Egykori várak nyomára bukkant a magyar drónos: lenyűgöző képeket tett közzé

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Magyar Királyság és azt megelőző államformák sajátos helyzete Európa közepén megkövetelte a folyamatos védekezést. A kezdetektől számos vár épült emiatt a Kárpát-medencében, melyeknek alig töredéke maradt meg napjainkra. A drónok segítségével azonban sok helyen felfedezhetjük maradványaikat.

A várépítések elkerülhetetlenek voltak, hiszen a Kárpátok koszorúja által körbeölelt területre sokak foga fájt a történelem során. A legkorábbi erődítmények földből készültek, ha nem volt már szükség rájuk, a falakat nem építették újjá időtállóbb anyagból, lassan eggyé váltak a talajjal. Helyükön ma legelők, mezők, szántóföldek találhatók, a magasból azonban kirajzolódnak egykori vonalaik, ha drónnal föléjük emelkedünk. 

A földvárak a tatárjárás időszaka előtt általánosnak számítottak Magyarországon. Jelenleg ugyan csak a maradványaikra bukkanhatunk, azonban fontos tudni, hogy mind védettek, kiemelt természetvédelmi oltalmukról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 

Magyarországon a szabolcsi földvár drón segítségével igazán lenyűgöző látványt nyújt
Fotó: Wikimedia Commons

A magyar földvárakat drónfotókon csodálhatjuk meg

A Civertan több várat is dokumentált már, három ezek közül el is érhető. A fenti képen látható szabolcsi földvárral ellentétben a vattai, az emődi és a novaji földvár az azóta a területén burjánzó növényeknek köszönhetően nyújt igazán különleges látványt. 

Hazánk legrégebbi várai ugyan kevéssé impozánsak, mint a középkor kőből épített erősségei, azonban a törvény szavaival élve „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely

Idézőjel ikon

azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel”.

Az Alföldön elsősorban bronzkori, míg a Dunántúl déli részén inkább a vaskor idején épült földvárakat találunk, azonban ezek jelentős része az erózió miatt már nem emelkedik ki a talajból. Az alattuk rejlő régészeti emlékek időről időre felszínre kerülnek, és fontos információkkal szolgálhatnak a Kárpát-medence honfoglalást megelőző történetéről.

Ha kíváncsi vagy arra, miként lehet a modern technológia segítségével rekonstruálni a várakat, ezt a cikkünket is ajánljuk neked. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?