Meghökkentette még a tudósokat is a világ első vívókönyvének utolsó lapján található ábrázolás, ahol nők kardoznak. Ilyet korábban sehol nem láttak.
1270-1320 közé datálják a mai Németország területén megalkotott Walpurgis Fechtbuch, vagy Liber de Arte Dimicatora nevű kódexet, melyet egy időben a londoni Towerben őriztek. A kézirat vulgáris latin nyelven íródott, és címének megfelelően a kardforgatás művészetét mutatja be, férfi és női vívókkal illusztráltan.
A kardvívás kódexének írója nem ismert egyértelműen, azonban a könyv elején Lutegerus/Ludger név szerepel. A kutatók szerint azonban éppen annyira lehetett az írnok is, mint maga a szerző. A szöveg mellett összesen 32 illusztrált oldal is helyet kapott benne, és ez adja különlegességét is.
Nők is karddal vívnak a kódex lapjain
A kétoldalas illusztrációk mindegyikén két alak vív párbajt egymással, különböző helyzetekben, különféle fegyverekkel. A jelenetekhez verses történetek is tartoznak. Amint azt Kovács Olivér A kard regénye című munkájában hangsúlyozza,
![]()
a 14. század Európájában a kardvívás nem a nemesek privilégiuma lehetett,
valószínűleg meg kellett tudnia mindenkinek védeni magát. A képeken ugyanis nemcsak a hadviselésre képes férfiak, de szerzetesek, diákok és nők is fegyvert ragadnak.
![]()
Lehet, hogy a középkori nők nem is voltak annyira védtelenek?
A közvélekedés értelében ebben az időszakban a nők szinte teljesen alárendelték életüket férjüknek (vagy családjuknak). A középkori társadalom nőkről alkotott képét a Biblia formálta, azonban Európa számos területén háborúk, idegen törzsek dúlták fel az otthonokat, ahonnan a hadra fogható férfiak hiányoztak.
Az ellenfélhez választhattak kardot a lovagok
Számos, eltérő kialakítású kardot találunk mind a krónikák lapjain, mind a régészeti emlékek között ebből az időszakból. Ezek között akadnak egyenes és hajlított pengével ellátottak,
![]()
és a markolatuk is eltérő volt.
Elképzelhető, hogy a vívási technika is eltért ezek esetén, az pedig az ábrázolások nyomán igencsak valószínű, hogy az ellenfél páncélzatának megfelelően nyúltak az éppen aktuális szablya után. (Címlapképünk illusztráció.)
Tudsz arról, hogy a középkorban 300 év nem is létezett?
























