Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy titokzatos adatsorozat, amelyet az Antarktisz felett úszó ANITA ballon műszerénél rögzítettek, új kérdéseket vet fel az ultra-magas energiájú neutrínókról és akár a Standard Modell határairól is.
A 2006 óta működő ANITA ballon küldetés során, az Antarktisz felett körözve rádiójeleket fogtak be, amelyek „valahonnan alulról”, a jég alól érkeztek vissza, rendkívülien meredek szögekben, mintha azok a Föld belsejéből származtak volna. Hasonló eseményeket már 2006-ban és 2014-ben is feljegyeztek, de megmagyarázhatatlan volt, miként jutnak ki ezek a jelek a vastag rétegen keresztül, méghozzá úgy, hogy nem gyengülnek el.
A megmagyarázhatatlan jelek
A tudósok olyan különösen nagy energiájú részecskéket, úgynevezett neutrínókat észleltek, amelyek viselkedése első ránézésre ellentmond a fizika ismert szabályainak. Ezek a részecskék normál esetben nem képesek akadálytalanul áthatolni a Föld teljes tömegén, mert útközben „összeütköznek” más részecskékkel. Az Antarktiszon azonban olyan jeleket észleltek, amelyek alapján úgy tűnik, ezek a részecskék mégis keresztülhaladtak az egész bolygón, ez pedig elvileg lehetetlen lenne a mostani tudásunk szerint.
A csillagászok kizárták azt a lehetőséget is, hogy valamilyen nagy energiájú űrbéli esemény, például egy szupernóva küldte volna ezeket a részecskéket, mert semmilyen ehhez kapcsolódó nyomot nem talált az IceCube nevű, neutrínókat figyelő megfigyelőállomás.
Felmerült egy másik magyarázat is:
lehet, hogy a jeleket valójában nem a Föld mélyéből jöttek, hanem a felszín közelében verődtek vissza
– például a firnrétegből (ez a még nem teljesen jéggé fagyott, tömörödött hó), vagy a jég alatt megbújó tavakból. Ez elméletileg megmagyarázhatná a különös irányból érkező jeleket, de egyelőre nincs elég bizonyíték arra, hogy valóban erről lenne szó.
Mivel sem a hagyományos neutrínók viselkedése, sem a visszaverődési elmélet nem ad kielégítő választ, egyre több kutató gondolja úgy, hogy valami ismeretlen, újfajta részecske, vagy eddig nem ismert fizikai kölcsönhatás állhat a háttérben. Ilyenek lehetnek például a „steril neutrínók”, a sötét anyag részecskéi, vagy az úgynevezett szuperszimmetrikus elméletek által jósolt különleges, nehéz részecskék. Ezek azonban egyelőre csak tudományos feltételezések, amiket még nem tudtak bizonyítani.
Ha kíváncsi vagy Van Gogh titkára, amit egy csillagász fedezett fel, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
