Ballagások a szocializmusból: így ünnepeltek a diákok anno

Olvasási idő kb. 2 perc

Manapság, amikor már bölcsődéből is ballagnak a gyerekek, egészen más jelentősége van az általános iskolai vagy középiskolai ballagásnak, mint egykor, amikor sokkal megismételhetetlenebb mérföldkövét jelentette ez egy fiatal életének.

A Gaudeamus igiturt szinte az emberemlékezet kezdete óta dalolják kisebb-nagyobb gyerekek, amikor búcsút mondanak az iskolának. A középiskolai tanulmányok megkezdése előtti búcsú az iskolától talán az első igazán komoly esemény egy a felnőtt lét felé bandukoló gyermek életében, de a középiskolai ballagás még jelentősebb életesemény.

Amikor ettől az alma matertől búcsúzik egy diák, előtte áll az érettségi, addigi életének feltehetően legkomolyabb szellemi próbatétele, valamint a felvételi, mellyel kapcsolatosan úgy is érezheti, ez dönt további élete alakulásáról. A 18. életévüket épp csak betöltött fiatalok fejében persze ritkán jelenik meg ilyenkor reális kép a felnőttkorról, de ekkor szembesülnek először azzal, hogy a közvélekedés által gondtalannak tartott évek a végükhöz értek.

A lenti képre kattintva megnyílik a galéria!

Galéria ikon

11

Galéria: Ballagások a szocializmusban
Fotó: Domokos József / FORTEPAN

A ballagások és az iskolák sem sokat változtak

A szimbolikus jelentőségű ballagási ünnepségeknek mindig is része volt az iskola bejárása, az ilyenkor bevett dalok éneklése – bár tény, a repertoár valamelyest változó, Ákostól az Ilyenek voltunk épp úgy belekerült, mint A Pál utcai fiúkból a Mi vagyunk a Grund. Bármit is daloljanak a kezükben virágcsokrokkal a folyosókon, gangokon és udvarokon menetelő diákok, a szülők ugyanúgy elérzékenyülnek ma is, mint ezelőtt 50 vagy 70 évvel. Persze ebben az elérzékenyülésben legalább annyira benne van a büszkeség, mint a felnőtt élet felé menetelő gyermek kezének elengedése.

A ballagások díszletei nem változtak sokat, a folyosók, osztálytermek, udvarok valamivel talán modernebbek lettek, de a tradíciók megmaradtak.

Mások ugyanakkor a frizurák, nem tupírozzák úgy a lányok a tincseiket, nem öltenek matrózblúzt, a fiúk pedig kevésbé festenek alulfizetett irodistának, mint a régi, komoly fotókon. De hiba lenne azt hinni, hogy a szocialista évek ballagásai csak a komoly, szinte komor ceremóniákról szóltak, amint erről galériánk is tanúskodik.

Ha szívesen nézegetnél képeket arról is, milyen volt iskolásnak lenni a hetvenes-nyolcvanas években, ezt a cikkünket ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.