Mindennap használod, de tudod, pontosan mit jelent a legnépszerűbb internetes szimbólum?

Olvasási idő kb. 3 perc

A magyarok kukacnak, az olaszok csigának, a hollandok majomfaroknak nevezik az e-mail-címekben használt @ írásjelet, melynek feladata a címzett neve és a postafiók-szolgáltató elválasztása, például: gipsz.jakab@gmail.com. Az írásjel napjainkban az internet egyik szimbólumává is vált, gyakran látható például netkávézók cégérében. De mit jelent pontosan, és honnét ered ez a furcsa karakter?

Szerzetesek és kereskedők is használták a „kukac” szimbólumot

A kunkori formája nyomán idehaza kukacnak nevezett írásjel eredete jóval az internet felfedezése előtti időkbe nyúlik vissza: a legnépszerűbb elmélet úgy gondolja, középkori kódexmásoló szerzetesek találmánya, akik szerették volna megkímélni kezüket a felesleges munkától, ezért különböző rövidítéseket alkalmaztak a szövegekben. A @ szimbólum a latin ad elöljárószót („-nak, -nek”, például ad analogiam = „valaminek a mintájára”) helyettesítette a vaskos kódexek szövegében, és a két betű egybeolvasztásából született.

Egy másik teória hívei úgy tartják, az írásjel a francia à betű átalakított formája volt, és véletlenül keletkezett: az írnokok minél gyorsabban akarták lejegyezni a számukra diktált szövegeket, ezért nem emelték fel a pennát írás közben, a kérdéses betű átkötését pedig ezzel a kör alakú megoldással végezték. A @ szimbólum első fennmaradt írásos változata egy Francesco Lapi nevű firenzei kereskedő 1536-ban keletkezett levelében található, aki a görög cserépedényekről elnevezett mértékegységet, az amforát jelölte vele. Spanyol és portugál nyelvterületen ugyanakkor a „kukac” írásjel leginkább a bor mérésére használt, egyes területeken ma is használatban lévő, kb. 10 kilogrammnak megfelelő arroba súlymértékegységet jelöli.

Kódexmásoló szerzetesek használták először a kukac szimbólumot?
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

A @ szimbólum a kora újkortól kezdve a kereskedelemben vált elterjedtté: az árusok ezzel az írásjellel jelölték, hogy egy adott mennyiségű termék egy darabja mennyibe kerül. Például az „5 alma @ $2” rövidítés feloldása: „az öt alma darabonkénti ára két dollár”, angolul „five apples at two dollars”. A 19. századra azonban a „kukac jel” kiment a divatból, ezért sokáig az írógépek klaviatúráján sem szerepelt – csak hosszú szünet után, az 1970-es években került ismét a reflektorfénybe.

Nem gondolnád, mi volt az első e-mail tartalma

Raymond Samuel „Ray” Tomlinson (1941–2016), az e-mail szülőatyja
Fotó: Raytheon BBN Technologies

1971-ben Ray Tomlinson, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található BBN Technologies kutatóközpont munkatársa igyekezett megoldást találni rá, miként tudnának üzenetet küldeni egymásnak a különböző számítógépeken – akár jelentős földrajzi távolságban – dolgozó szakemberek az internet elődjének számító ARPANET rendszeresen keresztül (addig csupán ugyanazon a számítógépen tudtak egymásnak üzenetet hagyni a kollégák). A 2016-ban elhunyt Tomlinson fejlesztette ki az elektronikus posta, vagyis az e-mail rendszerét, ehhez volt szüksége egy jelre, mellyel címzéskor elválaszthatja egymástól a címzett felhasználónevét és a számítógépét.

Az e-mail atyja egy kevésbé ismert szimbólumot szeretett volna használni, melyet a felhasználók nem kevernek össze mással, csak erre az egyetlen funkcióra használják; ekkor talált rá a @ jelre, melyet – mint fentebb említettük – angol nyelvterületen a régi kereskedők az „at” szó jelölésére használtak. A kétbetűs szócska természetesen jelentheti a „-nál, -nél” helymeghatározást is, vagyis Tomlinson szándéka szerint arra utalt, az ARPANET rendszer melyik számítógépénél (később melyik e-mail-szolgáltatónál) található a címzett.

A világ első e-mailjét Tomlinson küldte saját magának, és ugyan pontosan nem emlékezett a tartalmára, bevallása szerint olyasmi lehetett, hogy „qwertyuiop”. Az internet világméretű elterjedésével az e-mailezés és a kukac szimbóluma is a mindennapok részévé vált, és manapság már nem is telik el nap anélkül, hogy használnánk. Az írásjelnek egyébként léteznek egyéb modern jelentései is, az angol tudományos nyelvezetben például azokat a körülményeket jelzi, melyek alatt egy bizonyos mérés végbement, és így relevánsnak tekinthető, míg a filozófiai logikában az általunk valóságosnak elfogadott világot jelöli (ellentétben a lehetséges világokkal).

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.