A tavaszi virágok illata. A tengerparton fújó szélé. A gyerek hajáé. A kedvenc parfümünké. Mindannyian rajongunk különböző illatokért. A tudósok most viszont találtak egy olyat, ami mindent visz.
A szakembereket az érdekelte leginkább, hogy a különböző földrészeken, kultúrákban élő emberek szaglása és preferenciái vajon eltérnek-e egymástól. Van esetleg olyan illat, amit egyetemesen mindenki szeret, vagy az adott közösség és élőhely határozza meg, mit tartunk illatosnak, és mit büdösnek? A tanulmányhoz a világ minden tájáról bevontak tesztalanyokat. Olyan eltérő, változatos környezetben éltek, mint az esőerdők, a tengerpartok, a hegyek és a városok, így a szakemberek sokféle „szagélményt” rögzítettek. Még egy olyan bennszülött nép tagjait is sikerült bevonniuk a vizsgálatba, akik a saját kultúrájukon kívüli illatokkal nagyon ritkán találkoztak.
A legjobb és a legrosszabb illat a világon
Összesen 235 tesztalannyal szagoltattak különböző illatokat, s kiderült, hogy van egy illat, amit mindenki előnyben részesít és kellemesnek tart: a vanília aromája. Természetesen nem ez volt mindenki kedvence, de ezt minősítették kellemesnek a legnagyobb arányban. A második helyet az őszibarackillatú etil-butirát szerezte meg. A skála másik végén az izovaleriánsavnak nevezett illat állt, ez az univerzálisan legkevésbé kedvelt illat. Olyan élelmiszerekben találkozunk vele, mint a szójatej és a sajt, de a lábizzadás folyamatában is termelődik. A macskagyökérben, melyet gyógynövényként gyakran használunk nyugtalanság, álmatlanság esetén, szintén megtalálható. Az izovaleriánsav az állatokra is hat, az ivaros kandúr macskák mániákusan hemperegnek benne, míg az anyag egyik észtere a nőstény csótányok vonzalmat keltő szexhormonjaként működik.
A kutatók szerint az az egyik lehetséges oka annak, hogy az emberek kultúrától függetlenül bizonyos szagokat kellemesebbnek tartanak, mint mások, hogy ez növelte a túlélés esélyeit az emberi evolúció során.
Ennyi szagot képes érzékelni az orrunk
Nézzünk néhány tudományos érdekességet az orrunkról és arról, hogyan befolyásolja az életünket:
Az emberi orr egybillió szagot képes megkülönböztetni. Mindig az adott szagmolekula szerkezete határozza meg, hogy azt kellemesnek érezzük, vagy épp ellenkezőleg. A szagláshoz szükséges szagérzékelő sejtek – belőlük is van 5-6 millió – 30-60 naponta megújulnak. Az az ideg, amely az szagérzékelésért felelős, az egyetlen, ami képes megújulni az emberi testben. Ám a számuk sajnos nem nő, ami arra utal, hogy egyre kevésbé vagyunk ráutalva az orrunkra. Összehasonlításul: egy kutyának 220 millió szagérzékelő sejtje van.
A nők tényleg érzik, ha valaki bűzlik
A szaglás a legrégebbi érzékünk. A kemodetekció – a szaggal vagy ízzel kapcsolatos vegyi anyagok kimutatása a környezetből – a legősibb érzékszerv, a nagyon alacsony evolúciós szinten álló élőlények is rendelkeznek vele. A nők szaglása pedig kimutathatóan jobb, mint a férfiaké. S akár a verejték szagából is képesek megmondani, hogy egy számukra idegen férfi félelmet vagy undort élt-e át, miközben izzadt. Az érzékeléshez nélkülözhetetlen szaglógumóval nem rendelkező nők közül is akadnak, akik érzik az illatokat (főleg, ha balkezesek), míg ugyanerre a férfiak nem képesek. Ugyanakkor minden, egészséges szaglású ember képes arra, hogy egy kézfogás után megmondja tárgyalópartneréről, milyen idegállapotban van. Izraeli kutatók 2015-ös tanulmánya szerint ha a kézfogást követő 30 másodpercben megszagoljuk a tenyerünket, fontos információkat nyerhetünk a másik egészségéről, érzelmi állapotáról és a genetikai kompatibilitásról. A félelemnek, a boldogságnak, az izgatottságnak is szaga van. Ezt nem feltétlenül tudatosan érzékeljük, viszont minden esetben hatással van ránk.
Ha nem érzünk szagokat, ízeket sem
Orrunknak nagy szerepe van az ízek érzékelésében. Az íz valójában nem csupán a szánkból, nyelvünkről érkező információkból áll, hanem jelek kombinációja. Tehát a szaglásunk nagyban hozzájárul az ízérzékeléshez. Ezért nem érzünk ízeket, ha náthásak vagyunk, és eldugult az orrunk.
A szaglás elvesztése jövőbeli betegségeket jelezhet. A csökkent szagérzékelés az Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jele is lehet. A koronavírus is képes szaglásvesztést okozni, de az esetek nagy részében ez az egészséggel együtt visszatér. Néhány esetben a regeneráció évekbe telik. Érdekes tény, hogy az emberiség 5%-a anozmiás, azaz képtelen szagokat érzékelni.
