Egykori várak nyomára bukkant a magyar drónos: lenyűgöző képeket tett közzé

Olvasási idő kb. 2 perc

A Magyar Királyság és azt megelőző államformák sajátos helyzete Európa közepén megkövetelte a folyamatos védekezést. A kezdetektől számos vár épült emiatt a Kárpát-medencében, melyeknek alig töredéke maradt meg napjainkra. A drónok segítségével azonban sok helyen felfedezhetjük maradványaikat.

A várépítések elkerülhetetlenek voltak, hiszen a Kárpátok koszorúja által körbeölelt területre sokak foga fájt a történelem során. A legkorábbi erődítmények földből készültek, ha nem volt már szükség rájuk, a falakat nem építették újjá időtállóbb anyagból, lassan eggyé váltak a talajjal. Helyükön ma legelők, mezők, szántóföldek találhatók, a magasból azonban kirajzolódnak egykori vonalaik, ha drónnal föléjük emelkedünk. 

A földvárak a tatárjárás időszaka előtt általánosnak számítottak Magyarországon. Jelenleg ugyan csak a maradványaikra bukkanhatunk, azonban fontos tudni, hogy mind védettek, kiemelt természetvédelmi oltalmukról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 

Magyarországon a szabolcsi földvár drón segítségével igazán lenyűgöző látványt nyújt
Fotó: Wikimedia Commons

A magyar földvárakat drónfotókon csodálhatjuk meg

A Civertan több várat is dokumentált már, három ezek közül el is érhető. A fenti képen látható szabolcsi földvárral ellentétben a vattai, az emődi és a novaji földvár az azóta a területén burjánzó növényeknek köszönhetően nyújt igazán különleges látványt. 

Hazánk legrégebbi várai ugyan kevéssé impozánsak, mint a középkor kőből épített erősségei, azonban a törvény szavaival élve „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely

Idézőjel ikon

azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel”.

Az Alföldön elsősorban bronzkori, míg a Dunántúl déli részén inkább a vaskor idején épült földvárakat találunk, azonban ezek jelentős része az erózió miatt már nem emelkedik ki a talajból. Az alattuk rejlő régészeti emlékek időről időre felszínre kerülnek, és fontos információkkal szolgálhatnak a Kárpát-medence honfoglalást megelőző történetéről.

Ha kíváncsi vagy arra, miként lehet a modern technológia segítségével rekonstruálni a várakat, ezt a cikkünket is ajánljuk neked. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.