Fontos vitát zártak le a Stonehenge köveiről: helyüknek semmi köze a természethez

Olvasási idő kb. 2 perc

Úgy tűnik, pont került egy évtizedek óta húzódó tudományos vita végére: a kutatók szerint nem a jégkorszak idején mozgó gleccserek, hanem emberek szállították a híres kőtömböket a Stonehenge helyszínére.

A vitatott kő, az úgynevezett Newall Boulder, egy 22x15x10 centiméteres darab, amelyet még 1924-ben emeltek ki a Stonehenge környékéről. Az Aberystwyth Egyetem kutatócsoportja új vizsgálatok alapján azt állítja, nincs bizonyíték arra, hogy a gleccserek valaha elérhették volna az építmény helyszínét, azaz a dél-angliai Salisbury Plain-t.

Kiderült az igazság a Stonehenge köveiről

A vizsgált kő származási helye a walesi Craig Rhos-y-Felin, amely több mint 200 kilométerre van a kőemléktől. A friss vizsgálatok szerint a kő nem gleccser által sodródott „jégvándor” (glaciális erratikus kő), hanem emberi kezek szállították a neolitikum idején, és valószínűleg egy korábbi, mostanra összetört monolit része volt.

Eddig mindent rosszul tudtunk a Stonehenge köveinek keletkezéséről
Fotó: Marianne Purdie / Getty Images Hungary

Ez a felfedezés alátámasztja azt az elméletet, hogy a kisebb méretű, úgynevezett „bluestone” kövek – amelyek a Stonehenge korai építési szakaszaiban kerültek a helyükre – is tudatos emberi szállítás eredményei. A kutatók szerint, ha gleccserek vitték volna őket, akkor a feltűnő kőzetfajtát, a pöttyös doloritot, máshol is meg kellett volna találni keletebbre Wales-től. Ilyen nyom azonban nincs, ami tovább erősíti az emberi szállítás elméletét.

A tanulmány szerint a kő felszínének jellegzetességeit, amelyeket korábban a jégformálódás nyomaiként értelmeztek, egyszerű időjárási hatások is okozhatták. A tudósok így megerősítették korábbi álláspontjukat: a Stonehenge alapkövei nem a természet szeszélye, hanem őseink lenyűgöző teljesítménye révén kerültek a helyükre.

Ha kíváncsi vagy a 10 ókori rejtélyre, amit máig nem sikerült megfejteni, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Gyönyörű színésznő és feltaláló volt: segített megnyerni a második világháborút

A huszadik század egyik legelbűvölőbb hollywoodi sztárjaként sokáig csak a „világ legszebb nőjeként” emlegették, ám Hedy Lamarr sokkal több volt egy ragyogó arcnál a filmvásznon. A kulisszák mögött egy zseniális elme rejtőzött, aki egy olyan találmánnyal segítette a szövetségeseket a második világháborúban, amely nélkül ma nem lenne se wifi, se Bluetooth.

Életem

Lépcsőzhet a tacskó? Ezek a mozgások nem ajánlottak a kutyáknak

A felelős kutyatartás fogalma nem merül ki a minőségi táplálásnál és az együtt töltött időnél: kedvencünk mozgásszervi egészsége nagyban függ attól, milyen fizikai feladatok elé állítjuk nap mint nap. Bár a kutyák atletikusak, bizonyos fajták sajátosságai és a modern életmód olyan kockázatokat jelentenek kedvenceink számára, amelyek súlyos gerinc- és ízületi sérülésekhez is vezethetnek.

Offline

Kvíz: te tudod, mit jelentenek ezek a régi magyar szavak?

A szavak nem örökéletűek: ahogy a világ változik körülöttünk, úgy kopnak ki egyes kifejezések a mindennapi használatból, vagy alakul át a jelentésük. Régi szóvá válhat egy kifejezés azért, mert eltűnik az a tárgy vagy szokás, amit jelölt, vagy mert egyszerűen újabb, divatosabb szó veszi át a helyét.