A régészek Pompeii egyik fényűző villájában felfedeztek egy különleges dobozt, amelynek fa szerkezete ugyan elpusztult, de tartalma megmaradt a vulkáni hamu alatt. A dobozból mintegy száz apró tárgy került elő, amelyek rejtélyes történeteket mesélhetnek el a hajdani lakók életéről.
A dobozban amulettek, kristályok, gyöngyök, apró figurák, csontból faragott gombok, szkarabeuszok, ametiszt, borostyán és más, szimbolikus jelentéssel bíró tárgyak sorakoztak – írja a Smithsonian Magazin.
A boszorkányos varázslat nyomai a hamu alatt
Kr. u. 79-ben a kitörő Vezúv percek alatt örökre megváltoztatta Pompeii sorsát. Először földrengések rázták meg, majd forró hamu és mérgező gáz öntötte el a várost, amely mindent betemetett. A lakók egy része menekülni próbált, mások otthonaikban kerestek menedéket, de a több méter vastag hamu és a fullasztó hőség elpusztította őket. Pompeii közel 1700 évig rejtve maradt, míg a 18. században újra fel nem fedezték.
A kétezer éve eltemetett Pompei romjai között talált készlet sokak szerint egyfajta „boszorkányládaként” értelmezhető, amelyet jósláshoz, termékenységi rítusokhoz vagy szerelmi varázslatokhoz használhattak.
![]()
Az aprócska bűbájos tárgyak közt voltak miniatűr koponyák, amulettek és kis bábuk is.
Érdekesség, hogy a leletben nem akadtak nemesfémek vagy drágakövek, ami arra utal, hogy nem a villa gazdag úrnőjéhez, hanem inkább egy szolgálóhoz vagy rabszolgalányhoz tartozhatott.
A kutatók szerint a tárgyak egy részét akár nyakláncok részeként is viselhették, nem ékszerként, hanem szertartási kellékként. Ezek az eszközök a mindennapi élet női világába engednek bepillantást, és személyes sorsokat sejtetnek a hamu alá temetett Pompeii lakóiról. Nem kizárt, hogy a doboz tulajdonosa azok között volt, akik a villában próbáltak menedéket találni a Vezúv kitörésekor.
A bugaci Pétermonostora a magyar Pompei elnevezést viseli, mivel a településen homok konzerválta a legendás csata maradványait. Olvasd el ezt a cikkünket is, melyben az ásatásokról adtunk hírt.
























