Ezek a települések régen Budapesten belül léteztek, ma már csak utcanevek emlékeztetnek rájuk

Olvasási idő kb. 2 perc

A 2000-es években végzett régészeti feltárások több mint 200 ház, 1000 sírhely, égetőkemencék és egy templom maradványait hozták felszínre a mai Budapest területén.

Korábban több település is létezett, melyekre már csak utcanevek révén emlékszünk. Ezek közül gyűjtöttünk össze most 3+1-et.

1. Alhévíz

Ez a középkori település a mai Tabán területén állt. Alhévíz soha nem volt teljesen önálló település, sokáig Pesthez tartozott. Eredetileg „Kis Pestnek” nevezték, majd a XIV. században vált Buda külvárosává, ekkor már Alhévíz néven.

A település árvizeket és járványokat is túlélt, sőt még a tatárjárást is. Végül a vesztét a törökök hozták el. A helyére mecseteket, dzsámikat és fürdőket építettek, például a Rác és a Rudas fürdők elődeit.

Tabán, kilátás a Gellérthegyről a Királyi Palota és a Lánchíd felé (1876)
Fotó: Ladinek Viktor / Fortepan

2. Újbécs

Újbécs a középkori Pest külvárosa volt, a mai Váci utca vonalán. Az Anjou-kor idején kezdett fejlődni – Zsigmond király még várat és őrtornyot is építtetett ide, amelynek romjait a Régi posta utcában találták meg. Az őrtoronyból figyelték a Dunát minden irányban, így védekezve a lehetséges támadások ellen.

Újbécs eredetileg önálló település volt, de a XV. század során felépülő új városfal miatt végül Pesthez csatolták, Mátyás király még a várat is lebontatta.

A Váci utca és a Régi posta utca közötti szakasz (1957)
Fotó: Domonkos Endre / Fortepan

3. Pócsernik

Pócsernik esetében valójában két külön, de ugyanolyan elnevezésű településről van szó.

Mindkettő a mai Óbuda területén volt, az egyik a Duna és a Rómaifürdő között, a másik Békásmegyer vidékén állt. Azt, hogy miért volt kettő falu ugyanazzal a névvel, nem lehet tudni. Mindkét település a tatárjárás idején pusztult el, majd újjáépítették őket, immáron külön névvel – az egyik Póföldének, a másik Pazándoknak lett keresztelve.

Pazándok eleinte hévizek által hajtott malmokkal volt tele, később pusztává vált, és elnéptelenedett. A területét végül Óbuda és Békásmegyer olvasztotta magába.

Békásmegyer, 1965
Fotó: Mészáros Zoltán / Fortepan

3+1. Nyék

Nyék Árpád-kori falu volt a mai Budapest területén.

Ma már csak régészeti hagyatékként, Budanyék néven a II. kerület, a Hűvösvölgyi út 78. szám alatt találkozhatunk a település nyomaival. Nyék a honfoglaló magyarok egyik törzse volt, valószínűleg a törzs várjobbágyai voltak a település első lakói. Egyes régészek és történészek szerint több Nyék nevű falu létezhetett (pl. Buda-Nyék, Rákos-Nyék), amelyek ma már nincsenek meg, de néhányuk neve túlélhetett más formákban.

A romkertben Nyék falu templomának romjai ma is megtekinthetők, érdekesség, hogy egyszer I. Szulejmán szultán is eltöltött benne két napot.

Látóhegyi út, kilátás Törökvész és Nyék felé (1935)
Fotó: Lőrinczi Ákos / Fortepan

Miért tűntek el?

A legfőbb okok a tatárjárás, a török hódoltság, járványok, árvizek és a természetes elnéptelenedés voltak, amelyek mind sok kis települést tettek tönkre. Egyes helyeken újjáépülésük után új városrészek születtek – például Tabán.

Ezek a múltbéli közösségek azonban mára csak utcanevekben, néhány romban vagy régészeti leletben élnek tovább. Ilyen utca- és helyrajzi nevek például a Logodi utca, Kána környéke, vagy Újbécs maradványai.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a világ legrövidebb településneveit, az egybetűs falvaktól kezdve magyar példákig.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Baráth Lilla
Baráth Lilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.