Most nagyon jól járhatsz, ha ilyen régi fotó lapul a fiókodban

Olvasási idő kb. 2 perc

A Keleti-pályaudvar kerül fókuszba, a 140 éves épületről készült legjobb új és régi fotókat keresik egy pályázaton.

Fotópályázatot hirdet a MÁV, melynek keretében olyan új és régi fotókat várnak, amelyek az idén 140 éves Keleti-pályaudvarról készültek. A cél, hogy a beküldött alkotások visszaadják a pályaudvar szépségét és hangulatát – írja a Lelépő.

A Keleti-pályaudvar országunk egyik legforgalmasabb pályaudvara. Neve nemcsak földrajzi helyzetére utal, hanem arra is, hogy az Erdély és Balkán felé tartó vonatoknak ad otthont. A legelső vonat Miskolc felé gördült ki a pályaudvarról, az első érkező utasok pedig Ruttkáról és Zimonyból jöttek. Indult innen Kandó mozdony, sínautóbusz és még az Orient Expressz is. Számos ismert vonat és ember sorsának fontos helyszíne volt tehát a nagy múltú pályaudvar. Forgalmáról árulkodik, hogy 1970 óta metróállomás is tartozik hozzá, 2014 óta pedig az M4-es metró is magáénak tudhat egy megállót a pályaudvarnál.

Idézőjel ikon

Rochlitz Gyula és Feketeházy János építménye nemcsak építészetileg megkerülhetetlen, hanem a mindennapokban is, hiszen naponta több ezer ember megfordul a falai között.

Új és régi fotókat is várnak a Keleti-pályaudvarról
Fotó: Eric Yang / Getty Images Hungary

A Keleti-pályaudvar új és régi fotókon

A MÁV két kategóriában hirdetett meg pályázatot. Az analóg kategória résztvevőitől olyan képeket várnak, amelyek nosztalgikus hangulatba repítik a megtekintőt, és a pályaudvar hangulata mellett az építészeti szépségeire is felhívják a figyelmet.

A digitális kategória pedig új perspektíva bemutatására hívja a fotósokat, és más, eddig nem látott szemszög megörökítésére kéri a jelentkezőket. A beküldési határidő szeptember 30, 18 óra. A legjobb fotókat értékes díjakkal jutalmazzák. További információk a MÁV oldalán érhetőek el. Ha szereted a magyar pályaudvarokat, a Nyugati-pályaudvar is sok érdekességet tartogat számodra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?