Fontos vitát zártak le a Stonehenge köveiről: helyüknek semmi köze a természethez

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Úgy tűnik, pont került egy évtizedek óta húzódó tudományos vita végére: a kutatók szerint nem a jégkorszak idején mozgó gleccserek, hanem emberek szállították a híres kőtömböket a Stonehenge helyszínére.

A vitatott kő, az úgynevezett Newall Boulder, egy 22x15x10 centiméteres darab, amelyet még 1924-ben emeltek ki a Stonehenge környékéről. Az Aberystwyth Egyetem kutatócsoportja új vizsgálatok alapján azt állítja, nincs bizonyíték arra, hogy a gleccserek valaha elérhették volna az építmény helyszínét, azaz a dél-angliai Salisbury Plain-t.

Kiderült az igazság a Stonehenge köveiről

A vizsgált kő származási helye a walesi Craig Rhos-y-Felin, amely több mint 200 kilométerre van a kőemléktől. A friss vizsgálatok szerint a kő nem gleccser által sodródott „jégvándor” (glaciális erratikus kő), hanem emberi kezek szállították a neolitikum idején, és valószínűleg egy korábbi, mostanra összetört monolit része volt.

Eddig mindent rosszul tudtunk a Stonehenge köveinek keletkezéséről
Fotó: Marianne Purdie / Getty Images Hungary

Ez a felfedezés alátámasztja azt az elméletet, hogy a kisebb méretű, úgynevezett „bluestone” kövek – amelyek a Stonehenge korai építési szakaszaiban kerültek a helyükre – is tudatos emberi szállítás eredményei. A kutatók szerint, ha gleccserek vitték volna őket, akkor a feltűnő kőzetfajtát, a pöttyös doloritot, máshol is meg kellett volna találni keletebbre Wales-től. Ilyen nyom azonban nincs, ami tovább erősíti az emberi szállítás elméletét.

A tanulmány szerint a kő felszínének jellegzetességeit, amelyeket korábban a jégformálódás nyomaiként értelmeztek, egyszerű időjárási hatások is okozhatták. A tudósok így megerősítették korábbi álláspontjukat: a Stonehenge alapkövei nem a természet szeszélye, hanem őseink lenyűgöző teljesítménye révén kerültek a helyükre.

Ha kíváncsi vagy a 10 ókori rejtélyre, amit máig nem sikerült megfejteni, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.