Franciaországból indult, mára az egész világon elterjedt sportág a tenisz. Középkori királyok játszották, igaz, akkor még tenyérrel, majd kesztyűvel ütötték a labdát. A francia forradalomban is szerepet kapott, és egyáltalán nem volt veszélytelen: több haláleset is kötődik hozzá.
Egészen régre nyúlik vissza a tenisz eredete. A sportág komoly változásokon ment át azóta, hogy a 12. században először kezdték el csupasz tenyérrel egymásnak ütni a labdát az ellenfelek Franciaországban. Ám még ma is játsszák szinte eredeti formájában a „királyok sportját”.
Minden Franciaországban kezdődött
Angolul „real tennis” vagy „royal tennis” néven emlegetik, és napjainkban is játsszák azt a sportot, amelyet a mai tenisz elődjének és ősatyjának lehet tekinteni. Franciaországból indult hódító útjára, ahol a középkorban tenyérrel, majd bőrkesztyűvel ütötték a gyapjúból, szövetből vagy bőrből készített labdát, melyet földdel és állati szőrrel töltöttek meg. Jeu de paume, vagyis tenyérjáték volt a neve, első említése a 12. századra tehető.
Neve a francia Tenez! („fogja”) felszólításból ered: a játékosok gyakran ezt kiáltották, mielőtt adogatni kezdtek.
Ütőt csak jóval később, a 16. században kezdték el használni, amikor az akkor már hatalmas termekben, úgynevezett labdaházakban játszott sport elérte népszerűsége csúcsát.
Királyok sportja
Ehhez azonban már az angolok is kellettek. A százéves háború egyik legfontosabb ütközetében, az azincourt-i csatában ugyanis 1415-ben a britek fogságába esett I. Károly orléans-i herceg, akit mintegy 20 éven keresztül Wingfieldben tartottak fogva.
A herceg szenvedélyes teniszjátékos volt, és a sportról a kényszerű norfolki tartózkodása alatt sem akart lemondani.
A játék annyira megtetszett az angol főuraknak, hogy az 1530-as években VIII. Henrik már teniszpályát építtetett a palotájában. Sőt, a tenisz az angol népi hagyományban is megjelenik: egy nagyjából 1500-ra tehető misztériumjátékban (The Second Shepherds' Play)
a pásztorok az újszülött Jézusnak három ajándékot adnak, melyek közül az egyik egy teniszlabda.
Sir Gawain, a kerekasztal egyik lovagja pedig egy róla szóló lovagregényben (The Turke and Gowin) 17 óriás ellen játszik teniszt.
Maga VIII. Henrik is szenvedélyes teniszjátékos volt. Több feljegyzés mutat arra, hogy az uralkodó második feleségét, Boleyn Annát egy mérkőzésen tartóztatták le, és a király akkor is épp teniszezett, amikor a hóhér bárdja lesújtott a hűtlenséggel, vérfertőzéssel és felségárulással vádolt asszony nyakára. I. Jakab skót király halálához is köze volt a tenisznek:
az uralkodó az ellene küldött orgyilkosok elől a csatornán keresztül akart elmenekülni, ám csapdába esett, mivel a lyukat saját parancsára betömték, hogy ne vesszenek el a teniszlabdái.
A sport népszerűsége egyre nőtt, I. Jakab angol király (csak a neve azonos a pórul járt skót uralkodóéval) idejében már 14 teniszpálya működött London-szerte.
Ma így néz ki a királyi tenisz:
Tragédiák a labdaházban
A tenisz azonban nem csak Angliában bizonyult veszélyes időtöltésnek. X. Lajos például, aki az első labdaházat alapította Franciaországban, a feljegyzések szerint
1316. június 5-én, egy különösen kimerítő meccs után nagy mennyiségű jeges bort ivott, tüdő- vagy mellhártyagyulladást kapott, amibe bele is halt.
VIII. Károly halála is összefüggésbe hozható a sporttal: egy teniszmérkőzésen olyan erősen beverte a fejét egy alacsony szemöldökkőbe, hogy pár óra elteltével kómába esett, majd meghalt – igaz, történészek szerint inkább szifilisz okozta idegrendszeri fertőzés állhatott a dolog hátterében.
Franciaországban a zárt térben, ütőkkel játszott angol változatnak I. Ferenc volt az egyik leglelkesebb híve. Egyre-másra építtette a labdaházakat, a 16. század végére csak Párizsban már 250 helyen lehetett teniszezni. Az uralkodó annak ellenére is kedvelte a sportot, hogy elsőszülött fia és örököse egy labdaházban vesztette életét. III. Ferenc breton herceg ugyanis 1536. augusztus 10-én egy teniszmérkőzés közben megszomjazott. Titkára, az olasz származású Montecuccoli grófja hozott neki egy pohár vizet, amelyet a trónörökös meg is ivott, ám rövidesen összeesett, és pár nappal később meghalt. A gyanú árnyéka természetesen azonnal a grófra vetült, amit csak súlyosbított, hogy szállása átkutatása során egy mérgekről szóló könyvet is találtak – kínzás hatására be is ismerte, hogy megmérgezte a herceget, így Montecuccolit kivégezték.
A vallomás hitelességét azonban némileg kétségessé teszi, hogy a „nyomozást” az a Medici Katalin folytatta le, aki az öröklési sorban III. Ferenc után következő II. Henrik felesége volt, és aki köztudottan igencsak kedvelte a mérgeket…
Forradalmi sport
A tenisznek ez a formája, ami sokban különbözött a ma játszott változattól – a többi között a falakra is lehetett pattintani a labdát – Franciaországból és Angliából kiindulva egész Európában elterjedt:
a Tudorok korára nem nagyon akadt olyan magára valamit is adó udvar, ahol ne lett volna labdaház.
Még a nagy francia forradalomban is szerepe volt: miután a rendi gyűlés szokásos helyszínét XVI. Lajos parancsára lezárták, a harmadik rend képviselői egy közeli labdaházba vonultak. Itt tették le a híres labdaházi esküt, amely a forradalom kezdeti szakaszának egyik jelentős eseményeként került be a történelemkönyvekbe.
Napóleon idejére azonban, az uralkodódinasztiák és a nemesség befolyásának és jelentőségének csökkenésével – a sport mindig is elsősorban az arisztokraták kedvelt időtöltése volt – a „királyi tenisz” népszerűsége csökkent. Az sem sokat segített a dolgon, hogy a sportág az angol puritanizmus célkeresztjébe került, mivel rengetegen fogadásokat kötöttek a mérkőzések kimenetelére.
A mai tenisz aztán jóval később, a 19. század második felében alakult ki: az első teniszklubot 1872-ben hozta létre Harry Gem és Augurio Perera, Frederic Haynesszel és Arthur Tomkinnal közösen, Leamingtonban.
A foci történetében is akadnak érdekességek – tudtad például, hogy a középkorban több száz évre betiltották?
