Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nagy-Britannia gyarmatosítási törekvései jelentősen befolyásolták az újkori történelmet főként az afrikai és az ázsiai kontinensen. A 19. században már nagyhatalmi státusszal bíró európai ország mindent megtett annak érdekében, hogy bebizonyítsa a világnak, nem lehet vele packázni. Ez történt az angol-zanzibári háborúban is, amelyet a világ legrövidebb háborújaként jegyeznek.
A britek számára maga a konfliktus nem volt jelentős, ám zanzibári jelenlétük megőrzése stratégiai jelentőséggel bírt, több szempontból is. Ennek érdekében pedig mindenre hajlandóak voltak.
Ezért tört ki ez a rövid háború
1896 augusztusában meghalt a britbarát szultán, Hamad bin Thuwaini. Noha sosem bizonyították be, a rossz nyelvek szerint unokatestvére, Khālid ibn Barghash mérgezte meg, hogy átvegye a hatalmat és elfoglalja a trónt. Ezzel a briteknek több problémája is volt. Egyrészt nem Khālidot akarták a trónra ültetni, mert ő a Nagy-Britannia gyarmatosítási törekvéseivel szembemenő németekkel szimpatizált. Az angolok pedig nem kockáztathatták, hogy egy másik földrészen csatát veszítsenek, ugyanis az európai pozíciójukat is meggyengítette volna.
Ezen kívül a ma Tanzániához tartozó szigetcsoport számos ásványkincsben gazdag volt, és itt futottak össze azok a kereskedelmi hajóútvonalak is, amelyek az akkor szintén brit fennhatóság alatt lévő Indiát Európával összekötötték. Az angolok nem engedhették, hogy másik ország felügyelje ezeket az útvonalakat.
Így zajlott le ez a rövid háború
Amikor Khālid saját magát kiáltotta ki Hamad utódjának, a britek azonnal felbőszültek, és ultimátumot adtak a németbarát szultánnak. Nem is akármilyet. Vagy lemond a trónról 1896. augusztus 7-én reggel 9 óráig, vagy az angolok lerohanják Zanzibárt. Khālid természetesen ragaszkodott a hatalmához, így nemet mondott, és egy hosszabb harcra készült fel. Megerősítette a palotát, és 2800 fegyveres támogatójával ott várta a briteket. Emellett pedig a felfegyverezett jachtját a kikötőbe küldte.
A britek, az ultimátumnak megfelelően, 9 óra 2 percig vártak, majd a kikötőben állomásozó hadihajók tüzet nyitottak Harry Lawson tengernagy vezetésével.
Khālid és az egyetlen hadihajója nem volt felkészülve ilyen nehéztüzérségre, így a jacht rövid idő alatt elsüllyedt, a palotát pedig majdnem porig rombolták a britek, majd partra szálltak, és elfoglalták, ami a palotából megmaradt.
Mindezt összesen 38 perc alatt. Khālid ugyan elmenekült a német konzulátusra, ám később, az első világháború alatt a britek elfogták.
A világ legrövidebb háborújában hozzávetőleg 500 zanzibári sebesült vagy halt meg, a brit erők mindössze egy embert veszítettek. Az angolok azonnal a baráti szultánjelöltet ültették a trónra, és többek között ennek következtében Zanzibár 1963 decemberéig brit fennhatóság alatt maradt, utána a szigetcsoport függetlenné vált.
Bár a háború rövid volt, ezzel az angolok egyértelműen demonstrálták erejüket nemcsak a kelet-afrikai térségben, hanem az európai hatalmak felé is.
Afrika igen sokszínű kontinens, ám sajnos milliók élnek szegénységben a kontinens Velencéjében is. Erről szóló cikkünket itt elolvashatod.
