A 2000-es években végzett régészeti feltárások több mint 200 ház, 1000 sírhely, égetőkemencék és egy templom maradványait hozták felszínre a mai Budapest területén.
Korábban több település is létezett, melyekre már csak utcanevek révén emlékszünk. Ezek közül gyűjtöttünk össze most 3+1-et.
1. Alhévíz
Ez a középkori település a mai Tabán területén állt. Alhévíz soha nem volt teljesen önálló település, sokáig Pesthez tartozott. Eredetileg „Kis Pestnek” nevezték, majd a XIV. században vált Buda külvárosává, ekkor már Alhévíz néven.
A település árvizeket és járványokat is túlélt, sőt még a tatárjárást is. Végül a vesztét a törökök hozták el. A helyére mecseteket, dzsámikat és fürdőket építettek, például a Rác és a Rudas fürdők elődeit.

2. Újbécs
Újbécs a középkori Pest külvárosa volt, a mai Váci utca vonalán. Az Anjou-kor idején kezdett fejlődni – Zsigmond király még várat és őrtornyot is építtetett ide, amelynek romjait a Régi posta utcában találták meg. Az őrtoronyból figyelték a Dunát minden irányban, így védekezve a lehetséges támadások ellen.
Újbécs eredetileg önálló település volt, de a XV. század során felépülő új városfal miatt végül Pesthez csatolták, Mátyás király még a várat is lebontatta.

3. Pócsernik
Pócsernik esetében valójában két külön, de ugyanolyan elnevezésű településről van szó.
Mindkettő a mai Óbuda területén volt, az egyik a Duna és a Rómaifürdő között, a másik Békásmegyer vidékén állt. Azt, hogy miért volt kettő falu ugyanazzal a névvel, nem lehet tudni. Mindkét település a tatárjárás idején pusztult el, majd újjáépítették őket, immáron külön névvel – az egyik Póföldének, a másik Pazándoknak lett keresztelve.
Pazándok eleinte hévizek által hajtott malmokkal volt tele, később pusztává vált, és elnéptelenedett. A területét végül Óbuda és Békásmegyer olvasztotta magába.

3+1. Nyék
Nyék Árpád-kori falu volt a mai Budapest területén.
Ma már csak régészeti hagyatékként, Budanyék néven a II. kerület, a Hűvösvölgyi út 78. szám alatt találkozhatunk a település nyomaival. Nyék a honfoglaló magyarok egyik törzse volt, valószínűleg a törzs várjobbágyai voltak a település első lakói. Egyes régészek és történészek szerint több Nyék nevű falu létezhetett (pl. Buda-Nyék, Rákos-Nyék), amelyek ma már nincsenek meg, de néhányuk neve túlélhetett más formákban.
A romkertben Nyék falu templomának romjai ma is megtekinthetők, érdekesség, hogy egyszer I. Szulejmán szultán is eltöltött benne két napot.

Miért tűntek el?
A legfőbb okok a tatárjárás, a török hódoltság, járványok, árvizek és a természetes elnéptelenedés voltak, amelyek mind sok kis települést tettek tönkre. Egyes helyeken újjáépülésük után új városrészek születtek – például Tabán.
Ezek a múltbéli közösségek azonban mára csak utcanevekben, néhány romban vagy régészeti leletben élnek tovább. Ilyen utca- és helyrajzi nevek például a Logodi utca, Kána környéke, vagy Újbécs maradványai.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük a világ legrövidebb településneveit, az egybetűs falvaktól kezdve magyar példákig.
























