapcsán, még ma is előfordulhat, hogy olyan járműbe szállunk be, amelyen egyéb színek is láthatók.

A buszok kékje lehetett volna más is

Ami a buszokat illeti, a teljesen egységes kék árnyalat csak a 2010-es évek döntésének eredménye: ekkor felmenő rendszerben, a fényezést igénylő buszok átszínezésével álltak neki a járművek égkék színűvé varázsolásának. Ekkor már majdnem 100 éves volt a magyarországi buszközlekedés: az első járat még 1915-ben indult útjára, egy benzines és egy akkumulátoros, azaz elektromos busszal.

kék színű busz hátulnézetből
A buszok kékje nemrég egységesedett
Fotó: m-gucci / Getty Images Hungary

A világháborúk persze közbeszóltak a buszvonalak üzemeltetését illetően is, az ekkori elektromos jármű ugyanakkor még sárga színben pompázott.

A húszas években volt ötlet arra vonatkozóan is, hogy pirosak legyenek a járművek, ám ezt akkor politikai okokból elvetették. A választás a kékre esett ehelyett – ennek pontos oka nem ismert, mindenesetre mostanra teljes mértékben elterjedt, hogy a buszok kékek. Ha a tömegközlekedés mellett érdekel az is, hogy az emberek mit hagynak el a vonatokon, ez a cikkünk is tetszeni fog!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.