Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarok kukacnak, az olaszok csigának, a hollandok majomfaroknak nevezik az e-mail-címekben használt @ írásjelet, melynek feladata a címzett neve és a postafiók-szolgáltató elválasztása, például: gipsz.jakab@gmail.com. Az írásjel napjainkban az internet egyik szimbólumává is vált, gyakran látható például netkávézók cégérében. De mit jelent pontosan, és honnét ered ez a furcsa karakter?
Szerzetesek és kereskedők is használták a „kukac” szimbólumot
A kunkori formája nyomán idehaza kukacnak nevezett írásjel eredete jóval az internet felfedezése előtti időkbe nyúlik vissza: a legnépszerűbb elmélet úgy gondolja, középkori kódexmásoló szerzetesek találmánya, akik szerették volna megkímélni kezüket a felesleges munkától, ezért különböző rövidítéseket alkalmaztak a szövegekben. A @ szimbólum a latin ad elöljárószót („-nak, -nek”, például ad analogiam = „valaminek a mintájára”) helyettesítette a vaskos kódexek szövegében, és a két betű egybeolvasztásából született.
Egy másik teória hívei úgy tartják, az írásjel a francia à betű átalakított formája volt, és véletlenül keletkezett: az írnokok minél gyorsabban akarták lejegyezni a számukra diktált szövegeket, ezért nem emelték fel a pennát írás közben, a kérdéses betű átkötését pedig ezzel a kör alakú megoldással végezték. A @ szimbólum első fennmaradt írásos változata egy Francesco Lapi nevű firenzei kereskedő 1536-ban keletkezett levelében található, aki a görög cserépedényekről elnevezett mértékegységet, az amforát jelölte vele. Spanyol és portugál nyelvterületen ugyanakkor a „kukac” írásjel leginkább a bor mérésére használt, egyes területeken ma is használatban lévő, kb. 10 kilogrammnak megfelelő arroba súlymértékegységet jelöli.
A @ szimbólum a kora újkortól kezdve a kereskedelemben vált elterjedtté: az árusok ezzel az írásjellel jelölték, hogy egy adott mennyiségű termék egy darabja mennyibe kerül. Például az „5 alma @ $2” rövidítés feloldása: „az öt alma darabonkénti ára két dollár”, angolul „five apples at two dollars”. A 19. századra azonban a „kukac jel” kiment a divatból, ezért sokáig az írógépek klaviatúráján sem szerepelt – csak hosszú szünet után, az 1970-es években került ismét a reflektorfénybe.
Nem gondolnád, mi volt az első e-mail tartalma
1971-ben Ray Tomlinson, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található BBN Technologies kutatóközpont munkatársa igyekezett megoldást találni rá, miként tudnának üzenetet küldeni egymásnak a különböző számítógépeken – akár jelentős földrajzi távolságban – dolgozó szakemberek az internet elődjének számító ARPANET rendszeresen keresztül (addig csupán ugyanazon a számítógépen tudtak egymásnak üzenetet hagyni a kollégák). A 2016-ban elhunyt Tomlinson fejlesztette ki az elektronikus posta, vagyis az e-mail rendszerét, ehhez volt szüksége egy jelre, mellyel címzéskor elválaszthatja egymástól a címzett felhasználónevét és a számítógépét.
Az e-mail atyja egy kevésbé ismert szimbólumot szeretett volna használni, melyet a felhasználók nem kevernek össze mással, csak erre az egyetlen funkcióra használják; ekkor talált rá a @ jelre, melyet – mint fentebb említettük – angol nyelvterületen a régi kereskedők az „at” szó jelölésére használtak. A kétbetűs szócska természetesen jelentheti a „-nál, -nél” helymeghatározást is, vagyis Tomlinson szándéka szerint arra utalt, az ARPANET rendszer melyik számítógépénél (később melyik e-mail-szolgáltatónál) található a címzett.
A világ első e-mailjét Tomlinson küldte saját magának, és ugyan pontosan nem emlékezett a tartalmára, bevallása szerint olyasmi lehetett, hogy „qwertyuiop”. Az internet világméretű elterjedésével az e-mailezés és a kukac szimbóluma is a mindennapok részévé vált, és manapság már nem is telik el nap anélkül, hogy használnánk. Az írásjelnek egyébként léteznek egyéb modern jelentései is, az angol tudományos nyelvezetben például azokat a körülményeket jelzi, melyek alatt egy bizonyos mérés végbement, és így relevánsnak tekinthető, míg a filozófiai logikában az általunk valóságosnak elfogadott világot jelöli (ellentétben a lehetséges világokkal).
